A magyar tartalékot kutatják és mozgósítanának a munkaerőpiacon
További Gazdaság cikkek
- A túlélésért küzdenek a cégek, leépítésre kényszerülnek
- Magyar siker az altatáshoz használt maszkok piacán
- Megújult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
- Kétmillió forintos átlagilletmény jöhet a bíráknál, de három évet kell rá várni
- Hatalmas leépítést tervez a Ford, több ezer munkahelyet szüntetnek meg Európa-szerte
2024 szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 699 ezer főre csökkent. A változásban jelentős szerepe van annak, hogy tavaly szeptemberben a foglalkoztatottság szintje historikusan is kiemelkedő volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024 szeptemberében a munkanélküliek száma 220 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
A 2024. július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében lényegében nem változott, 4 millió 709 ezer fő volt. Míg a férfi foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel, 2 millió 491 ezer főre csökkent, addig a nőké 31 ezerrel, 2 millió 217 ezer főre nőtt.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma kismértékben, 4 millió 545 ezer főre emelkedett. Miközben a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 108 ezer fő volt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel, 56 ezer főre csökkent.
A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,2 százalékponttal, 75,3 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében 0,9 százalékponttal, 78,8 százalékra csökkent, a nőknél viszont 1,2 százalékponttal, 71,8 százalékra emelkedett.
Csökkenő inaktivitás
A 2024. július–szeptemberi időszakban az inaktívak számának csökkenése mellett a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 26 ezer fővel, 225 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt.
A férfiak esetében a munkanélküliek száma 121 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 103 ezer főt tett ki, a rátájuk kismértékben, 4,5 százalékra nőtt.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónap volt. Az összes munkanélküli 45 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 3,2 százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 34 százalékát tették ki.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékkal, 228 ezer főre nőtt.
A tartalék mozgósítása a cél
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatok kapcsán kifejtette, hogy az előző évhez képest a foglalkoztatottak számában látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly szeptemberben a foglalkoztatottak létszáma historikusan is kiemelkedő szinten volt.
Czomba Sándor hozzátette: Magyarországon a munkanélküliség továbbra is az uniós átlag alatti. A kormány célja, hogy a foglalkoztatási rátát 85 százalékra emelje és
mozgósítsa a mintegy 300 ezer főre tehető munkaerőpiaci tartalékot.
Ehhez olyan uniós finanszírozású, aktivitást elősegítő programok is hozzájárultak, mint az Ifjúsági Garancia Plusz program, ami a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalok munkához jutását segíti, eddig már több mint 9 ezren tértek vissza a munka világába. A 30 év felettieket támogató – szintén uniós finanszírozású – programmal az idősebbek is részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási, illetve utazási térítésekben, a projekt segítségével már közel 10 ezer álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie – fejtette ki az államtitkár.