Kellett egy pofon az IT-szakmának, hogy visszaszálljon a földre

Már az IT-igazgatók is arról beszélnek, hogy a generatív mesterséges intelligencia használatával negyedével nőtt a programozás hatékonysága. Adja magát a kérdés: ez azt jelenti, hogy minden negyedik programozóra nincs szükség? Vége az aranykornak? Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora szerint

az elmúlt időszakban valóban akkora szükség volt programozókra, hogy már egy junior is olyan igényeket támasztott, amelyeket egy átlag magyar cég nem tudott kitermelni. Most konszolidálódott a piac, és kellett már ez a pofon az IT-szektornak, hogy az informatikusok kicsit felébredjenek és visszaszálljanak a földre.

Ezzel együtt érdemes megvizsgálni, mit okoz az oktatásban a mesterséges intelligencia elterjedése. Nem ördögtől való az informatikai képzés újragondolása sem, melynek tétje nem kevesebb, mint hogy az egyetem versenyképes tudást kínáljon a hallgatóknak. Charaf Hassan az Indexnek úgy fogalmazott, hogy „a felsőoktatásnak van egy alapozó része, az absztrakciós gondolkodás képességének tanítása, azért, hogy a hallgató tudja tágabban értelmezni a feladatokat, kérdéseket.”

Vagyis az egyetemi alapképzéssel kapcsolatban nem azt kell átgondolni, hogy mit tanítunk, azt viszont sokkal inkább, hogy hogyan. A BME rektora szerint világosan látszik, hogy csökken a frontális oktatás súlya, amikor a professzor kilencven percen keresztül magyaráz az előadóban. „Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs létjogosultsága, de nem mindenhol. A mostani egyetemisták figyelmét másképp lehet fenntartani, mint a korábbi korosztályokét. Úgy tudom például illusztrálni a mesterséges intelligencia és az 5G képességeit, hogy készítek egy pingpongozó robotot. Ezzel fel tudom kelteni az érdeklődésüket.”

Megváltozott az egyetemek szerepe

Charaf Hassan szerint bár sokan ezt kétségbe vonják, azt gondolja, hogy a felsőoktatás a szolgáltató szektorhoz tartozik, és ezért adaptálódnia kell, ahogy változik a piac.

„Nem teheti meg az egyetem, hogy nem veszi figyelembe a piaci gondolkodás gyors változását. Ezt a változást be kell hozni a felsőoktatás mindennapjaiba. Azt látom, hogy erre az egyetemek zöme nem készült fel. A BME-n nem ötévente, hanem évente kell hozzányúlni az informatikusképzéshez” – érvelt. Sőt, úgy látja, az MI segítségével előre kell tekinteniük, hogy milyen igények várhatóak a cégek részéről, és ahhoz alkalmazkodni, arra készíteni fel a hallgatókat. Ha a felsőoktatás nem fordít arra időt, hogy együtt mozogjon a technológiai fejlődéssel, akkor nem marad versenyképes.

Ezért indítunk a többi egyetemmel együtt mesterségesintelligencia-mesterszakot, és már alapszak indításáról is beszélgetünk, hiszen külföldön van már ilyen. Emellett az összes kurzusunkat kinyitjuk mikrotanúsítványok formájában. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az egyetemre beiratkozott hallgatók, hanem bárki elvégezheti egy-egy kurzusunkat, ha csak egy adott területen szeretne fejlődni. Akár egy medior vagy szenior szakember is

– számolt be a rektor. Kifejtette, hogy ebben a világban, ahol a technológia ilyen sebességgel változik, senki sem teheti meg, hogy ne kövesse folyamatosan a változásokat, ne képezze magát. „Most, hogy rektor lettem, távolodok a szakmától, de mégis megpróbálok a napomból kiszakítani egy órát, hogy a szakmával foglalkozzam, különben teljesen kiesem a gyakorlatból. Folyamatosan tanulni kell ahhoz, hogy valaki megtartsa a saját tudásszintjét. Régen csak opció volt ez azoknak, akik többre akarták vinni, manapság már létkérdés” – hozta fel személyes példáját.

Lehetőséget adni a fiataloknak

A nehezített pálya, a kihívásokkal teli üzleti környezet ugyanakkor erősen árnyalja a képet. Több cégvezető is arról vallott mostanában, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem foglalkozik juniorokkal, nincs ideje képezni őket. Mondván, a munkájukat elvégzi a mesterséges intelligencia, azt csak ellenőriznie kell egy szeniornak. Felvetésünkre reagálva Charaf Hassan kijelentette: hibás megközelítés, rövidlátó gondolkodás egy cég részéről, ha nem alkalmaz juniorokat.

Egy juniornak ugyanis nem az informatikai tudást kell megtanítani, hanem a cégkultúrát, a gondolkodásmódot, a csapatmunkát, a különböző kommunikációs skilleket. Ezt nem lehet megspórolni. Aki középtávon gondolkozik, az alkalmaz juniorokat és képzi őket.

Mindenesetre a BME részéről ők az egyetemen azon dolgoznak, hogy a végzőseiket ne tudják helyettesíteni mesterséges intelligenciával. Az alkalmazott MI már része a képzésnek, így a hallgatók, amikor juniorként kilépnek a munkaerőpiacra, tudják, mi az AI-asszisztens szerepét betöltő Copilot, mire képes, és ők mit tudnak ahhoz hozzátenni. „Nem hiszem, hogy az ilyen jelentkezőkre ne tartana igényt az IT-piac. Sok pozitív visszajelzést kapunk ezzel kapcsolatban az egyetemmel együttműködő cégektől. Nagyon fontos, hogy az egyetemen, főleg az informatikai területen sok cég van jelen, és nemcsak oktatnak vagy K+F-projektekben vesznek részt, hanem napi szintű visszajelzést adnak arról, merre halad az IT-szakma” – sorolta a rektor.

• Általános tudásra van minél inkább szükség, nem a specializálódásra.
• Programnyelvekről nem is érdemes beszélgetni külön, mert úgyis csak a promptot kell tudni jól meghatározni.
• Üzletileg kell tudni jól érteni a folyamatokat, az üzleti hátteret kell jobban tudni.

Charaf Hassan beismerte: sokáig kiállt amellett, hogy a hallgatók tanuljanak natív programozási nyelvet, még akkor is, ha egy „kicsit szivatós”, mert egy mérnökinformatikusnak tudni kell azt is, mi történik a hardverben. „Most már azt látom, hogy van ennél fontosabb. Idén nyáron elfogadtuk az úgynevezett mobilitási ablakot, amelynek célja, hogy minden hallgató fél évet külföldön tanuljon, ismerjen meg egy idegen kultúrát, tanuljon nyelvet, lássa, mi történik a világban” – ismertette a szakember. Ezenfelül növelték a gazdasági, kommunikációs ismeretek oktatását. Lehetővé tették vállalatoknak, hogy kurzusokat szervezzenek és tartsanak, hogy a hallgatók közvetlenül az iparból is halljanak információkat.

Legyőzi-e a gép az embert?

Az október végén induló, VIII. Országos IT Megmérettetés apropóján a BME rektora felhívta a figyelmet: ma már egy olyan világban élünk, ahol a nagy nyelvi modellek és az arra épülő megoldások az egyszerűen automatizálható feladatokat könnyebben, gyorsabban elvégzik, mint az ember. Példaként felhozta: az Alibaba alapítójának van egy tézise. Jack Ma azt mondta, hogy minden, ami sablonosítható, automatizálható, azt a gép előbb-utóbb jobban csinálja, mint mi, mert tanulással ez megtanulható. Viszont minden, ami kreatív, ami új, amit elsőként csinálunk meg, azt a gép nehezen tudja elvégezni. „Ezért nem hiszek abban, hogy a gép legyőzi az embert. Az érzelmet, a kreativitást a gép sosem lesz képes követni. A mesterséges intelligenciára eszközként kell tekinteni. Nagyon messze vagyunk attól, hogy az MI átvegye a munkánkat” – szögezte le az egyetem első embere.

Mai fejjel kissé furcsán hangzó anekdota, de volt olyan hallgató, aki 25 éve, amikor jelentkezett a Műegyetemre, azt a „jótanácsot” kapta, hogy ne legyen programozó, mert azt sosem fogják megfizetni. De nem hagyta magát eltántorítani, és az idő őt igazolta: az egyik legjobban kereső szakmává vált a mérnökinformatikus. Kérdés azonban, mi lesz tíz év múlva.

Az eszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben, a technológiai fejlődés megállíthatatlan, ehhez pedig szükség van az informatikai tudásra. Úgy gondolom, továbbra is az informatikusok keresnek majd a legjobban, főleg azok, akik vállalkozó szelleműek. Ezért is bátorítom a magyar fiatalokat, hogy vállalkozzanak, álljanak elő minél többen saját termékkel, megoldással, szolgáltatással, céggel, startuppal. Ha elbukik egy projekttel, akkor indítsanak egy másikat

– bocsátotta előre Charaf Hassan. Hozzátette: támogatni kellene őket, összegyűjteni a startuppereket, hogy lakjanak és dolgozzanak egy épületben, és hassanak egymásra. És nem is a felsőoktatásban kell kezdeni ezt a műszaki érzékenyítést, hanem legkésőbb a középiskolában, de van, aki szerint már az óvodában.

A BME rektora egy kollégájával példálózva elmondta: odavisz legórobotokat, és azokat programozza az ovisokkal. Felidézte, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott Draghi-jelentés megállapította: a versenyképesség terén egész Európa messze lemaradt az Egyesült Államoktól és Kínától. Sok kolléga fél a vállalkozástól, inkább biztosra megy, de az nem megoldás. Hosszú távon nagyon visszaüt, ha Európa nem vált ritmust.

(Borítókép: alvarez / Getty Images)