Lépett az MNB: mindenki számára felére csökken az önerő az új lakásoknál

2025-től már az ingatlan forgalmi értékének 90 százalékáig lehet lakáshitelt felvenni zöldingatlanokra, praktikusan minden új építésű ingatlanra – írja a portfolio.hu az MNB Makroprudenciális jelentésére hivatkozva.

Az MNB jövő januártól az adósságfék-előírások zölddifferenciálása útján is támogatja a zöldlakáshitel-termékek megjelenését, és növeli a zöldfedezetek és hitelcélok iránti fogyasztói keresletet – közölte a jegybank.

A zöld-, vagyis új építésű ingatlanok banki finanszírozásának elősegítése érdekében az MNB 2025. januártól a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program (ZTP) feltételei alapján meghatározott zöldfedezetek és hitelcélok esetében enyhébb adósságfék limitek alkalmazásáról döntött:

• A hitelfedezeti (HFM) limit a fő szabály szerinti 80 százalékról 90 százalékra emelkedik. Vagyis lakáshitel felvételénél az eddigi 20 helyett 10 százalék önerő is elegendő
• A jövedelemarányos (JTM) limit jövedelemtől függetlenül 60 százalékra emelkedik a legalább 10 éves kamatrögzítésű zöldforinthitelek esetén. Vagyis a 600 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők is magasabb törlesztőrészletet vállalhatnak.

Ezekről bővebben a jegybank oldalán olvashat az adósságfékszabályok fül alatt.

A stabil láb teret biztosít a gazdaság finanszírozására

Az MNB Makroprudenciális jelentésének – amit minden évben elkészítenek – egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar bankrendszer stabil lábakon áll. „A túlfűtöttséggel összefüggő kockázatok enyhülését jelzik a jegybank által vizsgált indikátorok, ugyanakkor a továbbra is magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság miatt kiemelten fontos a bankrendszer erős tőkehelyzetének fenntartása és a válságidőszakban feloldható tőkepufferek megképzése” – állapította meg a jelentés.

A terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva emiatt az MNB az úgynevezett pozitív neutrális keretrendszer hazai alkalmazásáról döntött: 2025. július 1-től a túlfűtöttségi kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben minimum 1 százalékos anticiklikus tőkepufferrátátát (CCyB-rátát) határozott meg a 2024. július 1-től előírt 0,5 százalékos mértékkel szemben.

A jelentés megállapította: a bankok erős tőkehelyzetének és kiemelkedő profitabilitásának köszönhetően a fennálló szabad tőkepufferek érdemi hitelezési kapacitást biztosítanak a gazdaság finanszírozására.

A jegybank kitért arra is, hogy a bankok továbbra is megfelelő pufferekkel, kedvező forrásszerkezettel teljesítik az MNB makroprudenciális finanszírozási előírásait. A bankrendszer mérlegfőösszeg-arányos rövid külső adóssága továbbra is alacsony. A rövid külső sérülékenységet is csökkentő előírásokat az MNB 2024. október 1-ől finomhangolta a piacra lépő vagy kis méretű, rendszerkockázatot nem jelentő intézmények támogatása érdekében – derül ki a jelentésből.

Az MNB értékelése szerint a klíma- és a potenciális átállási kockázatokkal érintett vállalati banki hitelkitettségek monitoringja emelkedő sérülékenységet jelez. A jelzáloghitelből finanszírozott ingatlanok energetikai hatékonyságában érdemi javulás piaci alapon nem látható. Az energetikailag hatékony ingatlanok finanszírozását a nemzetközi alkalmazásokhoz hasonló zöldadósságfék-előírások alkalmazása és a minősített fogyasztóbarát keretrendszer zöldszempontú fejlesztése is támogathatná – javasolta a jegybank.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az online folyamatok térnyerésével, a technológia fejlődésével és a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan a kiberincidensek nemzetközileg és Magyarországon is egyre gyakoribbak és súlyosabbak. Ezek szélsőséges esetben pénzügyi stabilitási kockázatot is jelenthetnek. A kiberkockázatok pénzügyi stabilitási vetületét és a kapcsolódó szabályozói lehetőségeket a nemzetközi szervezetek is kiemelt figyelemmel követik – hangsúlyozta az MNB, és hozzátették, hogy folyamatosan vizsgálják a kockázatokat és a szabályozói lehetőségeket, valamint a jegybank szükségesnek tartja a banki biztonsági rendszerek, csalásmegelőzési folyamatok fejlesztését, az elavult IT-megoldások korszerűsítését, az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságára vonatkozó képzését.