Mielőbb meg kéne reformálni a nyugdíjrendszert, különben baj lesz – véli a szakértő

Mivel Magyarországon egyre kevesebb gyerek születik, a várható élettartam folyamatosan javul – a férfiak 72, a nőké 79 év Magyarországon, és ez még nőhet –, viszont a termékenység folyamatosan csökken – száz magyar nőre 137 gyermek jut a legfrissebb jelentések szerint –, így a népesség elképesztő ütemben öregedik Magyarországon – írta a HR Portál.

• Jelenleg minden ötödik,
• 2030-ban közel minden negyedik,
• 2050 után lassan minden harmadik magyar

lesz 65 év feletti. Ezen pedig az sem segít, hogy a fiatalok külföldre mennek dolgozni, betelepülni pedig nem települnek be fiatalok, hiszen a migráció jelenleg nagyon kényes téma Magyarországon – de a világon nagyjából mindenütt. Farkas András nyugdíjszakértő szerint 

nálunk a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából a legnagyobb gondot a tartósan külföldön dolgozó (és itthon járulékot nem fizető) magyarok jelenleg 770 ezer fősre becsült tömege jelenti, az ő itthoni kiesésük következtében legalább háromhavi nyugdíj fedezetével csökken a nyugdíjkassza bevétele minden évben.

A demográfiai öregedés pedig az európai versenyképességre is komoly hatásokkal lehet, hiszen egyre fogyni fog a munkára fogható korú uniós állampolgár, mellette viszont egyre többet kell majd fordítani a nyugdíjrendszerre és az egészségügyre is. 

„A 2025-ös terv elúszni látszik”

Emellett arra is kitért, hogy a demográfiai osztalék – amit arra fizetnek, ha hirtelen nő a munkaerő száma, de csökken a termékenység – fizetésének aranykora is leáldozott, hiszen az utolsó baby boom korszak az 1952 és 1956 közötti korszakra tehető Magyarországon, azóta pedig folyamatosan öregedik a társadalom. Így már inkább a demográfiai veszteség korszakában járunk.

Kifejtette, hogy az uniós tagállamok átlagosan a GDP 11 százalékát költik nyugdíjra, és ez az arány az elkövetkezendő években csak nőni fog, nem véletlen, hogy 

sok európai kormányzat a nyugdíjkorhatárok folyamatos emelésével és kifinomult automatikus nyugdíjkorrekciós mechanizmusok bevezetésével próbálja ellensúlyozni az évről évre komolyabb nyugdíjrendszer-fenntarthatósági veszélyeket

– mondta a szakértő. Hozzáteszi, hogy Magyarország ezzel szemben a GDP 7 százalékát fordítja a nyugdíjra – „mintha nem érzékelné a problémát” –, ezzel a 27 EU-s tagállam közül a 25. helyen végezve „a nyugdíjrendszer fenntartására fordított állami források sorrendjében”.

És bár a kormány 2025. március 31-én nyugdíjreformot kíván bevezetni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terven belül, Farkas szerint 

Pedig véleménye szerint minél előbb foglalkozni kéne a nyugdíjrendszer kérdésével, mert évről évre súlyosbodik a probléma, és minél később vezetnek be változtatásokat, azok annál „nagyobbak és fájdalmasabbak” lesznek.