Hatalmas változások jönnek a Széchenyi-kártyáknál

A kormány számára a jövő évi minimum 3 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében kiemelt szempont a kis- és középvállalati szektor – mondta hétfőn egy sajtótájékoztató keretében Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

Ezért döntött a kormány arról, hogy a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akciótervhez tartozó 8 pontos Demján Sándor-programot hirdet meg. Ennek célja a vállalkozások tőkehelyzetének és hitelezésének ösztönzése. A program részeként november elsejétől a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetén az ügyfelek által fizetendő éves kamat 5 százalékról 3,5 százalékra csökken.

A kamatcsökkentés a beruházási és a lízing típusú termékeket érinti: 

• Széchenyi Beruházási Hitel MAX+,
• Széchenyi Lízing MAX+,
• Széchenyi Mikrohitel MAX+,
• Agrár Széchenyi Kártya MAX+.

Névváltás a láthatáron?

Fennállása alatt a Széchenyi-kártya a hazai kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási termékévé nőtte ki magát. Szabados Richárd azt is megemlítette, hogy a gazdasági tárcában gondolkodnak azon, hogy a kártyaprogramot is – annak kezdeményezője kapcsán – Demján Sándorról nevezik el.

A válságokkal terhelt évek során a meghirdetett programok (Széchenyi Kártya krízishitelprogram, Széchenyi Kártya újraindítási hitelprogram, Széchenyi Kártya MAX és MAX+ hitelprogram) keretében

Ebből csaknem 177 ezer kérelem esetében a szerződéskötés is megtörtént, így 5826 milliárd forint hitelösszeg segítette a vállalkozásokat. A jelenleg futó, 2022 decembere óta elérhető SZKP MAX+ hitelprogram során közel 90 ezer hiteligénylést fogadtak be a bankok 3300 milliárd forintot meghaladó értékben – mondta az államtitkár.

A Széchenyi Kártya Program elemeit igénylő vállalkozások legnagyobbrészt a nagy- és kiskereskedelem, az építőipar, az ingatlanügyek és az agrárszektor képviselőiből kerülnek ki. Az igénylők területi eloszlása szerint Budapesten, Pest vármegyében, valamint Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyében van 5 százalék felett a kibocsátott SZK-hitelek részaránya – jelezte az államtitkár.

A beruházási hitelek aránya a Széchenyi Kártya MAX+ konstrukcióban – a lízinggel együtt – megközelíti a 30 százalékot, értékben pedig 20 százalékot tesz ki – mondta Szabados Richárd. Az átlagos beruházási hitelösszeg meghaladja a 80 millió forintot, lízingszerződések esetén 15 millió forint az átlagösszeg. 

Több irányból csökken a hitelteher

Szabados Richárd szerint a mostani kamatcsökkentéssel 

Ehhez adódik még a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vállalása, hogy a 2025. június 30-ig SZKP MAX+ beruházási hitelt igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelfelvételt megkönnyítő, a konstrukcióhoz kötelezően kapcsolt kezességvállalását – ez egy átlagos hitel esetében további félmillió forintos finanszírozási kiadástól mentesíti a cégeket.

Kérdésre válaszolva Szabados Richárd elmondta: a Széchenyi-kártya-termékek kedvezményes kamatozása állami kamattámogatás mellett valósul meg. A kamattámogatás összegét természetesen a jövő évi költségvetésbe is betervezik, az államtitkár szerint a mostani változtatás direkt költségvetési hatással nem fog járni, a szükséges többletforrást visszacsorgó pénzekből fogják fedezni.

Főszerepbe kerülnek a kkv-k

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány új akciótervről döntött. Ennek érdekében a kormány megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amely a következő három alappilléren nyugszik:

1. a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
2. megfizethető lakhatás biztosítása
3. és a Demján Sándor-program, amelynek célja a vállalkozások méretének duplázódása.

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv a három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel támogatja: egyrészt hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, másrészt a Munkáshitel Program elindítása, végezetül a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása.

Az utolsó pillér értelmében a kormány meghirdeti a Demján Sándor-programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. A kkv-szektor jelenti a magyar gazdaság gerincét, amelynek támogatását, további megerősítését nyolc intézkedéssel segíti a kormány:

• Jelentős mértékű tőkefinanszírozási program.
• „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program”.
• „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program – a digitalizáció elősegítése érdekében.
• A Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra.
• Az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása.
• Az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetése.
• A hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsítása.
• A kkv-szektor adminisztrációjának csökkentése, így a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltételének enyhítése.