Ne lepődjön meg: hamarosan ezt a tudást követeli majd a főnöke

Röviddel a ChatGPT térnyerése után sokan találgatták, hogy mely munkaköröket tüntetheti el a mesterséges intelligencia, hiszen látjuk, hogy szövegeket, képeket, sőt kódokat is egész ügyesen és gyorsan gyárt.

Baranyi Péter, a Corvinus kutatóprofesszora szerint nem kell félni attól, hogy az AI elveszi a munkánkat. Ahogy a digitális transzformáció sem vette el a munkát, hanem újakat teremtett, az AI esetében is hasonló folyamat várható.

Ez egy új képesség, amit meg kell tanulni használni

– fogalmazott.

Vicsek Lilla szociológus felhívta a figyelmet arra, fontos lehet, hogy az emberek hogyan állnak a saját jövőjükhöz, mert az befolyásolhatja stratégiáikat. Kutatásai során markáns optimista elfogultságot azonosított a munkavállalóknál saját szakmai jövőjüket illetően.

A megkérdezettek többsége úgy vélte, a várható negatív változások őket kevésbé érintik majd, mint másokat – akár szakmájuk egyedisége, személyes kiválóságuk vagy feltételezett technológiai alkalmazkodóképességük miatt. A Corvinus kutatója szerint azonban ez nem feltétlenül van összhangban a valósággal, hanem egy általános pozitív illúzió megnyilvánulása, amely az élet számos területén jelentkezik. 

Új szakma születik: jönnek a promptmérnökök

A munkaerőpiac jelentős átalakuláson megy keresztül az AI térnyerésével. Dabis Attila, a Corvinus tudományosírás-tanácsadója rámutatott, hogy míg korábban egy önéletrajzban elegendő volt a Microsoft Office és az internet ismeretét feltüntetni, a Covid-járvány után már a Teams és Zoom használata is alapvető elvárássá vált. 

Ez az átalakulás olyan új szakmák megjelenéséhez vezet, mint a promptmérnök, aki specializáltan foglalkozik az AI-rendszerek optimális használatával, és tudja, hogyan adhatók utasítások a legjobb módon a nagy nyelvi modellekre épülő AI-nak. A szakértők vitát folytattak a „prompt” kifejezés magyar megfelelőjéről is, ahol felmerült az „utasításadás” mint lehetséges fordítás. 

A promptmérnökök munkája azért is különösen fontos, mert az AI-rendszerek hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen utasításokat kapnak. Ez a szakma egyesíti a technikai tudást a kreatív problémamegoldással. Különösen érdekes, hogy ez az új szakterület nem a hagyományos informatikai vagy mérnöki háttérből nőtt ki, hanem egy teljesen új készségkészletet igényel.

Megdöbbentő: komplett szakdolgozat pár óra alatt

A Corvinus Egyetemen két szemeszteren keresztül vizsgálták a ChatGPT hatását a matematikai kurzusokon. Sziklai Balázs, az Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék docense elmondta, hogy a hallgatók szabadon használhatták a mesterséges intelligenciát az órákon és a vizsgákon. A tapasztalatok szerint ez két problémát okozott: 

• egyrészt demotiválta azokat a diákokat, akik valóban tanultak és erőfeszítéseket tettek, 
• másrészt lehetővé tette, hogy egyesek fontos készségek elsajátítása nélkül teljesítsék a kurzust.

Sziklai szerint egy szakdolgozatot akár pár óra leforgása alatt el lehet készíteni AI-eszközökkel. A szakértők szerint azonban nem feltétlenül kell tiltani az AI használatát. Vicsek Lilla szociológus saját kurzusain vegyesen alkalmazza: vannak feladatok, ahol engedélyezi, máshol tiltja az aktuális pedagógiai célnak megfelelően. 

Én is használom az AI-eszközöket, például cikkíráshoz, és segíti a munkámat. Tehát miért ne segíthetné a hallgatók munkáját is?

– fogalmazott az oktató. Tapasztalatai szerint a hallgatók gyakran nem tudják elég hatékonyan használni ezeket az eszközöket, ezért segít nekik a tudás elsajátításában. 

Rengeteg AI-app van, muszáj kimazsolázni a legjobbakat

A szakértők szerint nem érdemes egy nagy nyelvi modellnél leragadni, mert mindegyiknek megvannak az erősségei és a vakfoltjai. A ChatGPT például egész jól fogalmaz magyarul, azonban a Claude még ügyesebb ezen a téren, illetve ha tudományos kutatásról van szó, akkor mindkettőt kenterbe veri a Consensus és a Perplexity.

Közel 20 ezer AI-alkalmazás van a piacon. Nagy a zaj, így érdemes ezek közül a legjobbakat kiválasztani. Ebben segítjük a hallgatóinkat célzott és gyakorlatorientált tréningekkel

– világított rá Dabis Attila. Az oktató külön videós tréningeket is készített magyarul és angolul, ahol elárulja, mely AI-alkalmazások a legjobbak, ha szakdolgozatot vagy kutatómunkát akarunk végezni. 

A tudományosírás-tanácsadó két kutatást végzett a Corvinus Egyetemen: egyet az oktatók, egyet pedig a hallgatók körében. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbség van a két csoport között. 

Nagy eltérés van az AI használatában az oktatók és a hallgatók között, amit nekünk kihívás lesz minél jobban zárni, különben egész egyszerűen a saját hallgatóink le fogják hagyni az oktatóinkat, és kérdőjeles lesz, hogy egy idő után ki tanít kicsodát, és mire

– fogalmazott Dabis Attila. Részletezte, hogy míg a hallgatók többet ismernek és gyakrabban használják az AI-eszközöket, az oktatóknál gyakran megfigyelhető egy alapvető idegenkedés az AI-jal szemben. A kutatás szerint az oktatók 39 százaléka egyáltalán nem használ AI-eszközöket az oktatásban, míg kutatási célokra viszont 79 százalékuk alkalmazza ezeket.

Szabályozni kell az oktatásban, de hogyan?

Az egyetemi szabályozás kérdésében nincs még egyetértés. Dabis szerint bár mindenki egyetért abban, hogy valamilyen módon szabályozni kell az AI használatát, a megvalósítás módját illetően megoszlanak a vélemények. 

Van, aki a központosított, van, aki a decentralizáltabb hozzáállást tekinti hatékonyabbnak, ahol az oktatónak nagyobb tere van az AI-használatot a saját kurzusaira szabnia.

A nemzetközi jógyakorlatok azt mutatják, hogy minél nagyobb teret kap az oktatói autonómia ebben a kérdésben, annál átláthatóbb és hatékonyabb eredményeket lehet elérni. Mindez nem zárja ki egy olyan felső vezetői iránymutatás elfogadását, ami a kívánatos kereteket egységesíti.

A tavalyi AI Summit kerekasztal-beszélgetésén a hazai felsőoktatás neves képviselői vitáztak a mesterséges intelligencia szerepéről, rávilágítottak, hogy az egyetemek folyamatosan keresik az új technológia helyét, és már van, aki az osztályzást is rábízná.

Rá kell nézni a robotok körmére

A technológiai fejlődés ellenére továbbra is kulcsfontosságú marad az emberi tényező az AI által generált tartalmak ellenőrzésében. Sziklai Balázs egy GitHub-kutatásra hivatkozva kifejtette, hogy

Ennek oka, hogy bár az AI képes működőképes kódot generálni, a kód ellenőrzése és tesztelése ugyanannyi vagy több időt vesz igénybe, mint a hagyományos módszerekkel történő fejlesztés. 

A szakértők szerint ez a helyzet rávilágít arra, hogy az AI jelenleg nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi munkát. Hosszú távon pedig a produktivitás már csak azért is növekedni fog, mert szélesebb rétegek lesznek képesek programozni a ChatGPT segítségével.

Nobel-díjat szerzett az AI?

Az AI jelentőségét jól mutatja, hogy a legutóbbi közgazdasági Nobel-emlékdíj odaítélésében is szerepet játszott. Baranyi Péter különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy mindhárom díjazott munkájában meghatározó szerepe volt a mesterséges intelligenciának.

A tudósok nemcsak használták az AI-t kutatásaikban, de jelentősen hozzá is járultak annak fejlődéséhez, ami egy „oda-vissza” működő, öngerjesztő folyamatot eredményezett. 

Ez az elismerés egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a mesterséges intelligencia már most is képes jelentősen növelni a tudományos produktivitást.

A díjazottak munkája azt is megmutatta, hogy az AI használata nem csökkenti a tudományos eredmények értékét vagy hitelességét. Ugyanakkor felmerülnek fontos szerzői jogi és etikai kérdések is, amelyeket a tudományos közösségnek még tisztáznia kell – világított rá Baranyi.

Etikai kihívások és veszélyek

Dabis Attila figyelmeztetett az AI használatának sötét oldalára is. Az emberi jogokkal kapcsolatban olyan veszélyek merülnek fel, mint az etnikai profilalkotás, a gyűlöletbeszéd könnyű előállítása vagy az autonóm fegyverrendszerek fejlesztése. 

Ugyanakkor azt sem tartja megfelelő gyakorlatnak, amikor egyes cégek nagy nyelvi modelljei nem válaszolnak, ha az amerikai választásokról kérdezzük azokat, mondván, nem akarják befolyásolni a választópolgárokat.

A generatív AI-eszközöket birtokló cégek azt is megtehetik, ha akarják, hogy leszűkítik azt az információt, amihez én felhasználóként hozzájuthatok. Az információs szabadságnak mint alapvető jognak a szempontjából ez rendkívül problematikus

– fejtett ki, megjegyezve, hogy ilyen gyakorlat mellett mi sem róhatjuk fel a a kínaiaknak, ha az ő chatbotjuk nem válaszol őszintén olyan kérdésekre, hogy mi történt a Tienanmen téren 1989-ben, vagy hogy hogyan bánnak éppen az ujgurokkal Xinjiang tartományban.

A szakértők arra is rávilágítottak, hogy vannak különbségek aközött, hogy milyen értéket vallanak a nyelvi modellek, például mennyire liberálisak vagy konzervatívak.  

Fenntarthatósági kérdések is felmerülnek. Egy ChatGPT által megválaszolt kérdés egyes források szerint tízszer, mások szerint akár huszonötször több energiát igényel, mint egy egyszerű Google-keresés.

Még azt sem tudjuk, mi a tudat

A szakértőknek felvetettük, mennyire reális veszély, hogy öntudatra ébred az AI. Baranyi Péter szerint az AI öntudatra ébredésének kérdése inkább filozófiai, mint technológiai probléma. 

– mondta. Szerinte az AI képes lesz nagyon jól imitálni az öntudatot, hiszen erre képezzük ki, de hogy valóban kialakul-e benne öntudat, az már inkább vallási kérdés.

A Corvinus nem tiltja az AI-t, inkább a legtöbbet hozza ki belőle

A szakértők egyetértenek abban, hogy az egyetemeknek sürgősen alkalmazkodniuk kell az új technológiához. A Corvinus Egyetem például az országban az elsők között hozott létre külön bizottságot, amely mára már AI-központtá nőtte ki magát, és feladatai közt szerepel, hogy ajánlásokat tegyen az AI használatával kapcsolatban. Itt szintén az elsők között kezdték el mérni hallgatóiknak és oktatóiknak AI-használati szokásait is.

A Corvinus Egyetem a nemzetközi kapcsolatok építése terén is jelentős szerepet vállal az AI-kutatásban. Baranyi Péter beszámolt egy friss nemzetközi AI-konferencia megrendezéséről, amely a rangos Chinese University of Hong Kong kutatóintézetével kötött tavaszi megállapodásnak köszönhetően jött létre a két egyetem szervezésében. Ez a megállapodás közös innovációs, befektetési és kutatási projekteket tesz lehetővé. 

A kezdeményezés egyik legfontosabb célja, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen a magyar startupok és kutatócsoportok, valamint a nemzetközi partnerek között. 

Az „AI Transformation” című október 24–25-ei konferencia nem csupán az AI-technológiával vagy matematikával foglalkozott, hanem az élet minden területén megjelenő változásokat vizsgálta. A rendezvény második napján kiállításokat szerveztek, ahol konkrét üzleti tárgyalásokra is sor került a magyar és nemzetközi partnerek között. Az együttműködés jelentőségét növeli, hogy a kínai partneregyetem a világ 36. legjobb egyeteme, és komoly erőforrásokat tud mozgósítani a közös projektek megvalósítására.

Az AI versenyképességi kulcskérdés

A szakértők részletesen beszéltek Európa versenyképességi helyzetéről az AI-fejlesztések terén. Az összehasonlítások azt mutatják, hogy

A különbség nem csak a technológiai fejlesztésekben mutatkozik meg, hanem a kutatásokra fordított összegekben is. Míg az említett országokban hatalmas összegeket fordítanak AI-kutatásra és fejlesztésre, Európában szűkebbre szabták az erre szánt büdzsét.

Ebben a kontextusban különösen fontos, hogy a Corvinus Egyetem és a HUN-REN-kutatóhálózat időben felismerte a terület jelentőségét, és igyekszik minden támogatást megadni a kutatásokhoz. 

A szakértők hangsúlyozták, hogy a versenyképesség szempontjából kritikus jelentőségű az oktatási intézmények szerepe. Az egyetemeknek nem csak az a feladata, hogy kövessék a technológiai fejlődést, hanem hogy aktívan részt vegyenek az innovációban.  

A versenyképesség javításához szükség van a megfelelő infrastruktúra kiépítésére, a kutatói kapacitások növelésére és a nemzetközi együttműködések erősítésére.

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Budapesti Corvinus Egyetem közreműködésével jött létre.

(Borítókép: Sziklai Balázs, Vicsek Lilla, Dabis Attila és Baranyi Péter. Fotó: Mult Roland / Index)