Ha most beindul a pánik, akkor drámai módon elszállhat a forint

Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rutinból próbálta előzetesen vezetni a piacot a szerdai gyatra GDP-adatokkal kapcsolatban, végül a forintárfolyamot megviselte, hogy az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest a gazdaság teljesítménye egyaránt 0,7 százalékkal csökkent. Szerdán a délelőtti, 408 forintos szintet is átlépő euróval szemben végül némiképp erősödött a forint. Este fél öt után 406,44 forintot ért egy euró. A dollár árfolyama 374,91, a svájci franké 432,52 forinton áll. Sajnos nem sokáig maradt itt a jegyzés. 

A forint mostanában folyamatosan gyengélkedik, részben a nemzetközi folyamatok miatt, részben a közel-keleti eszkaláció miatt, de a földgáz világpiaci árának emelkedése is gondot okozott. A már említett GDP-adat volt a kegyelemdöfés a forintnak, és végül odáig jutott szerda délelőtt, ahol legutóbb 2022 őszén, egy rendkívül turbulens, bizonytalan gazdasági környezetben járt az euró ellenében hasonló környezetben.

Fotó: Tradingview

Történelmi környezetben

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője az Indexnek most azt hangsúlyozta, hogy jelenleg már nehéz pontos lélektani határt meghatározni – hiszen azokat jellemzően a múltbeli mintázatok, mozgások alapján lehet megállapítani –, és a korábbi bizonytalan időszakból csak óvatosan lehet következtetéseket levonni.

Alapvetően azt lehet mondani az emberi természetből kiindulva, hogy tízes szintenként lehetnek ellenállások, viszont ha pánik alakul ki a piacon, az eladási hullámot és akár gyors leértékelődést is eredményezhet. 

Fontos kiemelni, a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) sincs árfolyamcélja. Azonban Molnár Dániel szerint mindenképpen kiemelhető, hogy az importált termékek árán keresztül nagyobb gyengülésnek mindenképpen lehet inflációs hatása, de a forint eszközökbe vetett bizalmat is erodálhatja, amit csak magasabb kamatszintekkel lehet megfékezni. Az elemző szerint

Molnár szerint akár csak szóbeli intervencióval, akár konkrét intézkedéssekkel, hogy biztosítsa a mandátumában lefektetett pénzügyi stabilitást és az inflációs cél elérését. Egyébként Molnár Dániel véleményét a szerdán megjelent GDP-adatok publikálásakor is jeleztük: Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie.

Ahogy azt korábban már említettük, a forint gyengülése nem ezen a héten kezdődött, nagyjából szeptember vége óta láthatunk egy erőteljesebb gyengülési tendenciát. Ebben szerepet játszik, hogy a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, miközben az EKB részéről a piacok a gyengébb gazdasági aktivitás nyomán erőteljesebb kamatcsökkentési ciklust áraznak, ami a dollár euróval szembeni erősítésén keresztül negatívan hatott a forint árfolyamára.

De a feltörekvő piaci devizákat a közel-keleti konfliktus eszkalációja is kedvezőtlenül érintette. Ezen hatások együttesen elegendőek voltak ahhoz, hogy a 400-as lélektani határ fölé gyengítsék a forint árfolyamát. A fenti tényezőkre rakódott rá az elmúlt időszakban, hogy nőttek Trump újraválasztási esélyei, amelyhez a piacok magasabb USA-kamatokat (a belengetett vámok inflációs hatása miatt) párosítanak

– összegzett Molnár Dániel, aki végezetül kiemelte, ez szintén kedvezőtlenül hat a feltörekvő piacokra. Ehhez társult a tegnapi GDP-adat negatív hatása. „Rendkívül nehéz most előrejelzést adni a forint várható alakulására. Kulcskérdés lesz, hogyan alakul a nemzetközi pénzpiaci hangulat.”

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!