Nem elég, hogy lassan aranyáron mérik, veszélyben is van az emberiség egyik kedvence

Van, aki „üresen”, van, aki cukorral, más tejjel vagy épp tejszínnel issza, az ízesítés, aromásítás határa a csillagos ég. Több milliárd ember fogyaszt naponta legalább egy csésze kávét, sokan meg sem állnak egynél, de még kettőnél sem. A kávéfogyasztás előnyeiről vagy épp hátrányairól az elmúlt években számos tanulmány jelent meg, a szakemberek a pró és a kontra oszlopban egyaránt több tényezőt sorakoztatnak fel.

A különböző nemzetközi és hazai sajtótermékek hasábjain viszonylag régóta megy a „riogatás” a vészesen csökkenő kávétermelési volumenről, sőt akár a kávé ízében is jelentős változások mehetnek végbe. A globális kávépiacot ugyanis jelenleg az időjárási viszontagságok, a klímaváltozás és a növekvő kereslet formálják.

Nem beszélve az átlagfogyasztót leginkább érintő kérdésről, a kávé áráról. Egyre komolyabb aggodalmak látnak napvilágot az áremelkedés miatt, a fekete nedű már-már luxuscikké válását vizionálva.

Eltűnhet a kávé?

Főként ezek kapcsán nyilatkozott az Indexnek Márkosi Balázs, a Nespresso kávénagykövete, akivel a kávépiac aktuális helyzetét vettük száma, némi jövőkép vázolásával.

Leszögezte, hogy a sajtóorgánumok felületein megjelent „riogatás” nem alaptalan.

Amennyiben nem történik változás, akár el is tűnhet a kávé. Ennek pedig összetett okai vannak

– szögezte le rögtön az elején.

A klímaváltozás a vadon termő kávéfajták 60 százalékát veszélyezteti, és 2050-re a kávétermesztésre használt földterületek 50 százaléka válhat művelésre alkalmatlanná. A jobb arabica fajták különösen érzékenyek a különböző időjárási változásokra. Emiatt várható, hogy a robusta kávéfajta felfelé pozicionálódik, hiszen természeténél fogva sokkal ellenállóbb (például a magas hőmérsékletre és a betegségekre), így jobban „megéri” ezt termeszteni – vázolta a kávénagykövet.

A klímaváltozás hatására környezeti szempontból főként a monokultúrás (vagy más néven búzatáblaszerű) művelés lesz problémás, nem pedig az eleve erdősített, vagy épp erdősítés alatt álló területeken zajló, mert ezek sokkal inkább ellenállnak a környezeti változásoknak – tette hozzá.

Márkosi Balázs arra is rávilágított, hogy a kávétermesztő-utánpótlás sem áll túl fényesen. Az elöregedő farmerek gyermekei és unokái már nem tartják kívánatos szakmának a kávétermesztést, ennek pedig elsősorban anyagi okai vannak.

Fókuszban a regeneratív gazdálkodás

Adódik a kérdés, mit lehet tenni a kedvezőtlen változások elkerülése, visszafordítása érdekében, miként lehet védekezni a szélsőséges időjárás ellen? A néhány éve, évtizede még utópiának számító szélsőséges időjárás ma már a mindennapi valóság részét képezi.

„A természeti környezetre hasonlóan kell tekintenünk, mint az ember szervezetére. Egy olyan búzatábla betegségekkel, kártevőkkel szembeni önvédelmi képessége, amit trágyával, permetszerekkel és különböző gombaölőkkel tartanak életben, félelmetesen tendál a nulla felé. Emiatt a talajban lévő életerő, ami kimutatható a baktériumok és gombák sokszínűségéből, szintén nagyon silány – ez megfeleltethető az emberi emésztőrendszer legfontosabb része, a mikrobiom működésének. Ezt a rendet úgy tudjuk visszaállítani, ha az eredeti természeti körforgáshoz hasonló rendszert építünk, és hagyjuk a természetet meggyógyulni, immunrendszerét helyrejönni” – fejtette ki a kávészakember.

A körforgásos szemlélet jegyében a kávé termelése során az olyan földművelési és gazdálkodási technikák széles körű elterjesztése a cél, melyek helyreállítják vagy javítják a termőtalaj minőségét, miközben óvják a vizeket, és támogatják a növényzet diverzitását. Ezt nevezik regeneratív (talajmegújító) gazdálkodási módszernek. Az ilyen eljárással megmunkált területeken visszaszorítják a vegyi anyagok és műtrágyák használatát, és olyan természetes megoldásokat alkalmaznak, amelyek kiváló minőségű kávét biztosítanak – például kíméletesebben művelik a talajt, és a kávéültetvények köré hasznos növényeket, fákat telepítenek.

Elfelejthetjük a megszokott kávéízt?

A termőterületek egyelőre mérsékelten, de gyorsuló intenzitással szűkülnek – mutat rá a szakember. A már említett arabica fajták veszélyeztetettsége miatt többen elkezdtek kísérletezni az ellenállóbb robusta fajtával, és ebből prémiumminőséget termelni, míg másik megközelítésként többen elkezdtek foglalkozni a klímarezisztens arabica fajták nemesítésével. 

A kávémester a kávéíz megváltozásának kérdéskörében emlékeztet: érdemes abból kiindulni, hogy a megszokottnak, kívánatosnak vélt kávéíz fogyasztóként eltérhet. „Számos dologgal, variációval próbálkoznak a világban. Akad példa valódi kávé nélküli kávéra is, amit különböző élelmiszeripari maradványokból, például cikóriából, rozsból, árpából, zabból készítenek. Ám amennyiben megpróbáljuk minél tovább megőrizni az értékes termőterületeket, és támogatni az ott dolgozó farmereket ebben a sziszifuszi munkában, úgy nem kell kompromisszumot kötni a valódi, kiváló minőségű kávé ízében. Egyrészt a megfelelő termelési technikák elterjesztése, másrészt azáltal, hogy a fenntartható módon termelt magas minőségű kávéért felárat fizetünk” – fejtette ki.

60-100 százalékos áremelkedés

A felárat gyakorlatilag már most is fizetjük, elég csak betérni valamelyik kiskereskedelmi egységbe, vagy épp kérni egy eszpresszót valamelyik kávézóban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy csomag 200-250 grammos őrölt kávé átlagos fogyasztói ára 1470 forint volt idén szeptemberben. Az áremelkedést jól szemlélteti, hogy ugyanezért a kiszerelésért 2023 szeptemberében 1240, egy évvel azt megelőzően 1130, míg 2021 szeptemberében 715 forintot kellett fizetni. Jól látható tehát, hogy 3 év alatt duplázódott az ár.

Nem jobb a helyzet, ha egy vendéglátóhelyen elfogyasztott eszpresszó árát vizsgáljuk, szintén a KSH adatai alapján. Idén szeptemberben 541 forint volt az átlagos fogyasztói ára, míg 2021 azonos időszakában 337 forint. Ez mintegy 62 százalékos áremelkedésnek felel meg.

A kávéipari vállalatok közvetve és közvetlenül is kitettek a zöldkávé világpiaci ára változásainak, amely óhatatlanul magával hozza a bolti árak növekedését, amit az elmúlt években láthattunk is

– erősítette meg Márkosi Balázs.

A Coca Cola HBC Magyarország szintén a kávé nyersanyagárának folyamatos növekedését nevezte meg a szektort érintő egyik legnagyobb kihívásnak, amihez minden piaci szereplőnek alkalmazkodnia kell megfelelő üzleti stratégiával.

A világszintű kávétermelés 2023–2024-ben 178 millió zsák volt, szemben a 2022–2023-as 168,2 millió zsákkal – egy zsák tartalma 60 kilogramm.

A világhírű italgyártó magyar leányvállalatának adatai szerint a tavaly szeptembertől idén augusztus végéig tartó időszakban mintegy 1 százalékkal nőtt a magyarországi kiskereskedelmi kávépiac értéke, miközben a szegmensek között folytatódott az átrendeződés. Az ebben az időszakban értékesített őrölt kávé mennyisége 3,7 százalékkal csökkent, míg a szemes kávé 1,9 százalékkal, a kapszulás kávék kategóriája pedig volumenben 5,1 százalékkal nőtt. Az idén augusztusban zárult 12 hónap alatt a gyártók, forgalmazók összesen 14,3 ezer tonna szemes, őrölt és kapszulás kávét értékesítettek a hazai piacon.

A Nielsen piackutató adatai szerint a magyarországi kiskereskedelmi kávépiac értéke – az instant kávétermékeket kivéve – 2023. szeptember elseje és 2024. augusztus vége között 77 milliárd forint volt, ami 0,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

Kulcskérdés a fenntarthatóság

A kávévállalatoknak – összhangban a karbonlábnyom, a károsanyag-kibocsátás globális visszaszorításával – elemi érdekük lépéseket tenni annak érdekében, hogy fenntartható módon biztosítsák a világ egyik kedvenc italának hosszú távú fennmaradását.

Márkosi Balázs rámutat, hogy a kávéipari vállalatok karbonlábnyomának legnagyobb része a zöldkávé termeléséből származik. Éppen ezért a környezetbarát termesztéssel lehet a legnagyobb mértékben csökkenteni a kibocsátást. Ezt a célt szolgálják a regeneratív mezőgazdálkodási módszerek: segítik a termőtalaj egészségének megőrzését és javítását, hozzájárulnak a biodiverzitás (biológiai sokszínűség) megtartásához, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez is. Ráadásul a regeneratív kávétermelés által a természeti ökoszisztéma és az emberi megélhetés is ellenállóbbá válhat a váratlan környezeti hatásokkal szemben.

Céljuk, hogy – a szektorban egyedülálló módon – 2030-ig a beszerzett zöldkávémennyiség 95 százaléka regeneratív forrásból származzon.

A fenntartható kávétermesztés nagymértékben hozzájárulhat a legfenyegetőbb környezeti és társadalmi problémák megoldásához. Segítségével ellensúlyozhatjuk az éghajlatváltozás negatív hatásait, megállíthatjuk és visszafordíthatjuk a biodiverzitás romlását, támogathatjuk a kávétermelő közösségek megélhetését, valamint a fenntarthatóbb élelmiszer-termelést. Épp ezért nem mindegy, milyen forrásból származik a kávé (zöldkávé), amit fogyasztunk

– hívta fel a figyelmet.

Szemes, őrölt vagy kapszulás kávé? – tévhitek hálójában

Ha már kávénagykövetet kérdezhettünk, azt a kérdést is feltettük, mi alapján érdemes kávét választania annak, aki otthon is szeretne hódolni a minőségi kávéélménynek. Melyik a jobb választás: a szemes, az őrölt, vagy épp a kapszulás kávé?

„Mindhárom kategóriát számos tévhit lengi körül. Egy olyan pont van, ami mindegyikben közös, a frissesség. A kávé pillanatok alatt képes elveszíteni aromái 40–70 százalékát, így kardinális kérdés, hogy az elkészítés pillanata előtt mennyit állt. Az őrölten, nagyobb kiszerelésben megvásárolt kávé a leggondosabb csomagolás ellenére sem tud olyan lenni az elkészítés pillanatában, mint a frissen őrölt. A kapszulás rendszer azok számára a legelőnyösebb, akik nem szeretnének milliókat költeni egy gépparkra, és/vagy nem tudnak közvetlenül kávépörkölőből vásárolni, mégis szeretnének jó minőségű kávét fogyasztani” – vázolta Márkosi Balázs.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)