Nincs építkezős kedvében a magyar, évtizedes visszaesés látható

8709 új lakás épült 2024 I–III. negyedévében, ami 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten 15 százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16 százalékos volt a 2023. I–III. negyedévihez képest.

Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással. A természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 40 százalékra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61-ről 58 százalékra csökkent egy év alatt. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,1 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel 99 négyzetméterre nőtt 2023 I–III. negyedévéhez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40 százalék volt, ez kismértékű elmozdulást jelent az utóbbiak javára a korábbi, 60–38 százalékos megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3 százalék).

Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14 százalékkal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték.

2023 azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (mínusz 14 százalék) és a Közép-Dunántúlon (mínusz 12 százalék) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma. A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52 százalék) és az Észak-Alföldön (51 százalék) regisztrálták. A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe.

A kerületek többségében a 100-at sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, csaknem 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben.

A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20 százalékkal nőtt az építendő lakások száma a 2023. I–III. negyedévihez képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).

Az építtetők az esetek 54 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Rég nem látott mélypont

„Kijelenthetjük, hogy mélyponton a lakásépítés hazánkban, ilyen kevés új ingatlan egy negyedév alatt még nem készült idehaza ebben az évtizedben. A KSH adatai alapján 2024. III. negyedévében 2682 új lakás épült Magyarországon. Ilyen gyenge negyedéves adatot még a Covid idején sem láthattunk” – summázta az adatokból leszűrt főbb megállapításait Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója.

Az idei év első három negyedévében összesen 8709 lakást építettek, míg a tavalyi év azonos időszakában 10 808 ingatlan épült, ez közel 20 százalékos visszaesést jelent. Ebben az évtizedben ilyen alacsony építési számokat az adott év első kilenc hónapjában még nem láthattunk.

Érdemes az adatokat regionális szinten külön megvizsgálni – mutat rá a szakértő.

Az év első három negyedévében az épített lakások száma regionális bontásban:

• Budapesten 2761 ingatlan épült az év első kilenc hónapjában. Ez közel 15 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. 2020 azonos időszakában azonban kevesebb ingatan épült.
• Pest régióban 1885 ingatlan épült az első kilenc hónapban. Ez közel 29 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. Az évtizedben ilyen alacsony adat még nem volt.
• Közép-Dunántúl régióban 940 ingatlan épült 2024 első kilenc hónapjában. Ez több, mint 10 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. 2020 azonos időszakában azonban kevesebb ingatan épült.
• Nyugat-Dunántúl régióban 866 ingatlan épült az év első kilenc hónapjában. Ez közel 36 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. Az évtizedben ilyen alacsony adat még nem volt.
• Dél-Dunántúl régióban 640 ingatlan épült. Ez közel 19 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. 2020 azonos időszakában azonban kevesebb ingatan épült.
• Észak-Magyarország régióban 176 ingatlan épült 2024 első kilenc hónapjában. Ez közel 5 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
• Észak-Alföld régióban 565 ingatlan épült az év első kilenc hónapjában. Ez közel 32 százalékos visszaesés a tavalyi év azonos időszakához képest. Az évtizedben ilyen alacsony adat még nem volt.
• Dél-Alföld régióban 876 ingatlan épült az első kilenc hónapban. Ez közel 16,5 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.

Két régióban még növekedést is láthatunk, de ott alapvetően kevesebb új lakás épül, épült. Ugyanakkor a fővárosban, az agglomerációban érdemben csökkent az építések száma.

Nincs meglepetés

Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az átadott új lakások száma. A lakásépítési kedv is 2 százalékkal mérséklődött a kiadott építési engedélyek statisztikája alapján.

„A friss adatok nem okoztak meglepetést. A csökkenés mindkét mutatónál várható volt a korábbi adatok alapján. Az első fél évben az átadott lakások és a lakásépítési engedélyek száma egyaránt 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Növekedett viszont idén az új lakások iránti kereslet, és jövőre is erősödő pályán maradhat. A 2025-ben az állampapírpiacról érkező keresletélénkülés emelheti az új lakások árait, ami miatt a jelenleginél több beruházó láthat fantáziát a lakásépítésekben.

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy már az új lakások piacán is felfutóban van a kereslet. Az idei év első 10 hónapjában 26 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet éves összevetésben. „Bár ez jelentős növekedést jelent, ám nagyon alacsony szintről indult, mivel az elmúlt két évben az új lakások iránti érdeklődések száma 22–42 százalékkal csökkent” – közölte Balogh László.

Vaskos négyzetméterárak, de lesz mit építeni

A fővároson belül messze a XIII. kerületben a legnagyobb az újlakás-kínálat, több mint 1000 lakóingatlan vár gazdára, mégpedig majdnem 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron. Jelentős még a kínálat a III. és a XIV. kerületben, ahol 1,4 és közel 1,3 millió forintos átlagár a jellemző. A legdrágább fővárosi városrészek közé az I., II. és a XII. kerület tartozik, ahol 2,8–2,9 millió forintba kerül átlagosan egy négyzetméternyi új lakás.

„Emellett öt megyeszékhelyen – Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben és Zalaegerszegen – is már egymillió forint feletti átlagról beszélhetünk. E szint közelében van Székesfehérvár és Győr, a maga 999 és 934 ezer forintos összegével” – fogalmazott Balogh László.

Az újlakás-piacon már most látható keresletnövekedés jövőre tovább folytatódhat az állampapírokból kiáramló tőke miatt, ami még feljebb tornászhatja az új lakások árait. Ez ösztönözheti a beruházókat újabb fejlesztésekre, ami fordulatot hozhat a lakásépítésekben is.

„Lesz is mit építeni, mert jövőre változik az építési szabályozás, így az év végéig még számos építési engedély születhet még a régi szabályok alapján” – mondta Balogh László.

Argyelán József a jövőre tekintettel arra mutatott rá, hogy az adott időszakban kiadott építési engedélyek száma már fellendülést mutat. 2024. harmadik negyedévében 5579 építési engedélyt adtak ki, ami 25 százalékkal haladja meg a második negyedéves értéket, illetve 2023 azonos időszakához képest is közel 39 százalékos emelkedést jelent.

Jól látható tehát, hogy az elmúlt időszakban lecsökkenő építési engedélyek száma lassan begyűrűzik a ténylegesen elkészült, felépített épületek számába is. Ugyanakkor az engedélyek alapján már láthatunk pozitív trendet

– foglalta össze az értékesítési igazgató.

Érkezhetnek a serkentő intézkedések

A kormány gazdaságélénkítő akciótervének egyes pontjai az építőiparra is kedvező hatást gyakorolhatnak. Ilyen például, hogy az új építésű lakások 5 százalékos áfáját 2026-ig meghosszabbítják.

Illetve zöld lakásoknál – jellemzően ezek az új építésű ingatlanok – megvásárlásához elegendő lehet 10 százalék önerő is. Illetve a tervek alapján a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete egy lakáshitelnél, amennyiben a cél megfelel a zöld előírásoknak.

Emellett még érkezhet számos, a fiatalokat segítő lakástámogatás, amely hatással lehet az ingatlanpiacra, építőiparra.