Két nap alatt háromszorosára drágult a villamos energia tőzsdei ára Magyarországon

Kiugróan magas értéket mutat a villamos energia ára a hét kezdetéhez képest. Az adatok szerint november 10-én, vasárnap még 10,4 euróba került 100 kWh villamos energia. Két nappal később, november 12-én már 30,6 eurót kérnek ugyanannyiért,

Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban a drágulás tovább folytatódik. November 13-án, szerdán pedig 35 euróba fog kerülni 100 kWh villamos energia.

Az árak előrejelzését a hupx oldalán lehet megtekinteni. Az Eurostat októberben készített felmérése szerint az év első felében a magyar fogyasztók pusztán 11,57 eurót fizettek 100 kWh villamos energiáért, ami akkor a legalacsonyabbnak számított. A második legolcsóbb árt Bulgáriában mérték, ahol 11,87 euróba került. Az áramért Németországban kellett a legtöbbet fizetni, akkor 39,51 euróba került 100 kWh villamos energia. 

Hogyan fordulhatott ez elő?

A Forbes cikke szerint – amiben a Válasz Online egyik bejegyzésére is hivatkoznak – azért nincs áram, mert a sok új napelem nem termel, a mátrai és a günyűi erőművekben pedig karbantartási munkálatok miatt csökkentették a termelést. A Balkán vízerőművei, ahonnan ilyen esetekben áramot szoktunk vásárolni, az aszály miatt nem termelnek.

A kormány szélerőműveket korlátozó politikája miatt a hangsúly a napelemek telepítésére került, de ezek termelését jelentősen befolyásolja az időjárás, ami az elmúlt napokban erősen ködös volt. Így ha süt a nap, akkor túlkínálat alakul ki az áramtőzsdén, ami leviszi az árakat. Amikor viszont beborul, jelentős importra szorulunk, valamint be kell kapcsolni a tartalék gázerőműveket. Ezt az ingadozást ki lehetne küszöbölni a szélerőművekkel, azonban az állam 2010-óta nem adott engedélyt egyetlen szélerőmű megépítésére sem.

Október közepén a szeles éjszakák miatt akkora volt a külföldi szélerőművek túltermelése, hogy 16 órán keresztül nulla vagy negatív volt az áram ára. Nappal azonban napsütéses volt az időjárás, ezért a hazai naperőművek jól termeltek.

Drámai helyzet alakult ki nyáron

Júliusban számoltunk be arról, hogy amennyiben tartósak lesznek a hőhullámok, az gondot jelent az ország áramellátására nézve. Turai József, a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta, hogy egy egész Európára kiterjedő tartós hőhullám esetében senki nem tudná megelőzni az áramkimaradást.

Szerinte az ország energiarendszerének bővítésére, valamint diverzifikálására lenne szükség. Magyarországon az utolsó nagy erőművet 2011-ben építették, és azóta nem volt jelentős fejlesztés. Az ország kiegyensúlyozott energiaellátásához szükség lenne Paks 2-re, amelynek szerinte már el kellett volna készülnie.

A szakértő kiemelte, hogy „hiába vagyunk tömve napelemes rendszerekkel, úgynevezett konvencionális (azaz fosszilis) kapacitáshiány van, ha nincsenek nagy erőművek a rendszerben. Nagy zsinórtermelésű erőmű kellene, ami azonnal tudna a hálózatra adni akár négy-ötszáz megawattot is, amikor mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát, vagy éppen a balkáni régió »húzná magával« Magyarországot egy áramszünet felé”.