Az év leghosszabb féknyomát hagyta maga után a magyar gazdaság egyik kulcsszereplője

A nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene 2024 szeptemberében az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

• Mindkét építményfőcsoport termelése elmaradt az egy évvel korábbitól, az épületeké 2,0, az egyéb építményeké 17,0 százalékkal.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 17,0, az egyéb építmények építésénél 39,6 százalékkal visszaesett a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése az előző évi, alacsony bázishoz képest 20,9 százalékkal bővült.
• A megkötött új szerződések volumene 2,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 17,8 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 24,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
• Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene 36,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 1,5, az egyéb építményekre vonatkozóké 71,0 százalékkal emelkedett.

Havi bázison a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,7 százalékkal volt kisebb szeptemberben az augusztusinál.

Így alakultak az árak

Az építőipar ágazatain belül 2024 harmadik negyedévében az egyéb építmények építésében 7,0, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 5,7, míg az épületek építése vonatkozásában ennél kisebb mértékben, 3,8 százalékkal emelkedtek az árak 2023 harmadik negyedévéhez viszonyítva.

Az építőipar termelői árai 0,9 százalékkal magasabbak voltak a 2024 harmadik negyedévében az előző (második) negyedévinél.

Vegyes a kép

Ismét negatív képet mutatott az építőipar teljesítménye a szeptemberi adatok alapján, amely viszont a harmadik negyedéves GDP-adat alapján nem jelent meglepetést – értékelte az adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.

A visszaesés az előző hónapokhoz hasonlóan ismét az egyéb építményekhez kötődött, itt a volumen egy év alatt 17 százalékkal csökkent, amelyben a magasabb bázis is szerepet játszott, viszont a főcsoport kedvezőtlen helyzetét mutatja, hogy havi alapon is jelentős, 4,0 százalékos mérséklődés történt. Ezen a területen elsősorban az állami beruházások dominálnak, így a csökkenésben szerepe van a kormányzati beruházások elhalasztásának. A terület kilátásai ellenben nem ennyire negatívak, szeptemberben a megkötött új szerződések volumene 24,9 százalékkal meghaladta a megelőző évi szintjét, amelynek köszönhetően az ágazat hó végi rendelésállománya is 71,0 százalékkal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor. A rendelésállomány növekedésének pedig ez alapján idővel a termelési oldalon is meg kell majd jelennie – fejtette ki.

Az épületek építése esetében ezzel szemben csak kisebb, 2,0 százalékos zsugorodás történt, amelyben az alacsonyabb bázis is szerepet játszott, viszont kedvező, hogy havi alapon stagnált az ágazat termelési szintje. A kilátások viszont itt kedvezőtlenebbek, az új szerződések volumene jelentősen, 17,8 százalékkal csökkent egy év alatt, amely ellenére a rendelésállomány a tavalyi szintjéhez képest kismértékben, 1,5 százalékkal nőtt. Ebben a szegmensben döntően a vállalati és lakossági megrendelések dominálnak, figyelembe véve a lakásépítési engedélyek megugrását, a vállalati szféra óvatossága játszhatta a nagyobb szerepet az új szerződések csökkenésében – tette hozzá Molnár Dániel.

A kereslet gyengélkedése ugyanakkor az árakban továbbra se jelenik meg, az építőipari termelői árak havi és éves alapon is érdemben, 0,9, illetve 5,4 százalékkal emelkedtek. Ez pedig hosszabb távon is kockázatot jelent, hogy a kereslet felfutása okoz-e majd újabb árhatást, amely kedvezőtlen lenne a növekedési kilátásokra.

Az építőipar tehát továbbra is vegyes képet fest. A vállalati beruházási hajlandóság romlása, illetve a költségvetési takarékosság hatása erőteljesen érezteti hatását, előretekintve ugyanakkor már látszanak a kilábalás jelei az ágazat egyes területein. Arra lehet számítani, hogy ha javulnak a gazdasági kilátások, akkor a vállalati szféra irányából is erősödhet a kereslet, miközben a lakosság részéről a lakásépítések és a felújítási munkák, amelyeket a kormányzati intézkedések is ösztönöznek, támogathatják az ágazat kilábalását

– mondta.

Lendületbe kell hozni az építőpart

A nagyon gyenge friss adat fényében az idei évre már nem várjuk, hogy összességében növekedést mutasson fel az építőipar. Az év elején látható emelkedés és az elmúlt hónapokban tapasztalt csökkenés eredőjeként az idei év átlagában stagnálásra számítunk az építőiparban. Jövőre 2,4 százalékos emelkedés jöhet, mivel 2025 második felében már érezhető élénkülésre számítunk, míg 2026-ban pedig 8 százalék körüli növekedést mutathat az építőipar – közölte  Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője.

A későbbiekben az uniós források beérkezése és azok felhasználásának megindulása, illetve az otthonfelújítási program, illetve az új gazdaságpolitikai akcióterv révén lendületet kaphat az építőipar, ami a jelenlegi trendből való kilábaláshoz szükséges. Az épületek felújításának anyagigénye miatt a gyártók kapacitáskihasználtsága javulhat, illetve az építési vállalkozók megrendelésállománya és munkaerőigénye is növekedésnek indulhat, leginkább a kkv-szektorban. A program nem csak az építőiparra lehet pozitív hatással, hanem az egész gazdaságot élénkítheti.

2025-ben több mint 300 új beruházás indul majd, melyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, de ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint lesz, amely szintén támogatja, hogy az ágazat növekedő pályára kerüljön. A bejelentések között szerepel vasúti vonalszakasz építés, autópálya építés és infrastruktúra fejlesztés is – tette hozzá.

A Big Picture-t kell nézni

Koji László a héten nagyinterjút adott az Indexnek. Az építőipari vállalkozásokat összefogó szövetség (ÉVOSZ) elnöke rámutatott: a havi bontás helyett célszerű inkább féléves időszakban vizsgálni az építésgazdaság trendjeit, ilyen távon ugyanis már mélyrehatóbb következtetéseket is le lehet vonni.

„Olyan alacsony szintre esett az építőipar teljesítménye, hogy néhány nagyobb értékű munka nagymértékben torzíthatja a valós helyzetet” – mutatott rá az elnök. „Amennyiben féléves, éves időszakot vizsgálunk, az látszik, hogy a 2023-as, illetve a 2019-es termelési értéknek megfelelően teljesít idén az építőipar. 2020–2022 között jobban muzsikált az iparág. A jelenlegi trend szerint az országos építésszerelési tevékenység 2024-es teljesítménye nagyjából a tavalyinak felel meg, vagyis nem lesz visszaesés, ha mégis, az is maximum 5 százalék körüli” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a durván 140 ezer építőipari vállalkozás teljesítménye között nagy a szórás.

2026–2027-re lehet eredmény

Az ÉVOSZ friss, októberi, 400 építőipari cég megkérdezésével készült felmérése szerint – amelyről az Index is beszámolt – az iparágban tevékenykedő cégek nagy része nehéz piaci helyzetet vázolt fel, és pesszimista jövőképet festett.

Bár jövőre a kormány a magyar gazdaság bővülésére számít, Koji László előrejelzése szerint 2025 sem az építőipar éve lesz, legalábbis az első fél évben biztos nem. A szakszövetségi elnök ezt a kijelentést arra alapozza, hogy

Márpedig ez a folyamat körülbelül fél évet vesz igénybe, így amennyiben ez januártól be is indul, a kivitelezési szakasz csak a második fél évtől veszi kezdetét.

Koji László arra a lényeges pontra is rámutatott, hogy