Nekirontottak Varga Mihálynak, pedig az egész kontinenst érintő kihívással kopogtatott

„Rendkívül sajnálatos, hogy az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának hétfői ülése időnként a magyar belpolitikai küzdőtereket idézte, de hát mi másra számíthattunk volna, az ellenzéki képviselők megpróbálták megint a brüsszeli pálya előnyeit kihasználni” – így összegezte Varga Mihály pénzügyminiszter brüsszeli meghallgatását az Indexnek.

Pedig a tárcavezető szerint a magyar uniós soros elnökségnek már most van mire büszkének lennie. A kormány jelentős eredményeket ért el a megfogalmazott célkitűzéseiben, amelyeknek az egyik legfontosabb eleme a versenyképesség javítása. „Új európai versenyképességi megállapodást sikerült a kormánynak tető alá hozni, aminek az alábontása, tehát a részmunkáknak az elvégzése pont ilyen szakbizottságokhoz kellene hogy tartozzon.”

Magyar belpolitikától hangos Brüsszel

Varga Mihály Brüsszelből arról tájékoztatta az Indexet, hogy ebből a szempontból az Ecofin-ülésen például a Draghi-jelentés adózási részének tárgyalása egy nagyon fontos elem volt. „A másik eredményünk az általános forgalmi adó kérdésében elért sikeres kompromisszum.

A novemberi Ecofin-ülésen sikerült egy olyan dossziét lezárni, ami már a spanyol és a belga elnökség alatt is téma volt, de a korábbi elnökségek kétszer is sikertelenül próbáltak meg szavazásig eljutni ebben a kérdésben. A magyar elnökségnek viszont sikerült elérni a kompromisszumot.

Ennek a jelentőségét talán abban lehet összefoglalni, hogy egy, az Európai Unió területén működő vállalkozásnak elég lesz a jövőben egy helyen digitálisan regisztrálni, és ettől kezdve az általános forgalmi adónak a területén, mint a 26 másik országban regisztráció nélkül tud részt venni vagy belépni az adórendszerbe.

Varga Mihály arra is kitért lapunknak, hogy a harmadik eredmény, hogy elfogadták a 2025-ös európai uniós költségvetést. Nehéz küzdelem után sikerült itt is egy olyan kompromisszumot találni, ami lehetővé teszi azt, hogy a jövő évi költségvetés majd hatályba lépjen.

A hétfői bizottsági meghallgatáson ezekhez az egész Európai Uniót érintő fajsúlyos témákhoz társultak azok a magyar belpolitikai felvetések, amelyek elhangoztak – a jogállamiság és a korrupció kérdése, az Európai Unió többségi véleményétől eltérő orosz–ukrán háború kezelése, a kínai „veszedelem” felemlegetése. „Ezek némi értetlenséget váltottak itt ki a bizottsági meghallgatáson, de hát az önök olvasói jól tudják, hogy az ellenzéki képviselők ezeket miért szokták lefolytatni.”

Belpolitikát exportálnak Brüsszelbe

Arra a kérdésünkre, hogy más, korábban uniós elnökséget adó országok esetén is az ottani belpolitikai harcoktól voltak-e hangosak ezek a meghallgatások, vagy ez a jelenség „hungaricum” lenne, Varga Mihály kifejtette, ez korábban nem volt jellemző. „Ugyanis itt ilyenkor az éppen soros uniós elnökséget adó ország képviselője számol be arról a területről, ahol az uniós elnökséget adja. Tehát nekem az Ecofin munkájáról, napirendjéről, tervezett témáiról kellett beszámolót tartani. Ehhez nehezen illeszkedőnek tartom mondjuk azt a kérdést, hogy miért van ennyi kínai befektetés Magyarországon.” 

Varga Mihály a hétfői meghallgatáson beszámolt arról, hogy a magyar soros elnökség külön informális tanácsot szentelt a versenyképességi kérdéseknek, ahol Mario Draghi személyesen prezentálta versenyképességi jelentését, állam- és kormányfői szinten. A tárcavezető most a bizottság előtt arra akarta felhívni a figyelmet, hogy folytatni kell a versenyképességgel kapcsolatos aprólékos munkát.

Tehát a szakbizottságokban, a szaktestületekben meg kell próbálni érvényesíteni ennek a versenyképességi megállapodásnak a pontjait. Én erre próbáltam itt is felhívni a figyelmet. Rendkívül sajnálatos, hogy az Európai Parlament szakbizottságai a megalakulás óta rendkívül lassan és nehézkesen reagálnak egyeztetésekre, témafelvetésekre. Az úgynevezett trialógus, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti folyamatok rendkívül vontatottan működnek, és ez főleg a parlament lassúsága miatt van így. Mondok önnek egy példát: a lakossági befektetési stratégiát, amit közösen kellene kidolgoznunk, régóta előkészítettünk, de az Európai Parlament hónapok óta nem reagál érdemben az egyeztetésekre.

Tehát Varga Mihály kifejezetten ezeken a területeken lát olyan pontokat, amelyek között a bürokrácia, részben a politikai körülményessége miatt, rendkívül lassúvá teszi a döntések meghozatalát. „Ezt mindenképpen egy jelentős problémának tartom, és jeleztem is itt a bizottság ülésén.” Végezetül az Indexnek Brüsszelből azt is kiemelte, hogy egyre inkább érezhető az európai parlamenti képviselők között is, hogy mintha egy szemléletbeli fordulat indult volna el az energiaügyi kérdésekben.

Hiszen négyszeres, ötszörös árakkal dolgoznak az uniós vállalatok, mint az Egyesült Államok cégei. Ehhez jönnek hozzá a zöldátmenet szintén irreális célkitűzései. „Ez most a bizottsági meghallgatáson is visszaköszönt. Több olyan kérdés volt, amelyik arra vonatkozott, hogy a magyar elnökség mit kíván tenni annak érdekében, hogy a versenyképesség ezen a területen is változzon, javuljon.

A budapesti deklaráció, a versenyképességi megállapodás pont ennek az érdekében fogalmazott meg ajánlásukat. Az a feladat, hogy ezt komolyan véve, a munkát folytatva eredményeket érjünk el a hátralevő másfél hónapban” – összegezte a pénzügyminiszter.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter doorstep sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának (ECON) brüsszeli ülése után, 2024. november 18-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)