Túl nagy árnyékot vet a gyenge forint, döntött a jegybank

A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a szeptemberi 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra ért.

Októberben a kamattartás mellett döntött a Monetáris Tanács, többek között azért, mert a közel-keleti konfliktus kiéleződése turbulenciát hozott, amely negatívan érintette az olyan feltörekvő piaci devizákat, mint a forint.

habár a döntést már beárazhatták a befektetők. Az Indexnek nyilatkozó szakértők előzetesen is kamattartást vártak, így a döntés nem okozott meglepetést. A döntésnél is fontosabb lehet, amit majd Virág Barnabás jegybanki alelnök mond a kamatpálya várható alakulásáról a kedd délután élőben közvetített háttérbeszélgetésen.

Ezért dönthettek a kamattartás mellett

Az Index a kamatdöntés előtt szakértőket kérdezett arról, mit léphet kedden a jegybank. Egyetértettek, hogy most a legvalószínűbb a kamattartás lesz, emögött pedig több tényező állhat.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint a forintgyengüléshez hozzájárult a jelentősen erősödő amerikai dollár és a tengerentúli kamatcsökkentések mértékére vonatkozó, megemelkedő piaci várakozások is. A szakértők szerint még hónapokat várhat a jegybank a kamatvágásokkal, legközelebb 2025 tavaszán lazíthat a központi bank. 

Így várta a forint a kamatdöntést

Kedd reggel erősödéssel kezdte a napot a forint az euróval szemben, a 406-os szint alá is benézett. Aztán érkezett a hír, hogy Oroszország a jövőben fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, miután Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta a frissített nukleáris doktrínát.

A geopolitikai konfliktusok elmérgesedését pedig nem bírják jól az olyan feltörekvő piaci devizák, mint a forint. A bejelentés hírére gyengült is a hazai fizetőeszköz, a 407-es szint fölé kúszott az euróval szemben, majd korrigált, és 13 óra körül újra visszalépett a szint fölé.

A kamatdöntés után Virág Barnabás 15 órakor sajtótájékoztatót tart, ahol megismerjük a kamatdöntés részleteit és a várható kamatpályát.

Virág Barnabás: Nőtt a geopolitikai eszkaláció veszélye

„A mai hírekből is látszik, hogy geopolitikai téren komoly kockázatok vannak jelen.

Az elmúlt napokban több olyan döntés is született, amelyek az eszkaláció veszélyét is magukban hordozzák

– utalt Virág Barnabás a háborús eszkalációra vonatkozó hírekre. Ez hat az energiapiacokra is, tetten érhető az emelkedő gázárakban. 

A jegybanki alelnök szerint ez a feltörekvő piacoknak azért rossz hír, mert sokkal vonzóbbá válik a dolláreszközökbe történő befektetés – ezt mutatják a tőzsdei árazások is –, egyre inkább elvszívják a levegőt a feltörekvő piacok felől. Az idei nyáron megszokott tőkebeáramlás megfordult, és most már a tőkekiáramlás a jellemző.

– ismertette Virág Barnabás. Elmondta, hogy a stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés kiemelt fontosságú. A jelenlegi környezetben továbbra is fegyelmezett, szigorú és türelmes monetáris politika indokolt. A jegybanki alelnök szerint a gazdasági növekedés beindításához az kell, hogy a „várakozásokat is az inflációs cél közelében tartsuk”.

– fogalmazott Virág. Hozzáfűzte, hogy ha a külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, a relatív kamatfelárunk növekedését okozva. 

A jövőbe bizakodóan tekint a központi bank, arra számítanak, hogy sikerül elérni az idei hiánycélt, illetve a jövő évben jelentősebb GDP-növekedés jöhet. Virág rámutatott, hogy az első kilenc hónapban a folyó fizetési mérleg több mint 5 milliárd euró többletet mutatott. Viszont arra is figyelmeztetett, hogy „ezzel nem szabad megelégedni”.

(Borítókép: Bődey János / Index)