Mol: Nem lehet az oroszokra csak úgy rácsapni az ajtót, mint ahogy egyesek Brüsszelben elképzelik

GettyImages-1399162285
2024.11.20. 12:35 Módosítva: 2024.11.20. 12:58
Bár a terveink szerint a finomítóink készen állhatnak arra, hogy két év múlva akár 100 százalékban alternatív nyersolajokat dolgozzanak fel, de a logisztikai és a kereskedelmi helyzet egyelőre nem teszi ezt lehetővé fenntartható és versenyképes módon – mondta az Indexnek Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai operációért és üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy a Molnak jelenleg nincs valódi alternatívája ahhoz, hogy felhagyjon az orosz kőolaj beszerzésével anélkül, hogy az ellátásbiztonságot veszélyeztetné és az érintett országok gazdaságainak versenyképességét és életszínvonalát ne gyengítené. Ráadásul mindezek megoldásában az EU sem segít.

A Molnak jelenleg nincs valódi alternatívája arra nézve, hogy felhagyjon az orosz kőolaj beszerzésével – és ebben az Európai Unió sem partner. „Ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor materiális, pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szükségünk, amelyek jelenleg nincsenek” – mondta az Indexnek Bacsa György.

Szükségesek az uniós források

A Mol-csoport stratégiai vezetőjét a Politicónak adott interjúja kapcsán kerestük meg, amelyben kiemelte, a magyarországi és szlovákiai finomítók terveik szerint nagyjából „2026 végére készen állnak majd arra, hogy technikailag többfajta kőolajat tudjanak korlátozás nélkül bedolgozni, de fenntartjuk magunknak a lehetőséget arra, hogy mi döntsük el, mit használjunk”.

AZONBAN EHHEZ UNIÓS FORRÁSOK IS SZÜKSÉGESEK.

Nagyjából 500 millió dollárt kell elkölteni azokra a technológiai fejlesztésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy akár 100 százalékban alternatív kőolajat dolgozzanak fel az eredetileg orosz kőolaj finomítására tervezett magyar és szlovák létesítményekben. Ez az összeg pedig ahhoz a 170 millió dollárhoz adódik hozzá, amelyet a Mol már jóval a háború kitörése előtt a déli ellátási útvonal megerősítésére jelzett.

A vállalat már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a zöldenergia-átmenethez kapcsolódó kiadások mellett komoly pénzügyi terhet jelent a finomítói átállás, hiszen soha meg nem térülő beruházásokról van szó, ráadásul ezt a terhet a Mol egyedül viseli, piaci cégként. Bacsa szerint az Európai Uniónak pénzügyileg és politikailag is segítenie kellene, de a Mol eddig semmilyen közösségi forrást vagy szabályozási támogatást nem kapott, sőt.

„A finomítás nem jogosult semmilyen támogatásra az EU-tól, még akkor sem, ha a beszerzésről való leválásról van szó, és akkor sem, ha az ellátásbiztonságról. Tehát a saját tempónkban és a saját lehetőségeinkhez mérten csináljuk” – összegezte az ügyvezető igazgató.

Nem akarnak mindent egy lapra feltenni

Bacsa György az interjú kapcsán lapunknak elmondta: „Úgy véljük, hogy bár a finomítóink készen állnak majd arra, hogy akár 100 százalékban alternatív nyersolajokat dolgozzanak fel, a logisztika és a kereskedelem egyelőre nem teszi ezt lehetővé. És nem is értünk egyet azzal, hogy parancsszóra hozzunk meg üzleti döntéseket, hiszen más európai cégek is a racionalitás mentén vásárolnak akár orosz eredetű energiát is.” A Mol többször is hangsúlyozta: ellátásbiztonsági szempontból nem jelent igazi előrelépést, ha a tengertől elzárt országok az egyik egyoldalú függőséget a másikra cserélik.

MAGYARÁN A MOL MINDEN EREJÉVEL AZON DOLGOZIK, HOGY FENNTARTSA AZ ADRIA MELLETT A BARÁTSÁG VEZETÉKET IS, HOGY RUGALMASABBAN DÖNTSÖN A KŐOLAJBESZERZÉSEIRŐL, MEGMARADJON A BIZTONSÁGI HÁLÓ, ÉS MINDIG LEGYEN POTENCIÁLIS UTÁNPÓTLÁS.

Magyarország még mindig importálhat orosz kőolajat, mivel szankciók alóli mentességet kapott a csővezetékes olajra. A kivételt ideiglenesnek szánták, de a Politico szerint Magyarország nem mutatott nagy érdeklődést az orosz olajról való leválás iránt, holott a Mol számos alkalommal egyértelművé tette: a regionális ellátásbiztonság megerősítése érdekében szeretné tovább erősíteni az Adria-vezetéket is.

Bacsa György most azonban azt mondta, mindenkit óva int attól, hogy kizárólag politikai megfontolásokból döntsön a szankciókról. Egész máshogy fest ez a kép Dániából nézve, mint innen, ahol a tengertől elzártság fizikai korlát és adottság. „Csak minden információ birtokában lehet döntéseket hozni ilyen, az egész közép-európai régiót érintő megoldásokról.”

Az EU következő energiaügyi vezetője, Dan Jørgensen, az éghajlatváltozással foglalkozó korábbi dán tisztviselő ígéretet tett arra, hogy ütemtervet terjeszt elő, amelyben részletesen ismerteti, az unió hogyan tudná megszüntetni a fennmaradó orosz fosszilis tüzelőanyag-vásárlásokat.

Azonban Bacsa György rávilágított, a tervnek figyelembe kell vennie az EU importfüggőségének regionális különbségeit. Jørgensen „határidőt akar – és Nyugat-Európa és Dánia részéről ez könnyűnek tűnik –, de úgy tűnik, hogy Szlovákia és Magyarország magára marad” – összegezte Bacsa György.

(Borítókép: Egy alkalmazott ellenőrzi a dunai olajfinomító egyik repesztőtornyát 2022. május 24-én Százhalombattán. Az olajfinomító a kelet-közép-európai régió egyik legnagyobb finomítója, ahova orosz olaj érkezik Magyarországra a Barátság olajvezetéken keresztül. Fotó: Janos Kummer / Getty Images)