Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát

Az államtitkár a Draghi-jelentésre hivatkozva rámutatott, hogy az Európai Unió versenyképességi helyzete aggasztó képet mutat.

Ha megnézzük a magánszektort, ha megvizsgáljuk a céges vonatkozásait, ott is azt lehet látni, hogy 2024-ben a világ 500 legnagyobb vállalata közül 208 kelet-ázsiai, 153 észak-amerikai, és pusztán 118 európai

– világított rá Panyi Miklós. Hozzáfűzte, hogy a piaci részesedések tekintetébe Kelet-Ázsia vezet 42 százalékkal.

Jelentős lemaradásban van Európa

A visszaesés hátterében több tényező áll. Az államtitkár kiemelte: az európai energiaárak problémáját, amik két-háromszor, esetenként négy-ötször magasabbak az amerikai szintnél. További nehézséget jelent a képzett munkaerő hiánya és az ellenőrizetlen migráció okozta társadalmi-gazdasági problémák.

A technológiai lemaradás is jelentős: 2021-ben az Európai Unió vállalatai körülbelül feleannyit költöttek kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék arányában, mint az Egyesült Államok vállalatai

– hangsúlyozta. Jelezte, az EU vezetői felismerték a probléma súlyosságát, és magyar kezdeményezésre elfogadták az új versenyképességi paktumot, a Budapesti Deklarációt.

Az államtitkár elmondta: a dokumentum több területen fogalmaz meg beavatkozásokat. „Egyfajta deregulációt, egyszerűsítési forradalmat hirdet, csökkentve a különböző adminisztrációs terheket. A magas energiaárak mérséklése érdekében sürgős intézkedéseket szorgalmaz, és egy valódi iparpolitikát irányoz elő” – sorolta Panyi Miklós.

A tőkepiaci unió megvalósítása és az európai védelmi ipari bázis kialakítása is szerepel a célok között.

Több évtizedes demográfiai hanyatlás

A népesedési helyzet különösen aggasztó az EU-ban. Ahhoz, hogy egy ország lakosságszáma változatlanul fennmaradhasson, 2,1-es termékenységi rátát kell elérnie. Ez egyben a gyermekvállalási hajlandóságot is mutatja.

Ez is Európa egyik nagyon súlyos válsága, hogy ez a [termékenységi] mutató nemcsak néhány éve, hanem tartósan is több évtizede jóval 2,1 alatt van

– figyelmeztetett az államtitkár, majd emlékeztetett, hogy Magyarország 2010 óta „családbarát fordulatot hirdetett”, amelynek eredményeként „az elmúlt 14 évben 170–180 ezerrel több gyerek született meg”, mintha maradt volna a 2010 előtti ciklus alacsonyabb, 1,3 körüli termékenységi rátája.

Erről szólt a 2010 utáni családpolitika

Az államtitkár részletezte, hogy a magyar családpolitika számos területet érint: megjelenik az adópolitikában, a foglalkoztatáspolitikában és a gyermekellátó rendszerekben is.

Az óvodai helyeket bővítettük, folyamatosan újítjuk fel az óvodákat, a bölcsődei férőhelyek számát megdupláztuk az elmúlt 14 évben

– mondta, megjegyezve, hogy még sorolhatná a példákat, mert a családpolitika nagyon sok kormányzati területet, rengeteg társadalmi alrendszert érint. Emlékeztetett, hogy 2010 és 2022 között 25 százalékos növekedést sikerült elérni a termékenységi rátában.

A 2011-es 1,23-as mélypontról fel tudtunk menni a közel 1,6-es szintre termékenységi mutatóban.

Hozzátette, hogy az intézkedések eredményeként termékenységi ráta tekintetében Magyarország a 2010-es utolsó helyről a hatodikra került az EU-ban.

Aztán jött a válságok kora, és az erőteljesebb demográfiai hátraarc

Családbarát fordulat ide vagy oda, az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági turbulenciái ugyanúgy visszavetették a hazai termékenységi rátát, mint a többi uniós országban.

„Az EU-27-ek átlagos termékenységi rátája 2022-ben 1,46 volt, és ez a szám azóta radikálisan csökkent” – szögezte le Panyi Miklós, hozzáfűzve, hogy a kormány új gazdasági akciótervében ezért is kapott kiemelkedő fókuszt a családok életkörülményeinek javítása.

Azt is látni kell, hogy ahogy egész Európában, úgy Magyarországon is az elmúlt egy-két évben ez a mutató csökkenésnek indult, nekünk pedig azon kell dolgozni, hogy újra növekedési pályára állítsuk.

Nem véletlenül vannak a kormánynak ambiciózus tervei, amelyek a családi adókedvezmény megduplázását, a munkáshitelt és a lakhatás területét is érintik” – mutatott rá a politikus.

Nagyobb képet néz a kormány

Panyi Miklós hangsúlyozta, hogy a demográfiai kihívások kezelése kulcsfontosságú a versenyképesség szempontjából. Az idősödő társadalom problémáinak megoldásában fontos szerepet kaphatnak az innovatív megoldások, például a digitalizáció és a robotizáció, amelyek hatékonyabbá teszik a munkavégzést.

– szögezte le a politikus, mivel a régió demográfiai állapota jelentős hatással van a magyarországi folyamatokra és munkaerőpiaci helyzetre is.

A jövőben további intézkedéseket terveznek, ezek jó részét már megismerhettük a 21 pontos Új Gazdaságpolitikai Akciótervből.

(Borítókép: Porsche autógyár Lipcsében, Németországban. Fotó: Jens Schlueter / Getty Images)