Vészhelyzet van a szomszédban, tömegesen vándorolnak el az országból

Míg a nyugat-európai országokban a bevándorlás részben ellensúlyozni tudja a természetes fogyást, addig a Kárpát-medence térségében ennek a fordítottja igaz, „itt népességarányosan kifejezve óriási elvándorlási rátákkal találkozunk” – világított rá Csányi Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa, szakértője.

A román elvándorlás mértékét jól szemlélteti, hogy az ENSZ adatai szerint „több mint négymillió román állampolgár él Európa nyugati felében, ami körülbelül 18 százaléka a teljes román népességnek” – mondta a szakember.

Az Index kérdésére hozzátette, hogy az adatok 2020-ból származnak, azóta bőven növekedhetett az elvándorlási ráta.

– erre már Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója világított rá. Az ENSZ adatai szerint a horvátországi kivándorlás népességarányosan még a románnál is rosszabb, illetve Lengyelországot is nagymértékben sújtja a probléma.

Magyarország ezen a téren kivételnek számít egy kicsit. Itt 6 százalék körüli népességarányosan az elvándorlók száma az ENSZ adatai szerint

– fogalmazott Csányi Zoltán, hozzátéve, hogy 2020-ban „körülbelül 700 ezren éltek külföldön olyan magyarok, akik Magyarországon születtek”.

Demográfiai és versenyképességi válság Európában

A kerekasztalt megelőzte Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának beszéde, amelyben rávilágított, hogy az Európai Unió versenyképességben nagy lemaradásban van, és a népességfogyás is egyre súlyosabb problémát jelent.

Ahhoz, hogy egy ország lakosságszáma változatlanul fennmaradhasson, 2,1-es termékenységi rátát kell elérnie.

Európa egyik nagyon súlyos válsága, hogy ez a [termékenységi] mutató nemcsak néhány éve, hanem tartósan több évtizede jóval 2,1 alatt van

– figyelmeztetett az államtitkár. Beszédében azt is részletezte, hogy mihez kezd a magyar kormány a problémával, erről ide kattintva olvashat bővebben.

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a demográfia és a versenyképesség szorosan összefügg. Ha sokan dolgoznak egy országban, akkor az adóbevételek, amelyek jórészt a munkát terhelő adókból és a fogyasztási adókból tevődnek össze, stabilabban áramlanak be a költségvetésbe. Ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk meg, ha folytatódik a népességcsökkenés, ráadásul a szakemberhiány már most is problémát okoz. 

Drámai csökkenés a külhoni magyarság körében

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója aggasztó adatokat osztott meg a határon túli magyarság helyzetéről.

– mondta. Romániában 40 százalékos, Szlovákiában 25 százalékos, Szerbiában pedig 50 százalék feletti a csökkenés mértéke. A szórványban élő magyarság esetében pedig még drámaibb a helyzet, itt „10 évenként mintegy 30 százalékos” a fogyás.

Pozitívumként említette, hogy „a magyar iskolába íratott gyerekek száma nem csökken annyira, mint amennyire ezt a demográfia esetleg indokolná”.

Már nem Magyarország a külhoni magyarság elsődleges célországa

Míg korábban Magyarország volt a határon túli magyarok elsődleges célországa, mára ez megváltozhatott. A külhoni fiatalok egyre inkább Nyugat-Európa felé orientálódnak, ami új kihívások elé állítja a nemzetpolitikát.

amit az Ifjúságkutató Intézetnek a felmérései bizonyítanak” – mutatott rá Kántor Zoltán. 

Csányi Zoltán, a KSH munkatársa, szakértője azonban rávilágított egy fontos tényre: „a Magyarországon élő külföldön született népességnek durván a kétharmada magyar”. Ez azt jelzi, hogy bár az elsődleges célpontok megváltoztak, Magyarország továbbra is jelentős szerepet játszik a külhoni magyarok migrációjában.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a nem túl fényes demográfiai helyzet új megközelítést igényel. Nem elegendő pusztán a kivándorlás megállítására törekedni, hanem olyan környezetet kell teremteni, amely vonzóvá teszi a szülőföldön maradást vagy a visszatérést. Ehhez azonban összehangolt gazdaságfejlesztési, oktatási és családtámogatási programokra van szükség mind Magyarországon, mind a határon túli területeken.

Kántor hangsúlyozta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) legalább 250 milliárd forintnyi hitelt és kedvezményes támogatást nyújtott külhoni vállalkozóknak, ami szerinte „kezd beérni”. A Nemzetpolitikai Államtitkárság pedig azzal próbálkozik, hogy „összehozza a külhoni vállalkozókat”, és mentorprogramot is működtetnek.

(Borítókép: A Henri Coanda nemzetközi repülőtér 2024. március 31-én. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)