Itt a kormány válasza, ennyi pénzt kap minden megszülető gyermek

 Hornung Ágnes az Indexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy

• hogyan és miért lett kormánybiztos,
• miért ennyire fontos kormányzati szinten az otthonteremtés,
• hogyan alakult a termékenységi ráta,
• illetve, hogy mit akar a kormány az állampapírpiacon.

Augusztustól már nem családügyi államtitkár, hanem kormánybiztos, hogy pontos legyek: az otthonteremtés finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálatáért és egyszerűsítéséért, valamint a lakossági állampapír-stratégia megújításának koordinációjáért felelős kormánybiztos. A mostani tisztségében pontosan milyen területek tartoznak önhöz?

Korábban, 2015 és 2018 között a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkáraként dolgoztam, majd megszülettek a gyermekeim, és a szülési szabadság után a családügyi államtitkárságra tértem vissza. Országgyűlési képviselői feladataim mellett most a kormány és Varga Mihály pénzügyminiszter úr két feladattal bízott meg: az egyik az otthonteremtés finanszírozásának felügyelete, a másik a lakossági állampapírpiac ösztönzése, és az ezzel kapcsolatos kérdések koordinációja. A lakossági állampapír biztos finanszírozási forma mind az állam, mind a magánszemélyek számára. Itt a kormányzat egyértelmű célja, hogy minél többen válasszák ezt a befektetési formát.

A kormánybiztosi pozíciót úgy fogom fel, hogy az a hivatalos kormányzati struktúrák között mozog, pont azt a teret tölti be, amit a hivatalos szervezet nem, vagy csak nehezen tudna. Az otthonteremtés és az állampapírpiac is olyan terület, aminek nagyon sok gazdája van, így érdemben tudok segíteni. Az állampapírok esetében például ott van az Államadósság Kezelő Központ, az Államkincstár, valamint a pénzintézetek. Természetesen van hivatalos gazdája a területnek, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkársága foglalkozik vele, de a koordinációt, az egyeztetéseket, a sok szereplő összefogását kormánybiztosként tudom segíteni.

Összkormányzati terület a családtámogatás és így az otthonteremtés. A két területet talán nem is lehet külön kezelni. Miért ennyire fontos, hogy az otthonteremtés és a családtámogatás ennyire hangsúlyos szerepet kapjon egy kabinet életében? Biztos, hogy a kormányzatnak ekkora erőforrással kell dolgoznia ezen?

A gyermek születéséhez a családon és az összetartó szereteten túl alapvetően három dolog kell: otthon, pénz, illetve idő a gyermeknevelésre és a munkára. Az elmúlt 14 évben, 2010 óta a családtámogatási rendszer Magyarországon egy nagyon sokrétű, ezen a három pilléren nyugvó rendszerré vált. Ez pedig tudatos politikai döntés volt. Az elmúlt 14 év munkájának eredményeként már több mint 30 családtámogatási elem segíti a családokat. Az otthonteremtésben pedig születtek olyan intézkedések, amelyek egyedülállóak Európában. Ezt a rendszert jelentős erőforrással kell menedzselni, amit a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozó kiváló kollégáim végeznek.

Ennek ellenére a családi pótlék szinte változatlan maradt.

Számos olyan intézkedést hoztunk, amelyek a gyermeket vállaló és gyermekes családokat segítik, az intézkedések legtöbbje az anyagi biztonságot teremti meg. Ezért a családi pótlékot ebből a rendszerből kiragadni helytelen, mert ha megnézzük, akkor jóval többet adunk a családoknak, mint adtunk 2010-ben. A családi pótlék a baloldali kormány alatt gyakorlatilag az egyetlen, méghozzá szociális segély jellegű támogatás volt, amivel ráadásul nagyon sokan visszaéltek, munka helyett a pótlékra játszottak.

A családi adórendszerben a munkát terhelő adókedvezmények jelentősek, sőt akár teljesen szja-mentes is lehet egy édesanya vagy egy fiatal. Emellé még ott a családtámogatási rendszer. Ennek köszönhetően pedig rengeteg forrás érkezik a családokhoz. A 2025-ös költségvetésben a családok támogatására szánt forrásokat 3754 milliárd forintra növeljük, ez 447 milliárd forinttal több, mint az idei keret. Ezt azt jelenti, hogy 2010 óta nominálértékben megnégyszereztük a családok támogatására jutó forrásokat.

Otthonteremtés nélkül nincs családtámogatás

Hasznos dolog a családtámogatást az otthonteremtéssel ennyire szorosan összekötni?

Igen. Számos kutatás alátámasztja, hogy a családalapítás előtt álló fiataloknál a lakhatás dobogós helyen szerepel a megoldandó kérdések között, így véleményem szerint az otthonteremtést is családtámogatásként kell értelmezni.

Ezt azért kérdeztem, mert a kormányzat rendszeresen azt kommunikálja, hogy európai szinten egyedülálló a gyermekek életkezdési támogatása Magyarországon. Ide rendre olyan területeket sorol, amelyek az otthonteremtéshez kapcsolódnak. Ugyanakkor a családalapításhoz nem csak otthonra van szükség.

Itt három témáról beszélünk, ami egy nagy rendszer része, tegyük ezeket egy kicsit rendbe. Korábban beszéltünk róla, hogy a kormányzat részéről a családalapításhoz három alappillérben tudunk támogatást nyújtani: az otthonteremtésben, az anyagi biztonságban és a munka- magánélet egyensúlyának megteremtésében. Ez tehát egy rendszer, aminek az egyik eleme az otthonteremtés. Az életkezdési támogatás pedig egy elem az anyagi segítségek terén. Ez egy olyan segítség, amely mindenkinek jár.

Ha figyelünk és teszünk pár lépést, akkor pedig sokkal többet kapunk. Például: születésekor minden gyermek kap az életkezdési letéti számlán 42 500 forintot. Ha ehhez nem nyúlunk hozzá, és nem csinálunk vele semmit, akkor a gyermek 18 éves korában fel tud venni 72 ezer forintot. Amennyiben viszont Start számlát nyitunk a gyermek nevére, amit bármikor megtehetünk a gyermek felnőttkoráig, akkor ez az életkezdési összeg automatikusan Babakötvénybe kerül át. Ha ezzel szintén nem csinálunk semmit, már 136 ezer forintunk lesz itt, hiszen a Babakötvénynek jóval kedvezőbb a hozama, plusz minden befizetés után 10 százalék állami támogatás jár, maximum évi 12 000 forint.

A Start számla – mint minden, a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámla – ingyenes, bárki befizethet ide bármilyen összeget. Utalhatnak a szülők, a rokonok, a barátok, bárki. Ezt a konstrukciót egyedülállónak mondhatjuk, tényleg a gyermekeknek szól, amit tényleg az életkezdésükhöz lehet félretenni. És hogyha a Start számlára utalunk mondjuk havi 1000 forintot, ami összesen csak 12 ezer forint egy évben, akkor már 560 ezer forintunk lehet a futamidő végén. Ha pedig mondjuk a futamidő alatt minden hónapban 10 ezer forintot összedob a család a Start számlára, akkor pedig már 4,4 millió forint az az összeg, amellyel útnak indulhat 18 éves gyermekünk. Ezek beszédes számok. A konstrukció népszerűségét az is bizonyítja, hogy a Magyar Államkincstárnál jelenleg kezelt közel 400 ezer Start számlán az átlagos megtakarítási összeg meghaladja a 905 ezer forintot.

Ezek az állami támogatások és ezek a befektetési lehetőségek nem sokat segítenek azokon, akik létminimum alatt vagy annak környékén élnek.

A születéskori letéti összeget mindenki megkapja, és ingyenes a kincstárnál a számlavezetés. Tehát a 136 ezer forintot minden gyermeknek biztosítani tudják a szülei, ha megnyitják a Start számlát. Tény, hogy a létminimum alatt élők számára sajnos a befektetések nem az elsődleges helyen szerepelnek. Mindezzel együtt ha a gyermek jövőjéről szeretnénk gondoskodni, a Start számla abszolút adott, oda tényleg bárki be tud fizetni.

Abban tehát valóban igaza van, hogy a nehéz helyzetben élő családoknak nem az az első dolguk, hogy ezen gondolkozzanak, de az is tagadhatatlan, hogy ma Magyarországon a családalapítás előtt álló fiataloknak egyedülálló támogatási, otthonteremtési csomagot kínálunk, olyan megtakarítási lehetőségekkel, amelyek más országokban elérhetetlenek. Az alacsony jövedelműek számára nyilvánvalóan az az elsődleges, hogy legyen biztos munka és érte fizetés, ezért fontos, hogy épp most született meg a megállapodás a minimálbérről, ami a következő három évben évente átlagosan 12 százalékkal nő.

Tehát ön szerint mindenre kiterjed az otthonteremtési rendszer? Így a családalapításhoz minden adott?

Kezdjük azzal, hogy aki 25 év alatt munkát vállal, annak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Majd azoknak a gyermeket vállaló családoknak, ahol megszületik a gyermek, a 30 év alatti édesanyáknak szintén nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Jövőre elindul a munkáshitel, amely 4 millió forint állami kamatmentes kölcsönt biztosít azoknak a fiataloknak, akik dolgoznak. Az egyetemistáknak pedig továbbra is marad a diákhitel, sőt ha gyermeket vállalnak, akkor az addig felvett összeget szintén elengedi a kormány. Ezek már mind-mind olyan összegek, amelyekkel támogatjuk a fiatalokat, vagy mondjuk úgy, a gyermekek életkezdését.

De akkor menjünk tovább, és nézzük meg, hogy miért egyedülálló a magyar családtámogatási rendszer: amikor megszületik a gyermek, akkor a CSED 100 az első 168 napban magasabb jövedelmet biztosít az édesanyának, mint a korábbi nettó keresete, hiszen ez után csak személyi jövedelemadót kell fizetni. Aztán a gyermek féléves korától az édesanya – vagy a család választása szerint akár az édesapa – kapja a GYED-et, majd a GYES-t. Sőt, a GYED extra bevezetése lehetővé tette, hogy a szülők az állami ellátás mellett dolgozzanak.

A családi adókedvezmény már a várandósság 4. hónapjától segíti az édesanyákat, összege pedig a további gyermekek után lineárisan nő. És ne felejtsük el, hogy az adókedvezmény összegét jövőre két lépésben megduplázza a kormány, így a háromgyermekes családoknál már havi 198 ezer forinttal több fog maradni. Tehát a rendszer egyedülállósága abban áll, hogy ha egy édesanya, aki 30 év alatt adott életet első gyermekének, és a gyermekek egymás után érkeznek, akkor ő a legkisebb gyermek 3 éves koráig részesül valamilyen formában állami támogatásban.

Az otthonteremtés terén idén év elején indult a csok plusz, amivel akár 50 millió forintot is fel lehet venni. Mellette fut a falusi csok program, amely a preferált kistelepüléseken nyújt segítséget. Mindemellett jövő évtől indul a vidéki otthonfelújítási program, direkt nem a nagyvárosokra szabva, hanem a vidéki, 5000 fő alatti településekre. És most csak a pénzügyi forrásokról beszéltünk, amit a kormányzat biztosít, mert itt ülünk a Pénzügyminisztérium épületében, de emellett nagyon sok olyan intézkedést is hoz a kormány, amelyek azt erősítik, hogy családban élni jó. Hátradőlni nincs okunk, még nem értük el a kormány célját, hogy a gyermeket vállaló családok gazdaságilag ne járjanak rosszabbul azoknál, akik nem vállalnak gyermeket.

Az talán tagadhatatlan, hogy a kormányzat ökoszisztémát hozott létre az otthonteremtésre, és így a családalapításra. A kormány a GDP 5 százalékát költi családtámogatásra, ez több mint kétszerese a honvédelmi kiadásoknak. Ennek ellenére drámaian alacsony születésszámot látunk. Kudarcot vallott a családtámogatási és otthonteremtési ökoszisztéma?

Azt a szót használta, hogy ökoszisztéma, amit érdemes kontextusba helyezni. Ha európai vagy világviszonylatban nézzük a magyar fertilitási ráta trendjét, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az úgynevezett TTA, a teljes termékenységi arányszám. Tehát az állítás igaz: a kormányzati intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy nőtt a termékenység.

Szeretném azt is megjegyezni, hogy a 2010 előtti, a családokat megszorító politika következtében sajnos egyre kevesebb a szülőképes korú nő, de az tagadhatatlan, hogy az otthonteremtésre és így a családalapításra szánt forrásoknak meglett az eredménye. Jó irányba fordultunk, a szülőképes nők számának fogyása mellett nyilván a megváltozott életmód, a kitolt gyermekvállalás, a járvány és a háború okozta bizonytalanság is szerepet játszik a gyermekvállalásban. Ezért is fontosak azok a támogatások, amelyek az első gyermek korábbi vállalását ösztönzik, mert akkor több esély van a testvérekre is.

Egymillió, ennyi a cél

Az ön másik területe az állampapírok piaca. Varga Mihály pénzügyminiszter már 2016-ban fontos feladatnak nevezte, hogy a lakosság állampapírba fektesse megtakarításait, és az állampapírok felé tolni a lakossági befektetéseket továbbra is fontos kormányzati kommunikáció. Melyek most a kormányzat célkitűzései az állampapírpiacon?

Magyarországon szilárd alapokon áll a gazdaság, ezt bizonyítja, hogy mindegyik hitelminősítő befektetésre ajánlja az országot. Így a magyar állampapírok biztonságos befektetések. Ezeknél a befektetéseknél már előre tervezhető, hogy mennyi lesz a hozam, amivel gazdagodhatunk. Az értékpapírból származó hozam pedig szochó- és kamatadómentes, így ezek a befektetések sok szempontból kedvezőek. Az elmúlt 4-5 évben olyan állampapír-paletta alakult ki, amely tényleg mindenki igényére szabható: rövid, illetve hosszú távon lehet befektetni, forint- vagy euróalapon, választhatunk fix vagy változó kamatozást, és megtalálható az inflációkövető állampapír stb.

Az állampolgárok, amennyiben van egy meghatározott összeg, amit nélkülözni tudnak, az igényeknek megfelelően befektethetik pénzüket. Az államnak ez azért éri meg, mert nem mindegy, hogy az államadósság a külföldiek vagy a magyar állampolgárok kezében van. Így tulajdonképpen mindenki nyer, az állam és a lakosság is. Az állam kölcsönt kap, a lakosság meg azzal nyer, hogy biztosan megkapja a kamatot, amit a magyar családok újra elkölthetnek vagy befektethetnek.

Milyen konkrét termékek érhetők el?

A Babakötvény gyakorlatilag Európában egyedülálló termék azzal, hogy egy hosszú távú befektetés, amelyet a gyermek születésekor érdemes megkötni, de ez annak 18 éves koráig bármikor megtehető. Az állampapír-palettán pedig fix és változó kamatozású termékek találhatók, például a Fix- és a Bónusz Magyar Állampapír, a Magyar Állampapír Plusz, illetve a Prémium Magyar Állampapír. A Prémium Magyar Állampapír, illetve a Magyar Állampapír Plusz voltak a nagy slágertermékek az elmúlt években. A Bónusz Magyar Állampapír kiszámítható hozamot biztosít.

Illetve emellett van még az Euro Magyar Állampapír azoknak, akik a fizetésüket euróban kapják, vagy mondjuk euróban vannak a megtakarításaik. Állampapírt a Magyar Államkincstárnál, valamint a legtöbb pénzintézetnél lehet vásárolni. A Kincstár webes megoldásai tényleg 21. századiak, online akár a WebKincstár felületen, akár a MobilKincstár alkalmazásban pár perc alatt meg lehet nyitni a számlát, már nem kell bemenni a fiókba. Ráadásul a Kincstárnál vezetett értékpapírszámla teljesen ingyenes, nincs sem számlanyitási, sem számlavezetési díj.

A magyar lakosságban megvan ehhez a megfelelő pénzügyi tudatosság?

A pénzügyi tudatosságot korábban a Pénzügyminisztérium, most pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium tűzte zászlójára. Ez ráadásul olyan téma, amelyről már 2017-ben megszületett egy kormányzati stratégia, kezdve azzal, hogy minden családnak legyen családi költségvetése, egészen a befektetésekig. Nem állunk rosszul nemzetközi viszonylatban, az OECD az első harmadba sorolja az országot pénzügyi tudatosságban. Az biztos, hogy van még szükség fejlődésre ezen a téren.

Tehát ez olyan, mintha a párnánk alatt tartanánk a pénzt. Ennél szinte bármilyen befektetés jobb. A betéti lekötések sem tudnak olyan hozamot biztosítani, mint az állampapírok.

Nehéz helyzetben lehet, mert  az állam  egyszerre szeretné ösztönözni az állampapírba történő megtakarítások fokozását, és azt, hogy a lakosság többet költsön. Hogyan lehet ezt összehangolni?

Mint mindenben, ebben is meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. A gazdaság a Covid-járvány és az ukrajnai háború okozta gazdasági sokkból kilábalt, a növekedés elkezdődött. A kormány a következő években számos olyan intézkedést vezet be, amely segít a családoknak, és tovább serkenti a gazdasági növekedést. A 2025-ös költségvetés kiemelt figyelmet fordít a béremelésekre, az otthonteremtésre, a családok és a kisvállalkozások támogatására. Ezek az intézkedések egyrészt segítik a gazdaság növekedését, másrészt lehetőséget teremtenek a tudatos befektetésekre.

Így kormánybiztosként a legfontosabb célkitűzése, hogy ezt az egyensúlyt most megtalálja?

Kormánybiztosként célom, hogy az általam koordinált területeken meglegyen az egyensúly, és legyen eredmény. Az otthonteremtéssel kapcsolatban azt gondolom, hogy az a családtámogatási rendszeren belül folyamatosan és erős alapokon fejlődik. Az új termékek, amelyek jövő év január elsejétől indulnak, segítenek azokban az élethelyzetekben, ahol eddig kevesebb lehetőség kínálkozott. A kedvezményes lakáshitel, valamint a kedvezményes adózású munkáltatói lakástámogatás a fiatalok lakhatási kérdéseire nyújtanak megoldást. Az új vidéki otthonfelújítási program pedig pont a kistelepüléseken élőknek segít.

Az állampapírpiacon pedig az a cél, hogy legalább egymillióan rendelkezzenek kincstári értékpapírszámlával, illetve hogy fenn tudjon maradni egy széles állampapír-paletta, amiből a befektetésre vágyók választani tudnak. Mindemellett az is fontos, hogy a pénzügyi tudatosságot olyan szintre emeljük, hogy az emberek felismerjék a lehetőségeiket.

A magyar családoknak nyilvánvalóan az a legfontosabb, hogy béke legyen, és ez a kiszámíthatatlan, veszélyes háborús helyzet megszűnjön. Békében lehet tervezni, gyermeket nevelni. Békében tud erősödni a gazdaság is, és ha a gazdaság erősödik, annál több támogatást tud adni a kormány is. Ez a kormány pedig rendszeresen igazolja, hogy számunkra a gyermekes családok az elsők.

(Borítókép: Újszülött a kórházban. Fotó: Mayte Torres / Getty Images)