Gazdagabbak szerettek volna lenni a magyarok, ehelyett csúnyán befürödtek
További Gazdaság cikkek
- Hatalmas fordulatot jelez Magyarországon, ami a külföldi munkavállalókkal történik
- Leleplezték, hol szilveszterezik a magyarok többsége
- Legtehetségesebb dolgozóikat veszíthetik el azok a munkaadók, amelyek nem rugalmasak
- Dermesztő dolog derült ki a fehér autót vezető magyarokról
- Karácsonykor több településen elment a mobilnet és telefon szolgáltatás
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Pogátsa Zoltán közgazdász beszélgetése az Economx Exclusive-ban számos témát érintett.
Az első rész ad egy rövid történelmi hátteret, hogyan is jutott el a magyar gazdaság a rendszerváltástól a 2008–2009-es pénzügyi válságig, a devizahitelezés bukásáig, valamint arról, hogy mi formálta a rendszerváltás utáni magyar gazdasági modelleket.
A devizahitelezés mint eredendő bűn
A kormányváltással 2002-től újabb modellváltás következett: Nagy Márton szerint az új kormány ténykedése 2008–2009-ben lényegében véget is ért a Lehman Brothers csődjével – az Egyesült Államok legnagyobb bankcsődjét követően világszerte beszakadtak a piacok, amit Magyarországon csak tetézett egy „nagyon nagy hiba”, a devizahitelezés hibája.
Ebben a nagy és extenzív növekedésben, a jelentős tőkebeáramlásnak és a javuló foglalkoztatásnak köszönhetően
az emberek szerettek volna egyre gazdagabbak lenni, de mivel ehhez nem volt elég a bérük, így hitelt vettek fel.
Mivel a kamatláb viszonylag magas volt, az árfolyam pedig viszonylag erős, ezért lényegében mindenki azt gondolta, hogy „a deviza milyen jó, hiszen úgy sem fog leértékelődni a forint”. Nagy Márton szerint „ezt hívják eredendő bűnnek”.
Aztán lényegében „ez az egész dolog kipukkadt”, hiszen 2008–2009-ben tényleg nagyon mélyre került az ország, ami lényegében kizárólag a devizahitelezés hatása a nemzetgazdasági miniszter szerint, ugyanis a fejlődési modell „megtört a törlesztések ellehetetlenülése” miatt.
„Amíg van devizahitel a lakosságnál, addig nem lehet használni az árfolyam alakítását gazdaságpolitikai célokra, vagy nem lehet azt gondolni, hogy ez egy monetáris politikai csatorna” – összegzett a tárcavezető.
A teljes beszélgetés – melyben szó volt még az inflációs helyzetről; a gazdaságpolitikai hibákról, lehetőségekről; a kkv-szektor hiteléhségéről; a privatizáció visszaállításáról; arról, hogy Románia utolérte-e a magyar gazdaságot; a magyar oktatás és munkaerőpiac helyzetéről, kapcsolatáról; a gazdasági növekedés lehetőségeiről; valamint az uniós pénzek hiányáról – ezen a linken tekinthető meg.