Olyan borzalmas pofont kapott Európa, hogy veszélyben lehet Orbán Viktor fantasztikus éve

Magyarország számára kis, nyitott gazdaságként nagyon nem mindegy, hogyan teljesít az eurózóna – gazdaságunk jelentősen függ az exporttól. Ha van külső kereslet, tudunk növekedni, ha nincs, nehezebb.

Ezért is aggasztó az euróövezeti beszerzésimenedzser-index (BMI) legfrissebb, a vártnál jóval kedvezőtlenebb száma. 

• Az S&P Global által számított BMI beszerzésimenedzser-index 2024 novemberében 48,1 pontot ért el az eurózónában, ami az előző hónap végi 50 ponthoz képest visszaesést jelent.
• Az index 0 és 100 közötti intervallumban értelmezendő, az 50 alatti érték – amelyet most is látunk – a gazdasági helyzet romlására, a felette lévő érték a gazdasági helyzet javulására utal.

Az adatot beszerzési menedzserek megkérdezése segítségével nyerik ki, tehát olyanoktól származik az adat, akik a cégük helyzetét feltehetően jól látják, valamint érzékelik a kereslet alakulását.

Az adat azért nem kemény makrogazdasági adat, nem a gazdaság konkrét teljesítményét mutatja, inkább csak azt, hogy a gazdasági szereplők hogyan érzékelik a helyzetet – persze ez nem feltétlenül áll távol a tényleges helyzettől.

Váratlanul jött a borzalmas pofon

Az S&P Global által számított BMI beszerzésimenedzser-index 2024 novemberében 48,1 pontot ért el az eurózónában, ami az előző hónap végi 50 ponthoz képest visszaesést jelent – jelezte elemzésében az Economx.

Ez az adat önmagában még nem is okozott akkora meglepetést, hiszen volt már rosszabb adat is a közelmúltban,

Míg a friss adatok szerint az eurózóna feldolgozóipari BMI-je 45,2 pontra csökkent az októberi 46 pontról, addig a szolgáltatások indexe 51,6 százalékról 49,2 pontra esett. Ez egyértelműen rácáfol a stabilizálódást feltételező előrejelzésekre, és azt mutatja, hogy Európa két legnagyobb gazdasága, Németország és Franciaország, jelentős kihívásokkal néz szembe – ami rossz hír Európában mindenkinek. 

A bőrünkön érezzük a német és francia romló kilátásokat

Vasárnapi devizapiaci elemzésünkben jeleztük, hogy pénteken a gyenge francia és német beszerzésimenedzser-indexek hatására azt láttuk, hogy az euró-dollár kereszt közel 1,03-ig esett, majd enyhén visszakorrigált, mindeközben a forintot a 410-es szint közelében folyamatosan rángatták.

Muhi Gergely szerint a megnövekedett bizonytalanság nem kedvez a forintnak, így a jövő héten egy viszonylag széles sávban, 408 és 414 között keresheti a helyét az euróval szemben.

Veszélyben Orbán Viktor fantasztikus éve?

A kormány jövőre három százalék feletti növekedéssel számol, és a kormányzati cél a következő évekre 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedés, egyre több olyan friss előrejelzés jelenik meg, amely már 2 százalékhoz közelebbi GDP-növekedést jelez előre 2025-re – világított rá az Economx.

A gyengébb európai kereslet és az infláció továbbra is nyomást gyakorolhat a hazai gazdaságra, különösen az ipari szektorra, amely már most csökkenő készletekkel és emelkedő költségekkel küzd.

„Idén 1,5 százalékos növekedés lesz, jövőre a német gazdaság teljesítményétől függően ez a 3–5 százalék közötti sávban lehet” – jelezte októberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és a Mandiner Trendfigyelő című műsorában.

– kommentálták a friss BMI-adatot a lengyel mBank közgazdászai az X-oldalukon.

„A helyzet nem is lehetne rosszabb. Az eurózóna feldolgozóipari ágazata egyre mélyebbre süllyed a recesszióba, a szolgáltatási szektor pedig két hónapnyi szerény növekedés után láthatólag kezd küszködni” – kommentálta Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza az S&P Global jelentését az euróövezet gazdaságáról.

Mi is érezzük az eurózóna lassulását

Az S&P Global adatai szerint az európai recesszió veszélye szűkülő piaci lehetőségekkel párosul, miközben a termelési költségek nem csökkennek jelentősen. Ráadásul ha a német és francia vállalatok kevesebb megrendelést adnak le, az csökkentheti a magyar gyártók termelési volumenét, ami munkaerő-leépítésekhez vezethet, különös tekintettel a gyáriparra – világít rá az Economx.

Nem véletlen tehát, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a német gazdaság versenyképességi problémáit jelölte meg, hogy az idén valószínűleg 1,5 százalék alatt marad a magyar gazdasági növekedés.

Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptemberi Közgazdász-vándorgyűlésen már arról beszélt, hogy a német modellel probléma van, ott arról van vita, hogy legyen-e négynapos munkahét, holott ennél égetőbb problémákat kellene megoldani.

Orbán Viktor pedig nem véletlenül tartja napirenden az unió versenyképességi gondjait és hirdette meg a gazdasági semlegesség irányvonalát, amellyel a magyar gazdaság növekedési ütemét a három és hat százalék közötti sávba emelnék a jövő évben. A kérdés, hogy erre mekkora teret enged az ingadozó gazdasági környezet.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. október 9-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)