Nincs mese, hiába jó minőségű a magyar élelmiszer, olcsóbbá kell tenni

Már megszoktuk a magas élelmiszerárakat, ám talán még sokan emlékeznek, hogy 2022 második felétől milyen drágulási hullám söpört végig Magyarországon – Európa-rekorder inflációt okozva. A fogyasztói árak emelkedéséből az élelmiszerek hasították ki a legnagyobb szeletet. Számos elemzés, cikk született arról, miért az itthoni árak – főként az élelmiszerárak – lőttek ki a leginkább uniós szinten.

Több alkalommal is azt a választ hallhattuk, olvashattuk: nem hatékony és nem versenyképes a magyar élelmiszer-termelés, illetve -előállítás, ezért drágák a magyar termékek. Annyira, hogy a kiskereskedelmi láncok számára jobban megérte/megéri importálni, mint a magasabb árú hazai terméket előnyben részesíteni.

De nem csak a kiskereskedelmi szektor váltja le a drágább magyar beszállítót. A vásárlók szintén – ha kényszerből is, de – a pénztárcájukkal szavaznak. Hiába jobb minőségű a magyar termék, ha az import olcsóbb, azt választják.

Amíg az árak tekintetében nem veszik fel a versenyt a magyar termékek, addig hátrányt szenvednek el a magyar élelmiszergyártók az olcsóbb importtal szemben. Nagy István agrárminiszter is deklarálta: megfizethetővé kell tenni az élelmiszereket, ehhez pedig szükség van a soha nem látott pénzesőre, ami az elkövetkező években a hazai agráriumra ömlik.

Több mint 5000 milliárd forint

Nagyjából ezt a tendenciát vázolták fel az Agrárminisztériumhoz tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) vezetői is, hozzátéve: nem lehet rásütni a teljes hazai termékpalettára, hogy drágább lenne. Vannak olyan termékpályák, ahol a magyar árak felveszik a versenyt az importtal. Ugyanakkor azt Ondré Péter ügyvezető, valamint Giczi Gergely ügyvezető-helyettes is egyöntetűen állítja:

„Erre (is) kiváló megoldást nyújthatnak a Közös Agrárpolitika (KAP) által rendelkezésre álló uniós támogatások, melyek óriási fejlesztési lehetőséget nyitnak a hazai agrárium előtt. Ha a big picture-t nézzük, a teljes hazai mezőgazdasági ágazat több mint 5000 milliárd forint felett diszponálhat különböző támogatási konstrukciók formájában” – vezette le Ondré Péter.

Két európai mezőgazdasági alapot hoztak létre a KAP finanszírozására: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).

• Az EMGA (a KAP első pillére) finanszírozza a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetésekhez kapcsolódó valamennyi kiadást, és a piachoz kapcsolódó összes kiadást.
• Az EMVA (a KAP második pillére) társfinanszírozza a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítását, a mezőgazdasági-környezetvédelmi intézkedéseket, a vidéki élet minőségének javítását, a vidéki gazdaság diverzifikációjának támogatását és a helyi kapacitások létrehozását.

Területalapú támogatásként öt jogcímen érhető el forrás a soron következő uniós támogatási ciklusban. Ezek azok a közvetlen támogatások, melyeket a gazdák az általuk művelt földterület után kapnak.

A magyar kormány nagy vállalást tett, ugyanis az EMVA-n keresztül közel 2900 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, valamint fejlesztéspolitikai célokra. Ebből 600 milliárd érkezik az unióból a KAP-on keresztül, 2300 milliárd forintot pedig a magyar állam rak mellé 80 százalékos társfinanszírozásként különböző támogatási formák képében.

Giczi Gergely rámutat: a 2900 milliárd forintból közel 800 milliárd forintot fordítanak dedikáltan az élelmiszeripar fejlesztésére. Amennyiben a maximum 50 százalékos támogatásintenzitást vesszük alapul, akkor ez az összeg minimum kettővel megszorozható, így a teljes aktivált beruházások értéke valahol 1500–2000 milliárd forint közé várható az élelmiszeriparban – mondta az ügyvezető-helyettes.

Adódik a kérdés, hogy bár az agráriumba ezt megelőzően is szép összeget érkeztek támogatás gyanánt, mi gátolta a magyar vállalatokat, hogy ezt a pénzt a termelékenység javítására fordítsák? A választ a források nem hatékony elköltésében kereshetjük, aminek szemmel látható nyomát a bolti árakban is láttuk, ahogy arra fentebb rámutattunk.

A most rendelkezésre álló források azonban ismét kellő táptalajt biztosíthatnak a versenyképesebb árak megteremtéséhez, illetve az agrárium előtt tornyosuló kihívások kezeléséhez, melyekből bőven akad:

• Klímaváltozás: az éghajlatváltozás hatásai, mint a szélsőséges időjárási események, aszályok és árvizek, komoly problémákat okoznak a termelésben.
• Fenntarthatóság: az agrárium az egyik legszennyezőbb iparág, ezért az erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelmi előírások betartása egyre fontosabbá válik, ami új kihívásokat jelent a gazdák számára.
• Piaci verseny: a globalizáció és a nemzetközi piaci verseny miatt a helyi termelők nehezen tudnak versenyezni az olcsóbb importárukkal – ezért van szükség versenyképességet javító beruházásokra.
• Munkaerőhiány: a mezőgazdasági munkaerő megszerzése és megtartása egyre nehezebb, különösen a fiatalok körében, akik elfordulnak az iparágtól – megoldást jelenthet az automatizáció, digitalizáció, melyek megvalósításához szintén rendelkeznek állnak majd források.
• Technológiai fejlődés: az új technológiák (például precíziós mezőgazdaság) alkalmazása elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, de a kisebb gazdaságoknak nehézséget okozhat a korszerűsítés.
• Pénzügyi források: a mezőgazdasági termelőknek gyakran nehézséget okoz a szükséges tőke előteremtése, különösen a fiatal gazdák számára – megint csak felértékelődik a támogatások jelentősége.
• Támogatási rendszer: az uniós és hazai támogatások rendszere bonyolult lehet, és a gazdák számára nehezen átlátható.
• Élelmiszer-biztonság: az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer minősége egyre fontosabbá válik, és a fogyasztók elvárásai is folyamatosan növekednek.

Utóbbival kapcsolatban az AMC-vezetők kiemelték: az idehaza előállított élelmiszerek nemcsak kiváló minőségűek, de az élelmiszer-biztonsági kritériumoknak is megfelelnek. „Aki magyar terméket vesz, az nemcsak minőséget, biztonságot is vesz. Mindkét szempontból meghaladjuk az uniós átlagot” – mondták.

Az önellátási szint felett

Az AMC mint állami tulajdonú agrármarketing-tevékenységet folytató szervezet küldetése, hogy ezen kiváló magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeket népszerűsítése. Egyrészt idehaza, másrészt lényeges feladat az exportpiacokon való megjelenés elősegítése.

A magyar termékek nemcsak a régiós piacon, de világszerte is megállják a helyüket. „Szereztünk már piacot magyar bornak Ausztráliában, de Dél-Amerikában is megjelennek magyar termékek” – mutatott rá Giczi Gergely, aki konkrét számokat is megosztott: 2023-ban 13,5 milliárd euró volt a magyar export, míg az import 9,8 milliárd euró, aminek köszönhetően 3,5 milliárd eurós külkereskedelmi aktívummal zárta az előző évet a magyar agrárium és élelmiszeripar. Ez a teljes termék-külkereskedelmi aktívum 30–40 százaléka.

Mindez arra is rávilágít, hogy a magyar élelmiszeripar nemcsak a hazai ellátást képes megoldani, de exportra is tud termelni – igaz, ez a megállapítás termékpályánként eltérő képet mutat. Van olyan termék, amelynél az önellátási szint háromszorosa is megtermelhető, míg más esetben importkényszer áll fenn. „A külkereskedelmi mérleg azonban jól szemlélteti, hogy a magyar élelmiszeripar messze az önellátási szint felett teljesít” – mutatott rá Ondré Péter, aki hozzátette, hogy a magyar agrárium jövője az alábbi három pilléren nyugszik.

• Élelmiszerbiztonság és -minőség,
• az agrárszakemberek magas hozzáadott értéket képviselő tudása,
• valamint a Kárpát-medencében rendelkezésre álló erőforrások.

Szuverenitási kérdés is az élelmiszeripar

Azonban jó bornak is kell a cégér, ezért a AMC a rendelkezésére álló szellemi és anyagi tőke felhasználásával azon dolgozik, hogy a magyar termékek a külpiacokon is kelendők legyenek.

A fentebb sorolt kihívásokra való reagálás nem csak a versenyképesség javítása érdekében fontos, az élelmiszerellátás szuverenitási kérdéssé vált a globális politikai és gazdasági viszonyok közepette – világított rá Ondré Péter. Az orosz–ukrán háború hatására elszálló energiaárak rámutattak, hogy egy adott területen tapasztalható magas kitettség mennyire sérülékennyé tesz egy országot. Éppen ezért fontos, hogy a támogatások a magyar tulajdonban lévő agrárvállalatok számláin landoljanak. A teljes függetlenség elérése ugyan nem megvalósítható az élelmiszeriparban (sem), de fontos a kitettség minél alacsonyabb szinten tartása.

A magyar termékek előtérbe helyezése rövidebb ellátási láncokat eredményez – ami fontos szempont például a fenntarthatóság, a környezetvédelem szempontjából. Aki magyar terméket választ, az emellett az ország élelmiszer-biztonsághoz is hozzájárul, hiszen ezen keresztül lehet garantálni a magyar gazdaságok, a hazai élelmiszergyártók fennmaradását – mutatták rá az AMC vezetői.

Öldöklő versenynek lehetünk szemtanúi a globális élelmiszerpiacon, minden évben bővül a piac, és ebben a versenyben nincs más út, mint a hatékonyság fokozása. Ezért fontos, hogy a forrásokat az ezt elősegítő beruházásokra fordítsák

– hangsúlyozta Ondré Péter, aki elmondta: az AMC azért is dolgozik együtt immár 250 magyar élelmiszeripari vállalat közel kétezer termékével, hogy a hazai termelés biztosítása mellett a külpiacokon is minél eredményesebben vessék meg lábukat.