Nagy félreértések vannak a nyugdíjak körül, ezzel érdemes tisztában lenni

Farkas András nyugdíjszakértő rámutatott, hogy 2025-ben nem változik a nyugdíjkorhatár, továbbra is 65 év marad. Ez azt jelenti, hogy jövőre az 1960. január 1. és december 31. között született személyek érik el a nyugdíjkorhatárt.

A nők kedvezményes nyugdíjának feltételei sem módosulnak – továbbra is 40 év jogosító időre van szükség, ezen belül legalább 32 év munkával szerzett szolgálati időre. 

„Sok félreértés forrása ez a kettős időfeltétel, mivel sokan tévesen azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszony felmutatása” – jelezte a nyugdíjszakértő.

Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet fő szabályként legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (például csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő.

Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kell kitennie.

Változás a 13. havi nyugdíj körül

A szakértő kiemelte, hogy 2025. január 1-jétől módosul a 13. havi nyugdíj szabályozása. Az új feltételek szerint az érintettnek a megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugdíjasnak kell lennie. 

A módosítás feltehetően nem szándékolt mellékhatása következtében viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő hozzátartozójuk vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését

– magyarázta a szakértő a NyugdíjGuru News legfrissebb bejegyzésében. Tehát 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az az elhalálozás időpontjáig még nem történt meg.

Ennek költségvetési vonzata – csak a nyugdíjak tekintetében – az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint lesz.

Ekkora nyugdíjemelést várhatunk

A nyugdíjszakértő ismertette, hogy 2025. január 1-jétől várhatóan a nyugdíjakat 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel. Ez körülbelül 200 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek. 

Hozzátette, hogy ha jövőre a 2025. január–augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke meghaladná a 2025. januári emelés mértékét, akkor 2025 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

Nagyon fontos szám érkezett

Farkas András szerint a KSH legutóbbi, 2024. november 22-én kiadott kereseti gyorstájékoztatója alapján várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak. De miért fontos a valorizációs szorzó? Ezt egy korábbi cikkünkben magyaráztuk el:

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, a legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.

Az érintettek munkával töltött évei alatt nem csupán a béreket meghatározó tényezők változnak, hanem összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.

Egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. A valorizálás fő oka tehát, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül.

A szintre hozás a valorizációs szorzószámokkal történik, amelyeket évente határoznak meg. Minden év elején csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé.

A valorizációs szorzószámok megjelenése tehát minden idei nyugdíjba vonuló számára jelentős mérföldkő.

A nyugdíj melletti munkavégzés szabályai

Farkas András részletesen írt a nyugdíj melletti munkavégzés szabályairól is. Rámutatott, hogy 2025-ben is járulékmentes marad bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenység a nyugdíj mellett, tehát nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot.

A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes az egyelőre jövőre is változatlanul 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása 

– emelte ki a szakértő. Viszont a nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2025-ben is fő szabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára.

Kivételt képeznek ez alól azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is), akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett. Az ő esetükben a kormányzat mentesítő rendelkezése alapján az illetményük mellett a nyugdíj is szabadon fölvehető.

2025. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.

(Borítókép: Egy postás nyugdíjat kézbesít. Fotó:  Bruzák Noémi / MTI)