A vártnál hamarabb megtérülhet a reptér megvásárlása

Június 6-án több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződése. Így nagyjából 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A vételár 3,1 milliárd euró, több mint 1200 milliárd forint volt. A hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitel meghosszabbították.

Kezdődhetnek a beruházások

Az adásvételi tranzakció értelmében a részvények 80 százaléka a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus Zrt.-hez, míg 20 százaléka a Vincihez került, ami a világ egyik legnagyobb repülőtér-befektető és -üzemeltető vállalata.

Ugyanakkor volt még néhány utómunka, amelyek a hitelezőkkel kötött megállapodást érintették, ezeknek maradéktalanul eleget tettünk. Ilyen formában kijelenthető, hogy a tranzakcióra véglegesen pont került. Ami a működtetést érinti, felállt az új menedzsment, melyben nemzetközileg elismert francia és magyar iparági szakemberek egyaránt helyet kaptak.

– tájékoztatta erről az Indexet Lóga Máté, a Budapest Airport Zrt. elnöke. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már korábban jelezte, „a kormány feladata most az, hogy az ide vezető infrastruktúrát fejlessze”.

Ebbe beletartozik a gyorsforgalmi, vasút- és egyéb infrastruktúra is. „Több terminál kell, és a reptérre ki kell vinni, illetve onnan el kell hozni az embereket.” A kormány többször foglalkozott már az infrastrukturális kérdésekkel, és Nagy Márton elmondta, hogy erről később adnak bővebb tájékoztatást. A nemzetgazdasági miniszter szerint „el kell kezdeni a tervezést, hiszen amennyiben megépül a hármas terminál, és nem lesz fejlesztés, úgy nem értünk el semmit” – összegezte korábban a tárcavezető.

Lóga Máté lapunknak kifejtette, hogy jelenleg kétféle beruházási szempont érinti a repteret. Egyrészt az új terminál tervezési munkálatai, amelyek hamarosan a végükhöz érnek. Ezt követően, a jövő év első felében elkezdődnek a terminálfejlesztés fizikai kivitelezésének, valamint finanszírozásának előkészületei.

A terminálfejlesztés közép-európai viszonylatban jelentős építőipari munkálat lesz, a kivitelezés fokozatosan, évek alatt történik majd meg. Másrészt a terminálfejlesztési időszak alatt szükség van a jelenlegi kiszolgáló infrastruktúra továbbfejlesztésére is, hogy „a töretlenül emelkedő utaslétszámot megfelelő minőségben ki tudjuk szolgálni” – összegezte Lóga Máté. Ide érthető többek között a határátlépést gyorsító automata kapuk telepítése, valamint új check-in pultok létrehozása is.

Arra a kérdésünkre, hogy mikor és milyen formában kezdődhet el a reptér fejlesztése, a Budapest Airport Zrt. elnöke kifejtette, fontos elválasztani a reptéri és a repteret érintő fejlesztéseket:

A Budapest Airport a reptér „kerítésén belüli” fejlesztésekért felel, míg a kormány a repteret összekötő közúti- és vasúti infrastruktúra fejlesztésén dolgozik. Az intermodalitás elősegítése kiemelten fontos cél, és ennek tükrében a fejlesztések közötti szinergiákat a felek teljeskörűen ki fogják használni, elősegítve ezzel egymás munkáját. Valamint hogy a reptéri utasok egyáltalán ne érezzenek diszkomfortot az említett fejlesztések megvalósulása alatt. A reptéri fejlesztések már elkezdődtek a talajmunkálatokkal, a felgyorsulás pedig jövő év második felében várható majd.

Jelenleg a Budapest Airportot nagyjából 30 tagú nemzetközi pénzügyi befektetői kör finanszírozza, köztük amerikai, európai kereskedelmi, és fejlesztési bankok, valamint nyugdíjalapok.

Ennyi idő alatt térül majd meg

Lóga Máté arra is kitért, hogy jelenleg nincs tudomásuk arról, hogy kínai befektetők részesedéssel rendelkeznének a reptéri „hitelezői tortából”. „Célunk, hogy annak a befektetői körnek, amelyik a júniusi tranzakció zárásakor bizalmat szavazott nekünk, bizonyítsuk, hogy jó döntést hoztak, ezzel elősegítve, hogy a fejlesztések finanszírozásában továbbra is támaszkodni tudjunk rájuk.” Majd a Budapest Airport elnöke kiemelte:

Érdemes kiemelni, hogy a reptér koncessziója 2080-ig tart, az üzemeltető Budapest Airportnak még 55 éve van arra, hogy kizárólagosan eredményt termeljen.

Mindemellett ilyen tranzakcióknál megfelelő iparági mérőszámmal (cégérték osztva az EBIDTA-val, azaz az éves jövedelemtermelő-képességgel) kell összevetni, hogy az adott befektetés mennyire tekinthető jövedelmezőnek. Lóga Máté tájékoztatása szerint a Budapest Airport megvásárlása 16,5-szeres EBIDTA-szorzószám mellett történt, ami illeszkedik abba a 15–22-szeres sávba, amely a hasonló európai fővárosok repterének adásvételekor jellemző.

Ezen túlmenően még lesz közel 40 éve arra, hogy további jövedelmet reméljenek a reptéri befektetésből. „Nem lennék meglepve, ha ez a 16,5 év lerövidülne, ugyanis a reptér mind a személyi, mind pedig az áruforgalomban már most messze felülmúlja a korábbi várakozásainkat” – összegezte Lóga Máté.

Magyar Péter és számok

„Arról ismét elfelejtett beszélni Orbán Viktor, hogy azért nincs pénz béremelésre, mert a vejétől vesz 650 milliárd forintért felesleges irodaházakat, 1400 milliárd forintért vesz repteret és 700 milliárdért Vodafone-t” – fogalmazott a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. A Budapest Airport Zrt. elnöke ezzel kapcsolatban úgy reagált az Indexnek, hogy egy szólás jut az eszébe erről:

„De engedje meg, hogy egy kicsit hosszabban is reagáljak, ugyanis súlyos és méltatlan hazugságokat terjeszt Magyar Péter. Menjünk szépen sorban. Egyrészt sosem fizetett a Magyar Állam 1400 milliárd forintot a reptérért, egészen pontosan a 3,1 milliárd eurós vételár (rá eső) 80 százalékát fizette ki, ami akkori árfolyamon számítva kevesebb mint 1000 milliárd forintot jelent.”

Másrészt Lóga Máté azt is kiemelte, jelenleg a kormány nem folytat tárgyalásokat „tőzsdei befektetői csoportokkal” a részvények eladásáról, kizárólag a már korábban bejelentett, katari szuverén befektetési alappal zajlanak tárgyalások esetleges kisebbségi részesedés megszerzéséről.

Végezetül felhívnám a figyelmet arra, hogy a Magyar Állam stratégiai befektetőtársa a Vinci S.A., amely egy párizsi tőzsdén jegyzett vállalat. Magyar Péter állításai már csak azért is aggályosak, mivel egy európai uniós tőzsdei vállalat befektetéséről terjeszt megalapozatlan álhíreket.

Lóga Máté szerint ha Magyar Péter kitart állítása mellett, akkor a jogi felelőssége tudatában nyilatkozzon arról az illetékes párizsi tőzsdefelügyeleten, hogy milyen bennfentes információval rendelkezik, és ezt kitől szerezte. „Bizonyára ilyennel nem rendelkezik, ezért a korábbi száz állításához hasonlóan ezt sem fogja tudni bizonyítani.”

(Borítókép: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Fotó:  Kaszás Tamás / Index)