Bankszövetség: A kamatstop rontja Magyarország nemzetközi versenyképességét

Az MTI-nek küldött pénteki közleményükben kiemelték, a részben előzetes egyeztetések nélkül közölt, újabb tízmilliárdos terheket jelentő lépések gyengítik a gazdasági kormányzat és a bankszektor közötti természetes stratégiai partnerséget, és aláássák a piaci bizalmat is.

Nehezményezték, hogy bár az extraprofitadót a kormány korábbi vállalása alapján már ki kellene vezetni jövőre, a hagyományos adók és a bankadó mellett kirótt extraadó mértéke 2025-ben nemcsak hogy megmarad, de még tízmilliárdokkal emelkedik is.

A lakossági kamatstop hatályát immár hatodszor hosszabbították meg, noha az intézkedés szembe megy a tudatos és felelős fogyasztói magatartás kívánalmával, hiszen azokat a fogyasztókat jutalmazza, akik a sorozatos korai figyelmeztetések ellenére is a változó kamatozású hitelek kockázata mellett döntöttek, és később sem váltottak fix kamatozású jelzáloghitelekre – írták.

Amikor a piaci kamatok megemelkedtek, és ezzel a tudatosan vállalt fogyasztói kockázatok valósággá váltak, a következményeket a kormány a bankokra terhelte, miközben az érintett fogyasztók nagy része erre nem is szorult rá. Ezzel összhangban a kamatstopban meghatározott mesterséges kamatszint, a 3 havi BUBOR helyett alkalmazandó 2,02 százalékos referenciakamat nem tükröz semmilyen valós piaci, társadalmi vagy szociális szempontot − tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy 2025 áprilisában indul a kormány által kezdeményezett, lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó 5 százalékos önkéntes kamatplafon program. A bankszövetség szerint a program életképes és érdemi hatást fejthet ki a bankok által meghatározott feltételekkel, amelyek alapján a 35 év alattiak számára elérhetőbbé válik a 60 négyzetméternél nem nagyobb, négyzetméterenként legfeljebb 1,2 millió forint árú, „zöld” minősítésű lakások megvásárlása.