Itt van, miben előzi határozottan Magyarország a fejlett világot

A OECD jelentésében megállapította, hogy hazánkban kifejezetten kedvező a foglalkoztatottság helyzete. Magyarországon a munkaképes korúak 74,4 százaléka dolgozik, ami jelentősen meghaladja az OECD 69,4 százalékos átlagát. Különösen figyelemre méltó, hogy a Covid-járvány előtti szinthez képest 4,5 százalékos növekedést sikerült elérni, szemben az OECD 1,5 százalékos átlagával.

A dokumentum rámutatott a hazai munkaerőpiac szerkezeti változásaira is. Az elmúlt évtizedben markáns eltolódás volt megfigyelhető az idősebb korosztályok felé – a növekedés 10,3 százalékos volt, míg az OECD átlaga csak 1,3 százalék.

Ugyanakkor a jelentés szerint komoly területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg a magyar munkaerőpiacon. Az egyik legszembetűnőbb adat a munkaerőhiány területi eloszlása: Budapesten 202 százalékkal több az egy munkanélkülire jutó betöltetlen állás az országos átlagnál, míg az Észak-Alföldön 73 százalékkal kevesebb.

A szakértők külön kitértek a fiatalok helyzetére. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben sem részesülő fiatalok 13 százalékos aránya kedvezőbb az OECD 16,8 százalékos átlagánál.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hétfőn egy közleményben tájékoztatott, hogy közel három és fél évtizede nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma novemberben Magyarországon (224 914 fő).

Több közgazdász, például Pogátsa Zoltán viszont sokszor kritikájának ad hangot a magyar munkahelyek termelékenységével kapcsolatban, azaz szerintük túl nagy súllyal vannak jelen Magyarországon az alacsony hozzáadott értékű munkafolyamatok, például az összeszerelés.

Magyarország erősen kitett a mesterséges intelligenciának

A jelentés szerint Magyarországon a munkavállalók 12,2 százaléka van kitéve az automatizálás magas kockázatának, ami minimálisan, de azért meghaladja az OECD 12 százalékos átlagát. A területi különbségek itt is markánsak: míg Budapesten csak 4 százalék ez az arány, a közép-dunántúli régióban 19,5 százalékra rúg.

A szakértők különös figyelmet szenteltek a generatív mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatásainak. „A mesterséges intelligencia képes átalakítani a helyi munkaerőpiacokat a termelékenység növelése, a munkahelyek létrehozása vagy megszüntetése, valamint egyes állások jellegének megváltoztatása révén, beleértve azok minőségét is" – olvasható a jelentésben.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Portfolio Finance 2024 konferenciáján kiemelte: a mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése alapjaiban alakítja át a mindennapokat. Szerinte az MI kulcsszerepet játszik majd a munkatermelékenység növelésében:

A jövőben 15 százalék MI indukálta GDP-növekményt, 26 százalékos termelékenységnövekedést, és egymillió, magasabb hozzáadott értékű munkakört eredményezhet a magyar gazdaságban.

Nagy Márton szerint a munkaerőpiacot vizsgálva az MI jelentős munkaerőpiaci kockázatot jelent, alkalmazása ugyanis főként az irodai és a magasan képzett helyeket veszélyeztetheti. Megemlítette, hogy egy európai felmérés szerint 

Röviddel a ChatGPT térnyerése után sokan találgatták, hogy mely munkaköröket tüntetheti el a mesterséges intelligencia, hiszen látjuk, hogy szövegeket, képeket, sőt kódokat is egész ügyesen és gyorsan gyárt.

Baranyi Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóprofesszora szerint nem kell félni attól, hogy az MI elveszi a munkánkat. Ahogy a digitális transzformáció sem vette el a munkát, hanem újakat teremtett, úgy az MI esetében is hasonló folyamat várható. „Ez egy új képesség, amit meg kell tanulni használni” – fogalmazott a lapunknak adott többszemélyes interjúban, ahol a Corvinus oktatóit kérdeztük arról, hogyan profitálhatunk az új MI-eszközökből.

(Borítókép: NurPhoto / Getty Images)