Magyarok százezreinek esett le kő a szívéről, Gulyás Gergely bejelentést tett a jelzáloghitelről

A kormány a kamatstop további féléves meghosszabbításáról döntött, az intézkedést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be múlt csütörtökön a Kormányinfón. 

A családok kamatterhei nem növekedhetnek, a jelenlegi kamatkörnyezetben nem indokolt ennek az intézkedésnek az eltörlése

– érvelt a miniszter. Hétfőn pedig meg is jelent az erről szóló rendelet, amelynek értelmében 2025. június végéig marad érvényben a kamatstop intézménye. Az intézkedés jelenleg az éven belül változó kamatozású és az 5 éves kamatfixálással rendelkező lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik.

A védelem jelentős hiteltömeget érint: összesen 1220 milliárd forintnyi jelzáloghitel-állományt, ami a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány egyötödét teszi ki – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.

Jelentős megtakarítás három év alatt

Az NGM adatai szerint a 2022 januárjában bevezetett kamatstop 2024 végéig, tehát közel három év alatt összesen „300 milliárd forintos megtakarítást jelent, ennyivel több maradt az érintett családok zsebében” – fogalmaztak. 

A gazdasági tárca szerint „a célzott és hatékony kormányzati beavatkozás nélkül családok veszítették volna el otthonukat, a megemelkedett törlesztőrészletek miatt”. 

A Bankmonitor friss elemzése szerint a kamatstop egyes esetekben rendkívül jelentős előnyt jelentett: 2023 nyarán, amikor a 3 hónapos BUBOR értéke 16,3 százalékra emelkedett, egy 2022 januárjában háromhavonta változó kamatozású lakáshitel kamata akár 19,8 százalék is lehetett volna kamatstop nélkül. Vagyis a kamatstop 14,28 százalékponttal mérsékelte a példában szereplő hitel kamatát.

Itt egy példa: másfél milliós spórolás kamatstoppal

Egy konkrét példával is szemléltették a kamatstop hatását. Egy 6 millió forintos tartozással rendelkező család esetében, ahol 8 év a hátralévő futamidő, a kamatstop időszaka alatt, azaz 2022. január és 2025. június között havi 77 454 forintos törlesztőrészletet kellene fizetni. 

Azt követően az aktuális BUBOR alapján átárazódna a kölcsön. A jövőbeni értékről nincs információ, ezért a Bankmonitor szakértői az aktuális állapotot fixálták, azaz abból indultak ki, hogy a futamidő hátralévő részére a kamat 9,83 százalék lenne. 

Ezzel a kamattal a törlesztőrészlet 84 971 forintra nőne. A teljes visszafizetés 2022. január elsejétől 2029 decemberéig, azaz a kölcsön lejártáig 7 841 490 forint lenne.

Kamatstop nélkül a kamat érdemben magasabb pályát írna le, így a havi törlesztő is nagyobb lenne:

– mutattak rá a szakértők. A kamatstop végeztével, 2025 júliusától is magasabb, 94 301 forint lett volna a törlesztőrészlet. Ez annak köszönhető, hogy a tőketartozás a magasabb kamat miatt lassabban csökken, és így a kamatstop végén nagyobb tartozás alapján kellett volna a havi fizetnivalót megállapítani. 

Kamatstop nélkül összességében 9 388 860 forintot kellett volna a hitelre kifizetni.

Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank a múlt szerdán közzétett stabilitási jelentésében rámutatott: a kamatstop kivezetéséből származó kockázat mérséklődött, ugyanis a kamatkörnyezet csökkent.

Emlékezzünk, hogy a jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely az idén szeptemberi 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra ért, és jelenleg is itt tartózkodik. 

A jegybank elemzése szerint az intézkedés esetleges kivezetése esetén a medián törlesztőrészlet-emelkedés mindössze havi 5 ezer forint lenne

– jelezte a Portfolio a jegybanki dokumentum alapján, megjegyezve, hogy a sérülékenynek tekinthető hitelállomány pedig a teljes jelzáloghitel-állományon belül mindössze 2 százalékot tesz ki.

A bankok felszisszentek a bejelentésre

A Portfolio információi szerint a bankok számítottak a hosszabbításra, mivel az aktuálisan 6,5 százalékos BUBOR és a kamatstop 2 százalékos referenciakamat-szintje között továbbra is jelentős a különbség, és egyelőre nincs kilátás ennek számottevő szűkülésére. 

Ugyanakkor a pénzintézetek számára kedvezőtlen hír, hogy továbbra sincs szó az intézkedés fokozatos kivezetéséről, amit a bankszektor szorgalmazna, és ami a lap szerint életszerű lépés lenne.

A Bankmonitor szerint két fő probléma merül fel a kamatstoppal kapcsolatban: 

• Egyrészt az intézkedés a banki bevételeket csökkenti, ami miatt a pénzintézetek más formában, más ügyfelektől szedhetik be az elmaradt hasznot, például egyéb díjak, költségek emelésével. 
• Másrészt az intézkedés nem ösztönzi a pénzügyi tudatosságot, hiszen azokat az adósokat védi, akik korábban az olcsóbb, de kockázatosabb hitelt választották.

Az Index múlt heti tőzsdepiaci elemzésében rávilágított, hogy a kamatstop bejelentésével párhuzamosan felszúrt a forint árfolyama az euróval szemben, azaz gyengült, illetve a legnagyobb hazai bank, az OTP részvényei vesztettek értékükből. 

Az OTP csütörtöki gyengülésében a kamatstop meghosszabbítása is szerepet játszhatott, hiszen ez a banknak veszteséget okoz

– erősítette meg lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. 

A Magyar Bankszövetség közleményében aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.

Múlt pénteki közleményükben kiemelték: „a részben előzetes egyeztetések nélkül közölt, újabb tízmilliárdos terheket jelentő lépések gyengítik a gazdasági kormányzat és a bankszektor közötti természetes stratégiai partnerséget, és aláássák a piaci bizalmat is”.

Nehezményezték, hogy bár az extraprofitadót a kormány korábbi vállalása alapján már ki kellene vezetni jövőre, a hagyományos adók és a bankadó mellett kirótt extraadó mértéke 2025-ben nemcsak hogy megmarad, de még tízmilliárdokkal emelkedik is.

A lakossági kamatstop hatályát immár hatodszor hosszabbították meg, noha az intézkedés szembemegy a tudatos és felelős fogyasztói magatartás kívánalmával, hiszen azokat a fogyasztókat jutalmazza, akik a sorozatos korai figyelmeztetések ellenére is a változó kamatozású hitelek kockázata mellett döntöttek, és később sem váltottak fix kamatozású jelzáloghitelekre

– írták. A kormány álláspontja szerint tehát a jelenlegi kamatkörnyezetben még nem indokolt az intézkedés kivezetése, annak ellenére sem, hogy a jegybank adatai alapján jelentősen csökkentek a kockázatok.

A következő 7 hónapban, egészen 2025 júniusáig így továbbra is védettek maradnak az érintett családok, ami élhetőbb körülményeket teremt számukra, ugyanakkor a fokozatos kivezetés hiánya továbbra is bizonytalanságot jelent a bankszektorban.

(Borítókép: Gulyás Gergely 2024. november 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)