Nyolc nyugtalanító ok, amiért padlón van az Európai Unió

Az üzleti szektor és a vállalatok problémái nem új keletűek, és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány versenyképességről szóló elemzése két okból is különleges. 

Mindenekelőtt megpróbál rámutatni az európai gazdaságok és integráció kevésbé kutatott, de mélyen gyökerező gyengeségeire. Emellett a 2024. november 8-án elfogadott Budapesti nyilatkozat főbb pontjaira összpontosít, amely a 2024 áprilisában közzétett Letta-jelentést és a néhány hónappal később közzétett Draghi-jelentést követő cselekvési tervnek tekinthető.

Jelentős versenyképességi problémák az EU-ban

„Az egységes piac messze nem köti össze zökkenőmentesen a tagországokat” – mutatott rá Pásztor Szabolcs az elemzésben első problémaként. A szakember szerint a szolgáltatások területén különösen érezhető ez a probléma.

Az úgynevezett „home-bias” hatás miatt az uniós tagországok fogyasztói továbbra is inkább a hazai termékeket és szolgáltatásokat részesítik előnyben a más tagországok termékeivel szemben.

A szakértő szerint a második probléma, hogy bár a magánberuházások aránya magasabb az EU-ban, mint az Egyesült Államokban, a kockázati tőkéhez való hozzáférés jelentősen elmarad az amerikaitól. 

Az EU még mindig egy elavult finanszírozási módtól, a kereskedelmi banki finanszírozástól függ

 – magyarázta Pásztor, aki harmadik problémás területként a szabadalmak kérdését emelte ki. Az EU részesedése a globális szabadalmakból kétharmadával csökkent 1995 és 2020 között, míg az USA részesedése csak egyharmadával esett vissza. 

Negyedik problémaként említette, hogy az unió világkereskedelemben betöltött szerepe is gyengül. „Az EU részesedése a világ exportpiacából öt százalékponttal csökkent az elmúlt húsz évben” – hívta fel a figyelmet Pásztor.

Az ötödik problémakör a túlszabályozás. Az elemzés szerint 2019 óta az EU 13 ezer jogszabályt fogadott el, míg az Egyesült Államok csak háromezret. Ez jelentősen rontja az európai vállalatok versenyképességét, megfojtja az innovációt.

Az Európai Unió temető a vállalatok számára

Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint a hatodik probléma a vállalati szektorral kapcsolatos. Az Egyesült Államokban kétszer annyi a 49 főnél többet foglalkoztató cég, mint az EU-ban. A túlszabályozás és a forráshiány miatt a vállalatok kisebbek maradnak, 

A hetedik problémakörben, a termelékenység területén is komoly gondok vannak. Az EU munkatermelékenysége óránként számolva jelentősen elmarad az amerikaitól. A különbség nagy részét az alacsonyabb teljes tényezőtermelékenység (TFP) okozza.

Végül, nyolcadik problémaként az elemzés rámutat, hogy bár források rendelkezésre állnának, az EU nem tudja hatékonyan felhasználni azokat. Ráadásul az EU nem képes felvenni a versenyt az USA-val vagy Kínával a közvetlen ipari támogatások tekintetében. 

Míg 2024-ben az USA szövetségi költségvetése közel 4,5 ezer milliárd dollárt költ, a kínai központi költségvetés éves kiadásai elérik a 4 ezer milliárd dollárt, addig az uniós szintű költségvetési kiadások csak 190 milliárd eurót (200 milliárd dollárt) tesznek ki. Ehhez képest az összes uniós tagállam összesített közkiadásai 2022-ben 7,9 ezer milliárd eurót értek el.

Ha az Európai Bizottság több forrást kíván felhasználni, akkor ezt csak hitelfelvétel útján vagy a tagállamok forrásainak terhére teheti meg, ami alapvető konfliktust okozhat a tagállamok vezetésével.

„A magyar elnökség a kezdetektől fogva holisztikus megközelítést alkalmazva nagy hangsúlyt fektetett az európai versenyképesség javítására, a fent említett célt minden szakpolitikába beépítve” – világított rá Pásztor.

Bóka János: vizsgálat alá kell venni az uniós intézményeket

A versenyképesség javítása érdekében meg kell vizsgálni azokat az uniós intézményeket és döntéshozatali folyamatokat, amelyek sorozatosan nem reális és nem megvalósítható stratégiákat alkotnak – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben múlt kedden az MTI tudósítása szerint.

A brüsszeli Egmont Intézet és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány rendezvényén Bóka János azt mondta: 

probléma van az európai lelkiállapottal, amely természetesnek veszi jelentőségét, amely hisz abban, hogy Európa még mindig számít. Elhiszi, hogy befolyása van a globális színtérre, és hiszi, hogy a jólét pusztán európaiságából fakad.

Ideje változtatni ezen a hozzáálláson. Csak akkor vagyunk jelentősek, ha egy vagy több szempontból erősek vagyunk” – fogalmazott a miniszter.

A miniszter szerint bizonyos területeken elveszítjük a versenyelőnyünket. Ennek okai strukturálisak, és európai szintű cselekvést igényelnek.

– hívta fel a figyelmet, majd elmondta, hogy a magyar tanácsi elnökség átfogó prioritása az Európai Unió gazdasági versenyképességének javítása, amelyhez jelentősen hozzájárul a Budapesti nyilatkozat elfogadása. 

A nyilatkozat fő üzenete a versenyképesség problémájának legmagasabb politikai szinten történt felismerése a tagállami és uniós vezetők részéről – magyarázta.

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a vezetők megértik az unió előtt álló kihívásokat, és politikai felelősséget vállalnak a folyamatban, valamint, hogy továbbra is stratégiai politikai iránymutatást adnak az európai intézménynek, hogy a versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket a figyelme középpontjában tartsa.

A Budapesti nyilatkozat azonban nem helyettesíti a szakpolitikai tervezést és a jogalkotást. Ez a munka még hátravan

– világított rá Bóka János, majd figyelmeztetett: ezen munka során nem szabad megismételni a korábbi intézményi ciklusok hibáit. A hibák között a tárcavezető kiemelte: 

• az uniós intézmények a klímapolitikát az iparpolitika nélkül próbálták megvalósítani, 
• vagy figyelmen kívül hagyták a mezőgazdaság társadalmi és politikai jelentőségét.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszédében elképzelhetetlennek nevezte, hogy a második világháború után német autógyárak zárjanak be, hogy munkahelyeket építsenek le, vagy hogy az európai gazdaság elveszítse a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

Látszik, hogy a közvetlen befektetésnél vannak problémák, látszik, hogy a bejegyzett szabadalmak terén Európa lemarad 

– fogalmazott, majd figyelmeztetett: versenyképességi szempontból Európa lefelé tartó spirálban van. A képviselő szerint nem az „átcsomagolt zöldmegállapodásra” van szükség, noha – mint kiemelte – a zöldítés önmagában nem rossz, a kérdés az: „mennyiben ártunk ezzel az európai vállalkozásoknak és munkavállalóknak”.

„Sok esetben látható, hogy a visegrádi országok – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország – vállalkozásait az európai bürokrácia döntései hátrányba hozzák az alapító, nyugat-európai tagállamok vállalataihoz képest” – világított rá, majd szorgalmazta ennek a versenyelőnynek a kiegyenlítését.

(Borítókép: Pásztor Szabolcs 2024. július 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)