A fordulat kapujában a magyar építőipar

Októberben az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult:

• az épületeké 5,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól,
• az egyéb építményeké 7,5 százalékkal meghaladta azt.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 9,4, az egyéb építmények építésénél 12,3 százalékkal csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 12 százalékkal bővült.

A megkötött új szerződések volumene 44,2 százalékkal visszaesett. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 53,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 31,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 2,2 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 66 százalékkal nagyobb volt a 2023. októberinél.

Nehéz időszakon van túl a szektor

Végezetül a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első tíz hónapjában az építőipari termelés volumene 0,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője az adatokat úgy értékelte, hogy a jelentős havi alapú növekedésre a rendelésállomány alapján számítani lehetett, sőt, ez alapján még éves alapon is lehetett volna növekedés, ám mint az előző havi adatnál is láttuk, a kapcsolat nem ennyire szoros, magas rendelésállomány mellett is tud csökkenni a termelés.

Az elemző szerint a jövőre vonatkozóan nehéz egységes képet kiolvasni a rendelésállományból: a hónapban megkötött új szerződések volumene 44,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a teljes szerződésállomány 31,8 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit.

Ez utóbbin belül ugyanakkor vegyes a kép: az épületek építésére vonatkozó rendelésállomány stagnál, kismértékben csökken, a növekedés az egyéb építményekhez köthető, azaz az állam köthetett meg az elmúlt időszakban nagyobb volumenben szerződéseket.

Az éves alapú hatás még kérdés, itt nem biztos, hogy az építőipar felfelé tudja húzni a gazdaság teljesítményét. Ahogy azt korábban megírtuk, nehéz éveken van túl az építőipar. A kulcságazat tettre készen várja, hogy hozzájárulhasson a magyar gazdaság növekedéséhez, illetve a gazdasági akciótervben is szereplő lakhatási nehézségek csökkentését célzó lépésekhez. Kihívásokban továbbra sincs hiány – ezekről, a mögöttünk hagyott időszakról, illetve a kilátásokról is kérdeztük az építőipari szövetség elnökét.

Nem lehet túl büszke 2023-as bizonyítványára az építőipar, ám a szakszövetség elnöke szerint az adott gazdasági körülményekre tekintettel nem zárt rossz évet a nemzetgazdasági szempontból is kulcsfontosságú ágazat. Azonban a valódi nehézségekkel még csak most néznek szembe az építőipari vállalatok – így nyilatkozott idén februárban az Indexnek Koji László. Az ÉVOSZ (Építőipari Vállalatok Országos Szakszövetsége) elnökének prognózisa valósággá vált, bő másfél hónappal az év vége előtt ugyanis gyakorlatilag kijelenthetjük:

Kihívásokban továbbra sincs hiány. Elég, ha csak az állami beruházások befagyasztására, a rendelések visszaesésére, a munkaerőhiányra, a lánctartozásokra vagy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésre gondolunk.

„Olyan alacsony szintre esett az építőipar teljesítménye, hogy néhány nagyobb értékű munka nagymértékben torzíthatja a valós helyzetet” – mutatott rá az elnök. „Amennyiben féléves, éves időszakot vizsgálunk, az látszik, hogy a 2023-as, illetve a 2019-es termelési értéknek megfelelően teljesít idén az építőipar. 2020–2022 között jobban muzsikált az iparág. A jelenlegi trend szerint az országos építésszerelési tevékenység 2024-es teljesítménye nagyjából a tavalyinak felel meg, vagyis nem lesz visszaesés, ha mégis, az is maximum 5 százalék körüli” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a durván 140 ezer építőipari vállalkozás teljesítménye között nagy a szórás.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)