Meglepőt mondtak a forinterősödésről a szakértők

Az első esemény, amely a héten a forint árfolyamát befolyásolta, még a múlt héten történt: péntek este a Fitch bár nem változtatott a magyar gazdaság minősítésén, a kilátást negatívról stabilra javította.

A hitelminősítés után lapunk arra számított, hogy a forint erős hátszelet kap a Fitch kilátásjavításától, ezt Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója meg is erősítette az Indexnek. Most pedig azt látjuk, hogy az előrejelzés, amiről írtunk, bevált.

A Fitch döntése különösen a Moody’s egy héttel korábbi kilátásrontása után meglepő volt, hiszen növelte annak valószínűségét, hogy kétévnyi negatív kilátás után a Fitch leminősít minket. Szerencsére nem így történt

– nyilatkozta az Indexnek Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető elemzőjével megnéztük, hogy a Fitch mit emelt ki a kilátás javítása kapcsán: 

• az infláció csökkenését,
• a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását,
• a költségvetési hiány lefaragása érdekében tett lépéseket (bár a hiánycél tartásában nem bízik),
• illetve a szigorú monetáris politikát.

Negatívumként említik ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is csak korlátozottan fér hozzá a neki járó uniós pénzekhez.

Emellett a forintot erősíteni tudta a hétfőn megjelent költségvetési adat is, amely szerint novemberben a költségvetési hiány kedvezően alakult, a 233,8 milliárd forintos deficitnél 2019 óta csak magasabbat láthattunk.

Így menetelt a forint a héten

Kedden folytatódott a forint erősödése – az inflációs adat megfelelt a piaci várakozásoknak, így annak ebben túl sok szerepe nem lehetett. A 3,7 százalékos pénzromlásban már látszik az elmúlt hónapok árfolyamromlásainak hatása, de az inflációs szint még messze nem tragikus.

Szerdán 410 alá erősödött a forintárfolyam, és a hét hátralévő részében jellemzően a 408–411-es sávban tartózkodott, tehát a héten összességében a forint erősödni tudott

– világított rá Regős. A hét második felében több tényező is befolyásolta vagy befolyásolhatta volna az árfolyamot, mint az EKB kamatdöntése, a kedvező októberi építőipari adat, ezek azonban az imént jelölt szűk sávban okoztak mozgásokat.

A magyar fizetőeszköz értéke jelentős erősödésen ment keresztül a héten mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben.

Régiós összevetésben sem volt alulteljesítő a hazai fizetőeszköz. Sőt a cseh koronához képest 0,8 százalékot, a román lejhez és a lengyel zlotyhoz viszonyítva pedig több mint egy százalékot erősödött a múlt pénteki záráshoz képest

– erre már Bukovszki András, a CIB Bank elemzője mutatott rá. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője megerősítette, hogy a magyar fizetőeszköz értéke jelentős erősödésen ment keresztül a héten mind az euróval, mind a svájci frankkal szemben.

A svájci frank gyengülésének hátteréről elmondta, hogy a Svájci Nemzeti Bank várakozásoknál magasabb, 50 bázispontos kamatcsökkentését követően kezdett el jelentősebben gyengülni a dollárral szemben, ezzel összhangban pedig a svájci frank közel 10 forinttal került lejjebb a héten.

Rodic hozzáfűzte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) 3 százalékra csökkentette betéti kamatlábát, amely 2023 márciusa óta a legalacsonyabb szint. Ezzel tovább nőtt a magyar kamatkülönbözet az euróövezethez viszonyítva, ami támogathatja a forintot, különösen annak fényében, hogy a jövő heti MNB kamatdöntő ülés során nem várhatunk módosítást.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője jelezte, hogy az euróval szemben három hete nem volt ilyen erős a forint, megközelítette a 408-as szintet a jegyzés. Péntek délután a 409-es szint közelében mozgott a forint az euróval szemben.

Jön az MNB kamatdöntése, most erre figyel a piac

A jövő héten a legfontosabb események talán a monetáris politika irányából érkeznek. Kedden a magyar, szerdán az amerikai, csütörtökön pedig a cseh jegybank dönt az irányadó kamatról.

Regős Gábor rávilágított, hogy a forint az elmúlt 2-3 hónapban jelentősen gyengült az euróval szemben (és még inkább a dollárral szemben), ami komoly inflációs kockázatot jelent, és ez még inkább a kivárás mellett szóló érv.

A szakértő a Fed és a cseh jegybank esetében 25-25 bázispontos kamatcsökkentésre számít. Ez utóbbi két intézménynél nemcsak önmagában a döntés lesz lényeges, hanem az ezt követő kommunikáció is: a jövő vonatkozásában mennyire üt meg laza vagy szigorú hangnemet az adott intézmény.

A héten ezenkívül több adat is megjelenik, amelyek befolyásolhatják a piacokat.

• Hazánkban a pénteken megjelenő októberi kereseti adatokat, illetve a szintén pénteken megjelenő részletes költségvetési adatokat érdemes kiemelni.
• Az Eurostat a héten sok adatot közöl: munkaerőköltséggel, munkaerőhiánnyal, inflációval, építőiparral és termék-külkereskedelemmel kapcsolatban.

Varga Zoltán szerint is a jegybanki kamatdöntés lesz most a legfontosabb esemény, illetve megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait is, ami szintén árfolyammozgató lehet. Érdemes még kiemelni a magyar költségvetést, amelynek elfogadása pénteken várható.

Rodic Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő héten több hangulatindex is érkezik, magyar és német egyaránt, amelyek ha bizonytalanságot tükröznek a gazdasággal kapcsolatban, akkor az a forintra is gyengítő hatással lehet.

Kedden az Egyesült Államok novemberi ipari termelését is megismerhetjük. Amennyiben ez a várakozásoknál pozitívabb, az erősítheti a dollárt, mivel ez a mutató is jelzi az amerikai gazdaság erősségét, ugyanakkor egy erősebb dollár nem kedvezne a forintnak.

Csütörtökön pedig közzéteszik az Egyesült Államokban a heti friss munkanélküliek számára vonatkozó adatot is. Mivel a Fed az árstabilitás mellett a munkaerőpiacot is kitüntetetten figyeli, ezért a várttól eltérő adat az egyesült államokbeli kamatkilátások módosulásán keresztül a dollár- és áttételesen a forintárfolyamot is befolyásolhatja – jelezte Rodic Ádám.

Így mozoghat a forint a következő hetekben

A forint a héten némileg erősödni tudott. „A következő időszakban a 405 és 410 közötti sáv tűnik a legvalószínűbbnek.

A 400 alá erősödés bár szerencsés lenne az infláció és a forint iránti bizalom szempontjából, nem túl valószínű, de nem is kizárt

– véli Regős Gábor, aki szerint nem tűnik valószínűnek egy 420 feletti árfolyam. Varga Zoltán szerint az euró–forint árfolyama a 404–414-es tartományban, míg a dollár–forint jegyzése a 380–395-ös tartományban mozoghat a következő időszakban.

Rekordok a magyar tőzsdén 

A BUX-index a héten növekvő tendenciát követett, sőt csütörtök délelőtt történelmi rekordját is megdöntötte – 80 960,3 pontot elérve. A nemzetközi tőzsdékhez viszonyítva a BUX különösen a hét első felében tudott felülteljesíteni.

Az OTP árfolyama a hét végére nem változott jelentősebben a hét elejéhez képest, ugyanakkor hétfőn sikerült megdöntenie történelmi csúcsát

– jelezte Regős. Négy százalék körüli növekedést ért el a héten a Mol, ami legnagyobb részben a szerdai naphoz kötődik, árfolyamrekord a részvény esetében nem dőlt meg.

A Richter-árfolyam a hét végére nem tért el érdemben a nyitóártól, itt rekordok sem dőltek. A Magyar Telekom esetében a volatilitás a héten alacsony volt, a hét végére az árfolyam mintegy 1 százalékkal került a nyitóárfolyam alá.

A Brent típusú kőolaj ára a héten emelkedett, 71,5 dollárról 74 dollár közelébe.

A héten némileg enyhült a nyomás a gáz piacán. A TTF-gáz ára a 46 euró feletti nyitóárról 43 euró alá csökkent MWh-nként, ami azonban még mindig nem tekinthető alacsonynak, és kockázatot jelent az infláció szempontjából.

(Borítókép: Index)