A kormány az utolsó pillanatban döntött, hatalmas összeget pumpál a lakáspiacba

A kormány a lakáskínálati oldalon keresztül is segíti az otthonteremtést, ezért új Lakhatási Tőkeprogram indul, aminek keretében hazai ingatlanalapokon keresztül lakásalaponként 30 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak az ingatlanpiaci szereplők, akár nyilvános, akár zárt körű alapok esetén – jelentette be a napokban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Az Index kérdéseire Gerlaki Bence gazdaságfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár kifejtette; a kormány célja, hogy segítse a családok otthonteremtését, a lakáshoz jutást. Ezt szolgálja a falusi csok, a csok plusz, a babaváró hitel vagy a kedvezményes újlakás-áfa. Az államtitkára emlékeztetett, az Új Gazdaságfejlesztési Akcióterv egyik alappillére a megfizethető lakhatás támogatása.

Ennek érdekében a kormány szigorította az Airbnb-szabályozást, meghosszabbították a kedvezményes áfát, elindították a vidéki otthonfelújítási programot, továbbá lehetővé tették, hogy saját döntés alapján lakáscélra is fel lehessen használni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat, vagy a SZÉP Kártyán lévő egyenleg egy részét. Ugyanakkor a kormány a keresleti mellett a kínálati oldalon is beavatkozik a családok érdekében, több új lakásra van szükség. Erről szól a Lakhatási Tőkeprogram.

Ha most nem lépnek, nagyobb lesz a baj

A Lakhatási Tőkeprogram keretösszege 200 milliárd forint, célja a gazdasági aktivitás, valamint a hazai lakáskínálat növelése. A Tőkeprogramot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozza. Keretében pedig az MFB a pályázaton nyertes ingatlanalapok jegyzett tőkéjének maximum 70 százalékáig szerez részesedést azzal, hogy egy alapkezelő legfeljebb 30 milliárd forint összegű állami befektetésben részesülhet.

Fontos kikötés, hogy a rendelkezésre bocsátott forrás 100 százalékának megfelelő összeget magyarországi fejlesztésre kell fordítani, amelynek minimum 80 százalékát korszerű, energiahatékony:

• lakás, vagy
• bérlakás, vagy
• kollégiumi épületek fejlesztése teheti ki.

„A Lakhatási Tőkeprogram konzervatív becslések szerint is az elkövetkező években 800–1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat be a lakáspiacon, érdemben növelve a hazai jó minőségű lakóingatlan-állományt” – összegezte az Indexnek Gerlaki Bence. A tőkeprogram hatására 5 év alatt – két fejlesztési ciklussal számolva –

A helyettes államtitkár szerint az eddigi piaci visszajelzések alapján megállapítható, hogy a tőkeprogram a kínálat érdemi növelésén keresztül hozzájárulhat a lakásárak növekedési ütemének mérsékléséhez, feltételezve, hogy a fejlesztők között fokozott árverseny valósul meg.

Piaci információnk szerint várhatóan a keret 95 százalékából lakásfejlesztés fog megvalósulni, míg a fennmaradó mintegy 5 százalék kollégiumi beruházásokat finanszíroz majd. Az elkészült lakások 80–85 százaléka magánszemélyek tulajdonába kerülhet, míg 15–20 százaléka vállalkozások, illetve önkormányzatok bérlakásaként fog funkcionálni.

A kormány célja, hogy a családok otthonteremtése érdekében a lehető leggyorsabban járuljon hozzá a lakáskínálat bővítéséhez, az ingatlanfejlesztésnek ez a leghatékonyabb módja. Ne felejtsük el azonban, hogy a kormány az elmúlt években és az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lépéseivel is jelentősen segíti a lakásra vágyókat. Fontos kiemelni továbbá, hogy a tőkealapokba fektetett források nem számítanak vissza nem térítendő támogatásnak.

Gerlaki Bence az Index kérdéseire kifejtette, a kínálat egyelőre nem tudott alkalmazkodni a megnövekedett kereslethez. Az új építésű lakások átadása az idei évben várhatóan a 16 ezer darabot sem éri el.

A lakáshitelek esetén nagyon erős konjunktúra tapasztalható. A gazdasági miniszter korábban kiemelte, hogy „a mostani THM-ek mellett a lakosság már megmozdult, a bankok versenyeznek az új ügyfelekért”. Ám a lakossági hitelek esetén csak a megkötött szerződések 15 százaléka köthető újlakás-vásárláshoz.

A lakásárak emelkedésének hatására az albérletárak is növekednek, csak az idei harmadik negyedévben 10 százalék körüli emelkedéssel lehet számolni. A 20–30 éves fiatalok Budapesten ma jövedelmük 40-60 százalékát kénytelenek albérletre fordítani, amely messze meghaladja az OECD által még elfogadhatónak tartott 30 százalékos szintet. A kerületek és a főváros nem tett érdemi lépéseket a lakhatási problémák kezelésére, ezért a családok érdekében a kormánynak be kell avatkoznia.

A tőkeprogramban a hazai ingatlanalap-kezelők számára 2025. március 1. és december 31. között lesz lehetőség pályázni a felkínált forrásokra, amelyekből nyilvános és zárt körű ingatlanalapok befektetési jegyeit egyaránt megvásárolja az állam. Az alapkezelők már meglévő, illetve újonnan felállítandó alapokkal is pályázhatnak. A pályázat kiírója és lebonyolítója az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. A részletes feltételek az NTH honlapján lesznek elérhetőek február elején.

Az építőipar nagyon várja a forrásokat

Számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a kormánynak számolnia kell azzal, hogy a lakhatási helyzetet könnyíteni szándékozó intézkedések ezúttal is az ingatlanárak emelkedésében csapódhat le. A lapunknak nyilatkozó iparági szereplők egyöntetűen állítják: a „bérlőből tulajdonos koncepciót” célszerű követni. A rendelkezésre álló forrás azonban közel sem biztos, hogy elegendő a piac érdemi stimulálásához, közvetve a bérleti díjak lejjebb szorításához.

Számos lakhatási körülményt, otthonhoz jutást segítő intézkedést is tartalmaz a kormány 21 pontból álló új gazdaságpolitikai akcióterve. Ahogy arra az Index az elmúlt közel két évben már több alkalommal felhívta a figyelmet: a magas ingatlanárak és bérleti díjak, illetve az ezzel párosuló alacsony kereseti lehetőségek lakhatási válságban öltenek testet Magyarországon. Néhány hónapja már a kormány is felismerte a jelenséget és rászánta magát, hogy megpróbálja azt kezelni. A lakhatást könnyíteni szándékozó lépéseket nem soroljuk fel újra, számos alkalommal megtettük már korábbi írásainkban, többek között itt, vagy épp itt.

Építőipari forrásunk emlékeztet; az iparág tűkön ülve várja, hogy beinduljanak az említett beruházások (is). Kapacitás bőven van – ahogy arról az építőipari vállalatok szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke is beszélt nemrég az Indexnek. Rámutat: a kormány eddigi kommunikációjának fókuszában a kereslet élénkítése volt, ám ezzel egyidejűleg a kínálati oldal stimulálása is kulcsfontosságú.

Kiváló nemzetközi példák állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a kormány, illetve az építőipari és ingatlanpiaci szereplők közötti kooperáció miként élénkítheti a kínálatot finanszírozási oldalról is. A lakásalapok tekintetében a piaci szereplők oly módon történő ösztönzése, hogy »adok 1 forintot, ha 1-et te is mellé raksz«, működőképes lehet, csakúgy, mint a lakosság esetében. A kínálati oldal számára is széles lehetőségeket kellene biztosítani annak érdekében, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban kerüljenek a piacra bérlakások.

(Borítókép: SeventyFour / Getty Images)