Nyolc meglepő jel mutatja: valami nagy dolog készül a magyar gazdaságban

A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése. A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a szeptemberi 25 bázispontos kamatvágással 6,5 százalékra ért, és azóta is ott tartózkodik.

Virág Barnabás jegybanki alelnök a novemberi kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy szeptember közepe óta gyengült a forint a dollárral és az euróval szemben, a feltörekvő piacokról pedig kifelé áramlik a tőke.

„A magas infláció árnyékát is el kell tüntetni a gazdaság gyors újraindításához” – fogalmazott akkor. Hozzátette, hogy ha a külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat, a relatív kamatfelárunk növekedését okozva. A forint pedig nem erősödött számottevően azóta, így nem meglepetés az év utolsó ülésén született kamatdöntés:

habár a döntést már beárazhatták a befektetők. Az Indexnek nyilatkozó szakértők előzetesen is kamattartást vártak, így a döntés nem okozott meglepetést. A döntésnél is fontosabb lehet, amit majd Virág Barnabás jegybanki alelnök mond a kamatpálya várható alakulásáról a kedd délután élőben közvetített háttérbeszélgetésen.

Ezt a döntést várta mindenki

Az Indexnek a múlt héten nyilatkozó szakértők a magyar jegybank esetében változatlan kamatszintre számítottak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rávilágított, hogy a forint az elmúlt 2–3 hónapban jelentősen gyengült az euróval szemben (és még inkább a dollárral szemben), ami komoly inflációs kockázatot jelent, és ez még inkább a kivárás mellett szóló érv.

Szakértők szerint a következő kamatcsökkentésre leghamarabb 2025 tavaszán kerülhet sor, de ez lehet, hogy nyárra tolódik. Mivel márciusban Varga Mihály váltja az elnöki székben Matolcsy Györgyöt, így akár az új jegybankelnökre hárulhat az év első kamatcsökkentése.

Irányt váltott a forint a kamatdöntés után

A magyar fizetőeszköz négyhetes csúcsán, 408-409 között kezdte a hétfői kereskedést, miután az előző héten jelentősen erősödött. A piaci szereplők feszülten várták a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését, amely alapvetően befolyásolhatja a forint további pályáját.

A múlt héten jelentősebb forinterősödést láttunk, és kérdéses, meddig tart ki ez a trend. A nyitást követő első órában alig volt érdemi mozgás az árfolyamban, azonban 11:30-ra a 409-es szint fölé gyengült a forint az euróval szemben, majd a kamatdöntés előtt fél órával már 409,7 közelében járt. A kamatdöntés után irányt váltott a magyar deviza, és 14:30-kor 409,2 alá is benézett az árfolyam. Virág Barnabás jegybanki alelnök megszólalása előtt, 15 órakor már a 409-es szint alatt jár az euró-forint árfolyam.

Virág Barnabás: A magyar gazdaság mérsékeltebben teljesít a vártnál 

„Szeptember közepe óta a dollár erősödésével párhuzamosan a feltörekvő piacokkal kapcsolatban kockázatkerülés figyelhető meg” – kezdte a kamatdöntést követő háttérbeszélgetést Virág Barnabás jegybanki alelnök. 

A legutóbbi kamatdöntés óta ez változatlan helyzetet jelent a feltörekvő és a magyar piacon is. Az inflációs pálya felfelé mozdult el hozzávetőleg fél százalékponttal, az infláció csak 2026-ban tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra. 

– világított rá a jegybanki alelnök. Az idei évben fél százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak. Ezt a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők okozzák – tette hozzá.

Jövőre viszont a növekedésnek egyre szélesebb alapjai vannak, így a gazdasági növekedés 2,6-3,6 százalék között lehet. Az MNB alelnöke szerint több olyan hatás is megjelent a magyar gazdaságban, ami a növekedés csíráját mutatja, nyolcat sorolt fel:

• A reálbérek 2025-ben 4,7-5,7 százalékkal növekedhetnek.
• Kétszeresére emelkedik a családi adókedvezmény.
• A háztartási hitelek jövőre 13,5-15 százalékkal élénkülnek.
• A munkáshitel program 3,7 százalékponttal növeli a lakossági hitelezést jövőre.
• A vállalati hitelek pedig 8,3-9,7 százalékkal bővülhetnek.
• Az építőipari szerződésállomány idén októberben közel 32 százalékkal nőtt éves alapon. Ezek realizálása jövőre az építőipar teljesítményét pozitív tartományba lendítheti.
• A feldolgozóiparban az akkumulátorgyártás májusban érte el a mélypontját. Ehhez képest már októberben több mint 10 százalékkal volt magasabb a volumen.
• Az autó- és akkumulátoripari beruházások 0,6 százalékponttal növelhetik a jövő évi GDP-t.

A stabil, kiszámítható gazdasági környezet fenntartása és a bizalom erősödése a teljes makrogazdasági pályát alapvetően meghatározza.

Továbbra is maradhat a jelenlegi alapkamat

„Továbbra is stabilitásorientált megközelítés indokolt, ezért a jövőben is fegyelmezett, szigorú, türelmes monetáris politika várható” – jelezte előre Virág Barnabás. Az árstabilitás szempontjából a pénzügyi stabilitás megőrzése kulcsfontosságú.

A 6,5 százalékos alapkamat minden szempontból megfelelő most, és ez akár huzamosabb ideig fennmaradhat

– fogalmazott a jegybank alelnöke. A külső kamatok csökkenésével a hazai alapkamat fenntartása idővel javítja a relatív kamatkülönbözetünket, ami a forint szempontjából kedvező – erre az előző kamatdöntésnél is rámutatott.

Az inflációról elmondta, hogy a beérkezett adatok alapvetően megfeleltek a szeptemberi várakozásoknak, de a szerkezetben voltak eltérések, amit mutat az alacsonyabb maginfláció is.

A piaci szolgáltatási árak október hónapban néhány szolgáltatás esetében érdemben csökkentek, és ez novemberben is jellemző maradt. A szolgáltató szektor árazása továbbra is kiemelt figyelt terület. Itt további dezinflációra van szükség.

(Borítókép: A Parlament 2022. április 6-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)