Nagy drágulásra kell számítani 2025-ben az infláció miatt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette az idei utolsó inflációs jelentését, amely nemcsak a 2024-es gazdasági év kilátásairól ad részletes képet, hanem 2025-re is előretekint – írja a HVG.

Ez a jelentés egy korszak végét is jelzi: az utolsó, amely Matolcsy György elnöksége alatt készült. Az MNB prognózisa nemcsak az inflációval, hanem a gazdaság számos más mutatójával kapcsolatban is iránymutatást nyújt.

Az infláció 2025-re a legjobb esetben 3,3 százalék, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalék lehet, ami romló kilátás az előző negyedévi 2,7–3,6 százalékos előrejelzéshez képest. A GDP növekedését 2,6–3,6 százalék közé várják, ami szintén pesszimistább az előző jelentés 2,7–3,7 százalékos becslésénél.

2024 még gyengébb évnek ígérkezik: a GDP legfeljebb 0,7 százalékkal nőhet, de akár 0,3 százalékos növekedés is elképzelhető. Ez drasztikus visszaesés ahhoz képest, hogy a kormány eredetileg 4 százalékos bővülést tervezett. Az infláció alappályáját emelkedő kockázatok övezik, míg a gazdasági növekedést lefelé húzó tényezők dominálnak, így a valós számok még a jelenlegi előrejelzéseknél is rosszabbak lehetnek.

Az átlagkeresetek 2025-ben 8,6–9,6 százalékkal emelkedhetnek, ami inflációval korrigálva 3,7–4,4 százalékos reálbér-növekedést jelent. A foglalkoztatottság szinten maradhat, de 0,3 százalékos csökkenés is előfordulhat.

Az MNB szerint az inflációs előrejelzés romlása három fő tényezőre vezethető vissza:

• A forint gyengülése már hatással van a fogyasztói árakra.
• Az élelmiszerek alapanyagai drágulnak.
• A jövedéki adók emelése 2025-től tovább növeli az árakat.

2025 elején az infláció várhatóan meghaladja a 4 százalékot, és csak az év első negyedévében indul lassú csökkenésnek.

Jön az inflációkövető rendszer

A kormány 2025-től inflációkövető adóemelést vezet be, ami érinti a regisztrációs adót, a gépjárműadót, az átírási illetéket, valamint az üzemanyagok és az alkoholtermékek jövedéki adóját. A dohánytermékek jövedéki adója 8 százalékkal nő, míg a cégautóadó 20 százalékkal emelkedik. Ez a változás önmagában 0,3 százalékponttal növeli a 2025-ös inflációt.

A gazdasági növekedés legnagyobb akadálya, hogy sem az állam, sem a vállalatok nem indítanak új beruházásokat. Ugyanakkor, ha a lakossági fogyasztás tartósan javul, 2025-ben a cégek elkezdhetik pótolni az elmúlt években elhalasztott projekteket.

Három nagyberuházás, a debreceni BMW-gyár, a CATL-üzem és a szegedi BYD-gyár várhatóan 0,6 százalékponttal növeli a GDP-t 2025-ben, míg 2026-ban további 0,8 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági bővüléshez. Ugyanakkor az MNB figyelmeztetett: a hozzáadott érték jelentős része külföldi szereplőknél fog realizálódni.

Az MNB jelentése komoly kihívásokra figyelmeztet: a gyenge növekedési kilátások és az inflációs nyomás tovább nehezíti a gazdaság helyzetét. Bár néhány tényező, mint a nagyberuházások indulása, bizakodásra adhat okot, a strukturális problémák és az inflációs kockázatok továbbra is nyomás alatt tartják a magyar gazdaságot.