Nyerő stratégiát találtak az ország legmagasabban fekvő településén

Csőlátással tekintünk a turizmusra, amikor a nemzetközi idegenforgalmat kizárólag a budapesti vendégéjszakákban mérjük, a belföldi keresletet pedig a balatoni költésekben. A hazai turisztikai kínálat ennél lényegesen sokszínűbb, éppen ezért kellemes meglepetés, hogy a Szállás.hu előfoglalási adatai alapján a főváros után Eger vonzza karácsonykor a legtöbb belföldi utazót, azaz Észak-Magyarország hiába sorolandó több szempontból a kevésbé szerencsés sorsú régiók közé, ezzel is jelzi, hogy a magyar turizmusban meghatározó a szerepe.

Ugyancsak biztató, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november végi közlése szerint 2024 októberében a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken csaknem 1,5 millió vendég 3,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 15, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz soha rosszabb októbert! A KSH szerint a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma – részben az idén döntően októberre eső őszi tanítási szünet miatt – 4,2, a külföldivendég-éjszakáké 13 százalékkal haladta meg a 2023. októberit.

Mind a négy évszak ugyanúgy számít

Maradva Észak-Magyarországon, a KSH elméletét Magyarország legmagasabb lakott pontján vetettük össze a gyakorlattal, a Budapesten és Balatonon túli hazai turisztikai mindennapokkal. Király Dániel, a Hotel Narád szállodaigazgatója az Indexnek elmondta:

a Mátra turizmusának vonzereje elsősorban a természeti adottságaiban rejlik, amelyek egyedülállóak Magyarországon.

Kiemelte, hogy Mátraszentimre, az ország legmagasabban fekvő lakott települése, valamint a Kékestető, hazánk legmagasabb csúcsa gyönyörű panorámát és friss hegyi levegőt kínálnak, amelyek nemcsak a túrázók, hanem az egészségturizmus iránt érdeklődők számára is vonzóak. A Mátra klimatikus gyógyhelyként is ismert, így kiválóan alkalmas légzőszervi betegségek kezelésére és a ma oly nagyon fontos stresszoldásra. A szakember szerint a négy évszak adta lehetőségek jól kihasználhatók: télen síelés és szánkózás, tavasszal és ősszel túrázás, nyáron pedig a hegyvidéki hűs klíma nyújt alternatívát a városi hőség elől menekülőknek. A borvidékek, a helyi gasztronómia és kulturális programok szintén bővítik a kínálatot.

Azt ugyanakkor diplomatikusan elismerte Király Dániel, hogy a turisztikai infrastruktúra folyamatos fejlődése ellenére még mindig van tér a növekedésre.

• A szálláshelyek száma és minősége jelenleg kielégítő, de a kapacitások bővítése, valamint prémiumkategóriás szolgáltatások fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség a következő években még nagyobb érdeklődést szolgáljon ki.
• Emellett a desztináció marketingkommunikációja erősítésre szorul, hogy a Mátra a belföldi turisták mellett a külföldi utazók körében is népszerűbbé váljon.

Hozzátette: összességében a Mátra jelenleg is sokoldalú és versenyképes úti cél, amely a jövőben még inkább kiaknázhatja adottságait az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével. A vendégkör többségét hazai turisták adják, de elvétve – kissé növekvő számban – érkeznek külföldi vendégek is, különösen Szlovákiából, Szerbiából és Németországból.

Munkaerő: helyi lakosokra építenek

Ma már a legkevésbé sem szokatlan, ha egy belföldi üdülés során ázsiai vendégmunkásokba botlik az ember, míg néhány éve feltűnést keltett egy mongol, filippínó vagy épp vietnámi szobalány, addig ma már nincs különösebb hírértéke a jelenlétüknek, hiszen a kereskedelem és az ipar mellett a vendéglátás is hangsúlyos felvevőpiacuknak számít idehaza. A mátraszentimrei hotel azonban más úton jár, amit egyértelművé is tett vezetője.

A munkaerő megtartása és megszerzése a térségben kihívást jelent, de a hotel rugalmas munkakörnyezetet, versenyképes bérezést és továbbképzési lehetőségeket biztosít a munkavállalói számára. Térségünkben nincs külföldi vendégmunkás, a szükséges munkaerőt elsősorban helyi lakosokból és a környező településekről biztosítják.

Király Dániel szerint a legnagyobb erősségük a természetközeli elhelyezkedés, amely lehetővé teszi vendégei számára a pihenést és feltöltődést a Mátra szívében. Folyamatosan dolgoznak a versenyképesség megőrzésén, így a wellness-szolgáltatásokon és a folyamatosan megújuló gasztronómiai kínálaton, 2025-ben a szabadtéri programlehetőségek fejlesztésén lesz a fókusz.

A konkrét példa is alátámasztja, hogy bár nehéz időszakon van túl a szektor, beruházási, fejlesztési kényszerben van, miután nagy a verseny. A KSH összesen 24 613 turisztikai szálláshelyről adott a legutóbb számot, ezen belül 2479 kereskedelmi szálláshely, a többi magán vagy egyéb. Ha csak októbert nézzük: Magyarországon 961 szálloda és 1070 panzió volt nyitva részben vagy egészében.

Fel van adva a lecke a szektornak

Akadályok, amelyekkel szembe kell nézniük a szereplőknek:

• munkaerőhiány és munkaerőköltségek;
• infláció és növekvő költségek;
• turizmus szezonális ingadozása;
• a nemzetközi verseny és az árérzékenység;
• a fogyasztói szokások változása;
• energiahatékonyság és fenntarthatóság;
• a pandémia hosszú távú hatásai;
• digitalizáció és technológiai fejlesztések;
• növekvő vendégelvárások;
• geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok. 

Ezek a tényezők együttesen teszik kihívásokkal telivé a magyar szállodaipar helyzetét, ugyanakkor a folyamatos innováció, a fenntartható működés és a vendégigényekhez való alkalmazkodás lehetőséget ad a szektor fejlődésére. A többismeretlenes egyenlet megfejtését Király Dániel abban látja, hogy a Mátra egyértelműen 365 napos desztináció. Különleges elhelyezkedésük a téli időszakban abszolút elsőbbséget biztosít, hiszen övék a Magyarország legnagyobb síparkjához legközelebb elhelyezkedő 4 csillagos hotel.

Ennek megfelelően aligha meglepő: a legforgalmasabb időszakok a téli síszezon, az őszi túraszezon, valamint a nyári hónapok, amikor a foglaltság akár hónapokkal előre betelik. Ennek fonákja, hogy az alacsonyabb kihasználtságú időszakok az elmúlt pár évben érdekes változásokon estek át, jelenleg a két legkevésbé sikeres hónapunk a június és a szeptember volt. A Hotel Narád szemüvegén át a szállodaigazgató úgy vont mérleget, hogy

• a 2024-es év a stabil növekedés és a vendégelégedettség további fokozása szempontjából meghatározó volt.
• 2025-re cél az egészség- és aktív turizmusban betöltött szerep erősítése, valamint új, innovatív szolgáltatások bevezetése, amelyek megvalósítását a fenntarthatósági irányelvek figyelembevételével tervezik.

Síelni itthon is lehet

Ha már a síszezon: a 20 éves mátraszentistváni Síparkban azt a tájékoztatást adták, hogy ezen a télen mintegy 50 ezer vendéget várnak. A szervezők tájékoztatása szerint a Magyarország legmodernebb felvonóival, köztük a négyüléses panorámalifttel felszerelt családi síterep már november végén felkészült a nyitásra. A Felső-Mátra különleges klímájának és a modern, energiatakarékos hóágyúrendszernek köszönhetően átlagosan 80-90 napig tart a szezon a Síparkban. A gyakorlott síelőket négy kilométeres, változatos pályarendszer és Magyarország legmodernebb sífelvonói várják.

(Borítókép: Túrázók egy tisztáson Mátraszentlászló közelében 2015. január 31-én. Fotó: Komka Péter / MTI)