Váratlan lépés a Moltól, fordulat jöhet a napelemeknél

A MOL Talks legújabb epizódjában Császár Péter, Farkas Csaba István és Halász Ambrus beszélgetnek az energiaátmenetről, az uniós szabályozási környezet kihívásairól és a Mol megújulóenergia-termeléséről.

„A fosszilis energiára továbbra is szükségünk van, a megújuló energiatermelésnek is megvannak a korlátai: nem mindig süt a nap, és nem mindig fúj a szél. A Mol Shape Tomorrow stratégiája ugyanakkor zöldforrásból fedezné a növekvő energiaigényt: 2030-ra évi 2500 gigawattóra zöldáramot szeretnénk előállítani, és ehhez 700 millió eurós beruházást irányoztunk elő” – hangsúlyozta Farkas Csaba István.

Ahogy arra a beszélgetés elején Halász Ambrus vállalati kommunikációs vezető is rámutatott, egyelőre egyetlen fosszilis energiahordozót sem lehetett kiváltani zöldenergiával.

Magyarország adottságai nem optimálisak

A Mol ugyanakkor folyamatosan növeli a zöldáram termelését: a vállalat nemrég bejelentette, hogy megépíti Magyarország egyik legnagyobb direkt csatlakozású, 48 megawattos napelemparkját Tiszaújvárosban, amivel több mint a duplájára növeli eddigi megújulóenergia-termelési kapacitását.

„A Tiszaújvárosban épülő, 48 megawattos napelempark nagyságrendileg a Mol Petrolkémia villamosenergia-igényének 5-6 százalékát fedezi, ami bár elsőre nem tűnik jelentősnek, éves szinten ez 2 milliárd forintos megtakarítást jelent egy közel 40 milliárd forintos villamosenergia-költség mellett” – mondta el Császár Péter.

A Mol Petrolkémia vezérigazgatója a beszélgetés során kitért a magyar vegyipar nehézségeire és az ipari tevékenységhez kapcsolódó rezsiköltségekre is.

A szakértők rámutatnak: ez a pénz akár évi 130 megawatt naperőművi kapacitás felépítésére is elegendő lenne, ami körülbelül 46 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltaná ki. A podcastban szó esik a zöldenergia-termelés kihívásairól is: Magyarország adottságai nem optimálisak, hiszen a szél- és vízenergia lehetőségei korlátozottak.

A napsütéses órák száma ugyan kedvező, de a zöldátmenethez szükség van tárolókapacitások fejlesztésére is. A Mol-csoport célja nemcsak a saját energiaigényének biztosítása, hanem a versenyképesség növelése is. Farkas Csaba István elmondta, hogy az Alteo energiaszolgáltatóban való részesedésszerzés stratégiai lépés volt, amely jelentős tapasztalatot és technológiai hátteret biztosít a csoport zöldtörekvéseihez.

A beszélgetés végén a vezetők egyetértettek abban, hogy a Mol-csoport ma már nem csupán olajtársaságként, hanem integrált energiavállalatként definiálható. A vállalat a teljes kőolajértékláncot lefedi a kitermeléstől a végső termékek előállításáig, miközben egyre nagyobb hangsúlyt helyez a megújuló áramtermelésre és a körforgásos gazdasági megoldásokra. Emellett a Mol energia-, mobilitási és vegyipari szolgáltatásokat is nyújt, ezzel is erősítve integrált működését.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!