Itt a fájó igazság a hitelezésről

Hat év alatt közel megduplázódott a lakosság fennálló hitelállománya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) december végén közzétett adatai szerint az idei harmadik negyedév végén a háztartások 11 085 milliárd forinttal tartoztak hitelintézeteknek, ami 95 százalékkal haladja meg a 2018 őszi 5691 milliárd forintos tartozást. A megugrásban komoly mértékkel esik latba a hitelpiac idei teljesítménye – a háztartások hitelállománya a hátunk mögött hagyott év során közel ezer milliárd forinttal emelkedett.

Csúcson a folyósított új hitelek összege

Ennek oka egyértelműen a folyósított hitelösszeg növekedése. Az idei harmadik negyedévben 814 milliárd forintot meghaladó folyósítás történt, ami 48 százalékkal múlja felül az egy évvel ezelőtti szinteket. Összességében ugyanakkor ez az adat még így is elmaradt az inflációs idők előtti abszolút csúcshoz képest: 2021. III. negyedévében 820 milliárd forintot meghaladó összegben vettek fel új hitelt a háztartások.

A jegybank rendszeres statisztikái már előrébb tartanak, ott már a 2024. októberi adatokat is ismerjük. Ennek függvényében elmondható, hogy az idei valóban az áttörés éve volt a lakossági hitelezésben. Az esztendő első 10 hónapjában 2212 milliárd forint értékű, nem folyószámla jellegű hitelt folyósítottak a bankok, ami 75 százalékkal múlja felül 2023 első 10 hónapjának teljesítményét. Ez abszolút csúcsnak számít a hazai hitelezésben: az eddigi legkomolyabb év a már említett 2021-es volt, akkor 2150 milliárd forintos kihelyezést hozott a januártól októberig tartó időszak. 

Kevesebben vesznek fel, de több hitelt

A kép első ránézésre tehát kedvező, ám ha belemegyünk az adatokba, akkor azt tapasztaljuk hogy nem a lakosság megugró hitelfelvételi kedve az, ami egekbe röpítette a folyósítási adatokat, hanem az átlagos hitelösszeg emelkedése. Ennek növekedése pedig inkább azt mutatja, hogy az elmúlt években bizony megdrágult az élet Magyarországon. Az év első tíz hónapjában 486,5 ezer hitelszerződést kötöttek az ügyfelekkel a pénzintézetek. Ez éves összevetésben is már csak 22 százalékos növekedés, ráadásul közel 10 százalékkal marad el az utolsó nyugodt évként jellemzett 2019-es adatoktól, amikor 53 ezer kontraktust írtak alá az ügyfelek a bankokkal.

A fenti kettősség mindennél jobban látszik a lakáshitel-szerződéseknél. Miközben az év első 10 hónapjában a folyósított hitelösszeg 1121 milliárd forintra emelkedett, ami közel 2,5-szerese a 2023-ban időarányosan folyósított 465 milliárd forintnak, addig a szerződések számának növekedése nem érte el az 50 százalékot.

2021-ben közel harmadával több, 92 500 lakáshitel-szerződésre került pecsét. Mindez azt is jelenti, hogy a folyósított hitelösszeg tekintetében 2024-ben drasztikusan megugrott az egy szerződésre jutó érték: míg 2023 első 10 hónapjában átlagosan 10,75 millió forintról szóltak a szerződések, addig a lakáshitelek átlagos összege idén már 17,7 millió forint volt.

Az év elején még könnyű volt elintézni ezt azzal, hogy az átlagos hitelösszeg emelkedése az új támogatott lakáshitel-konstrukciónak, a csok plusznak köszönhető, ahol akár 50 millió forintig is kedvezményes kamatozású, maximum 3 százalékos éves kamattal bíró hiteleket vehetnek fel a családok, hiszen 2024 januárjában a piaci lakáshitelek átlagos összege még az előző évhez hasonlóan 10,7 hétmillió forint volt.

Szeptemberben egy átlagos hitelszerződés összege már 18,3 millió forintról szólt, és októberben is 18 millió felett maradt. Az év eleji piacihitel-felfutást még segítette az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a bankok közötti megállapodás alapján 7,3 százalékos thm-plafont (teljes hiteldíj-mutató) vezettek be, s a bankok komolyan versenyeztek az ügyfelekért.

Ennek köszönhetően az átlagos piaci thm-szintek bőven belefértek abba a 6-7 százalékos sávba, amelyet a szakértők egyértelműen olyan szintnek tudnak be, ahol az ügyfelek már előszeretettel kezdenek el eladósodni. Azonban a thm-plafon június végével véget ért, s bár azok a jóslatok nem váltak valóra, amelyek arról szóltak hogy a bankok drasztikus kamatemelésbe kezdenek, ettől még tény, hogy a finanszírozás idén ősszel már drágább, mint amilyen kamat mellett tavasszal piaci kamatozású hitelt lehetett felvenni. A 10 évre fixált piaci lakáshitelek thm-je a március-áprilisi 6,46 százalékról szeptemberre 6,6 százalékra nőtt.

Ennek kapcsán kerül előtérbe a másik érv a hitelösszeg emelkedésére: az ingatlanok ára egyre jobban emelkedett az év folyamán, ráadásul az infláció a korábbi háztartási tartalékokat is leapasztotta. Ennek köszönhetően a lakásvásárlásnál is magasabb szinten adósodnak el a háztartások. 

Az MNB statisztikái szerint 2024 második félévében a lakáshitelt felvevő háztartások fele az ingatlan értékének több mint 53 százalékát fizette ki hitelből, 2023 elején ez az érték még 40 százalék alatt volt.

Minden 4. forint csok plusz hitel volt

A lakáshitelezésben ettől függetlenül hihetetlen erővel tört be a csok plusz a piacra: az év első 10 hónapjában a folyósított hitelek 19 százaléka volt támogatott lakáshitel, vagyis 11 866 szerződés köttetett. Értékben ugyanakkor a 291 milliárd forintot meghaladó összeg azt jelenti, hogy minden negyedik lakáscélú hitelforint csok pluszos konstrukcióban került az ügyfelekhez.

Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy a csokos igénylők megfontoltnak tűnnek. Az átlagos szerződési összeg az év folyamán folyamatosan csökkent: az első hónapokban még 24 millió forintos átlagos hitelfelvétel történt csok pluszban, ám ez az összeg októberre 22 millió forint alá csökkent.

Ahol minden szép: pörög a személyi kölcsön

Azt mondják, a gazdaság stabilitásának és helyreállásának egyik fő mutatója a személyi kölcsönök állományának növekedése. E tekintettben a magyar gazdaság a jelek szerint jó úton halad a helyreálláshoz, hiszen a személyi kölcsönök folyósítása a tavaszi hónapoktól kezdve hihetetlenül felpörgött. Júniusban és októberben is 80 milliárd forintot meghaladó összegű személyi kölcsönt vettek fel az emberek, az első 10 hónapban pedig 682 milliárd forintot közelítő összegre szerződtek a polgárok a bankokkal, ami 56,6 százalékos növekedés a 2023-as szintekhez képest, ráadásul 42 százalékkal magasabb összeg, mint az a 480 milliárd, amennyit az eddigi bezzeg évnek tartott 2019-ben igényeltek az ügyfelek. Ami a szerződések számát illeti, éves szinten a növekedés 25 százalékos, a közel 258 ezer szerződés mindössze négy százalékkal múlja alul a már említett 2019-es értéket, amikor közel 270 ezer személyi kölcsönt vettek fel a polgárok.

Ennek köszönhetően a szerződések átlagos összege folyamatosan növekszik, októberben már meghaladta a 2,9 millió forintot. Összehasonlításképpen: 2019-ben átlagosan 1,82 millió forintról szóltak a szerződések, míg 2023-ban az átlagos személyi kölcsön hitelösszege az év első 10 hónapjában 2,11 millió forint volt.

A várakozások szerint az év végi felfutással meglesz a csúcsdöntés, hiszen a 2019-es rekordév utolsó két hónapjában 78 millió forintot folyósították a bankok, miközben – mint láttuk – idén októberben egyetlen hónap alatt ezt meghaladó összeget vettek fel az emberek.

Mélyben a babaváró, csúcsokon az áruhitelezés

Amilyen jól muzsikált a csok plusz, annyira gyenge éven van túl a babaváró. Az év első 10 hónapjában 29 milliárd forint babavárót vettek fel a fiatal családok, ami 6 százalékos növekedést jelent a 2023-as adatokhoz képest. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az ügyfelek által igényelhető babaváró összege januártól 10 százalékkal növekedett ,és immár 11 millió forintot igényelhetnek a gyermeket vállaló fiatal családosok. Összességében tehát visszaesett a kereslet a termék iránt, amit az is jól mutat, hogy

Miközben a karácsonyi csúcsidőszak adatai még nem ismertek, mégis már előre pezsgőt bonthatnak az áruhitelezéssel foglalkozó pénzintézetek. Szinte bizonyos ugyanis, hogy a tavalyi egész évi 41 milliárd forintos kihelyezést meghaladja majd a piac idei teljesítménye, hiszen október végén már 36,5 milliárd forint értékű áruhitel-kihelyezés történt, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló adatához képest. Mint ahogy csúcsot jelent a több mint 141 ezer megkötött szerződés is.

A fogyasztói árak emelkedése talán a legplasztikusabban itt látszott az inflációs időszakban, hiszen 2022–2023-ban az átlagos áruhitelek szerződéses összege 6 százalékkal, 238 000 forintról 252 000 forintra ugrott. Ehhez képest már mérsékelt emelkedésnek számít az, hogy az idei év első tíz hónapjában az átlagos áruhitelszerződések összege 258 000 forint volt. Itt persze még megugraszthatja az átlagos hitelösszeget a karácsonyi időszakra ütemezett 0 százalékos THM-akciók tömege, amivel vélhetően sokan éltek az elmúlt napokban. 

Csúcsra jutott a hitelkártya-tartozás

Végezetül essen szó a folyószámla jellegű hiteltartozásokról is. A kép itt felemás. Bár a 2022-es 163 milliárd forintos folyószámlahitel-tartozás 3 éves csúcsot jelentett október végén, ám a számlatartozások összege messze elmarad azoktól a szintektől, amekkora összeggel a 2008-as gazdasági válságot követő években tartoztak az emberek a bankoknak. Ezzel szemben október végén történelmi csúcsra futott a háztartások hitelkártya-tartozása: 155,4 milliárd forint volt a lakossági kinnlevőség, ami 2,6 százalékkal haladta meg a 2023 októberi adatokat. 

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)