Hatalmas fordulatot jelez Magyarországon, ami a külföldi munkavállalókkal történik
További Gazdaság cikkek
Meglepő fordulatnak tűnhet, hogy a kormány az elmúlt évek könnyítései után most szigorítja a külföldiek munkavállalását (maximum 35 ezer tartózkodási engedély a korábbi 71 ezer helyett). Ugyanakkor az elmúlt évek gazdasági nehézségei mellett épp az volt meglepő, hogy továbbra is nagy számban érkezhettek külföldi dolgozók az országba.
A vállalatoknak ugyanis már egyáltalán nem a munkaerőhiány volt a legnagyobb problémájuk, hanem a kedvezőtlen gazdasági helyzet, az elégtelen kereslet
– világít rá elemzésében a Portfolio. A lap szerint ez magyarázza, hogy több helyen leépítésekre is sor került.
Logikus lépés a szigorítás
A munkanélküliségi ráta historikus összevetésben ugyan még nem mondható magasnak, de egyre távolodunk a 2022-ben látott, teljes foglalkoztatást tükröző 3 százalék körüli szinttől.
„A 4,5 százalék feletti munkanélküliség már olyan szintet jelent, mint amilyet a Covid-válságban láttunk”
– hívta fel rá a figyelmet a Portfolio a KSH adatai alapján.
Fontos a munkaerő-tartalék területét is megvizsgálni. A Covid-válság után, mivel a gazdasági fellendülés következtében egyre többen tudtak elhelyezkedni, dinamikusan csökkent ez a tartalék, de 2022 közepétől a gazdasági lassulás mellett újra emelkedni kezdett.
A kormány most azzal számol, hogy jövőre újra beindulhat a gazdasági növekedés, és három százalék fölé érhet a GDP-bővülés. Ez több munkahelyet, növekvő béreket és kevesebb munkanélkülit jelent majd.
„Nagyon úgy tűnik, hogy mindezek tükrében a kabinet az új szabályozással igyekszik megakadályozni azt a helyzetet, hogy a gazdasági növekedés beindulásával újabb hullámban emelkedjen intenzíven a hazánkban dolgozó külföldiek száma, miközben 300 ezer magyar várja, hogy dolgozhasson. Ehhez pedig jó eszköz a külföldiek kvótájának csökkentése” – véli a lap.
NGM: Magyarország a magyaroké
Az NGM közleménye szerint, amit a szigorítás kihirdetésekor küldtek körbe: „Magyarország a magyaroké, ami sem vendégmunkásország, sem pedig migránsország nem lesz.” Kiemelték, a kormány megvédi a magyar családokat és a magyar munkahelyeket, ezért a jogszabályok értelmében
külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek.
A tárca hozzáteszi, hogy a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, ennek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 71 ezer lehetne 2025-ben, ezt csökkentik 35 ezerre, azaz a kiadható engedélyek száma az elméleti maximum felét sem érheti el.