Beteljesült a kormány ígérete, Orbán Viktor szerint most „a melós fiatal csávók” jönnek

„Magyarország eljutott oda, hogy nemcsak a tanuló, hanem a dolgozó fiatalokat is meg tudja támasztani” – mondta a miniszterelnök még november elején a Kossuth rádióban, amikor bejelentette, hogy január első napjától elérhető lesz a munkáshitel a bankoknál. A kormányfő akkor kiemelte, a munkáshitellel teljes életkép rajzolódik ki a fiatalok előtt. Orbán Viktor akkor azt is jelezte, régóta készült a munkáshitel bevezetésére, mert mindig volt hiányérzete, hogy ugyan a diákhitellel támogatják az egyetemistákat, de „mi van a többiekkel”, mi van „a melós fiatal csávókkal”.

A munkáshitel konstrukciója maximum 4 millió forint kamatmentes kölcsön igénylésére ad lehetőséget. Szabadon felhasználható, és legfeljebb tízéves futamidő alatt törleszthető. A hitelt 17–25 év közötti tanulók, felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal vagy diplomával nem rendelkező fiatalok igényelhetik. Fontos feltétel, hogy az igénylőnek heti legalább 20 órás alkalmazotti vagy vállalkozói foglalkoztatást, és az igénylés előtt legalább 3 hónapos folyamatos tb-jogviszonyt kell igazolniuk.

Azonban a munkavállaláshoz kapcsolódó másik feltétel kissé homályosabb: az előírás szerint igazolni kell, hogy a hitelfelvevő legalább a heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók átlagjövedelmével rendelkezik. A 4 órás minimálbér 2025-ben bruttó 145 400 forint lett, a KSH legfrissebb, 2024. októberi adatai szerint pedig a teljes – 8 órás – munkaidőben dolgozók bruttó mediánkeresete havi 529 000 forint volt, amiből kedvezmények figyelembevételével nettó 366 000 forintos nettó mediánbér jön ki. A munkáshitelről szóló kormányrendelet azonban a bankokra bízza a hitelkérelem elbírálását.

A munkáshitel kamata 0 százalék, ugyanakkor a hitel visszafizetésére adott állami kamattámogatásnak díja van, évi 0,5 százalék. Ennek ellenére a munkáshitel messze a legkedvezőbb konstrukció a mai piacon. Azt is fontos kiemelni, hogy 2025-től jóval magasabb kamattal vehetnek fel szabad felhasználású diákhitelt az egyetemre, főiskolára járók. A 2025-ben felvett új Diákhitel1-nek már 9,65 százalék az indulókamata.

Néhány nap alatt ott a kért összeg

Mag Mihály, az MBH Bank termékfejlesztési vezetője az Indexnek kiemelte, az MBH Bankban a 18–25 év közötti dolgozó fiatalok igényelhetik a hitelt, közülük is azok jogosultak rá, akik legalább heti 20 órában alkalmazottként vagy vállalkozóként tevékenykednek, és rendelkeznek minimum 3 hónapos folyamatos biztosítási jogviszonnyal. A hitelfelvételhez szükséges magyarországi bejelentett lakcím, ezenfelül feltétel a rendszeres jövedelem.

További kitétel, hogy az igénylő nem rendelkezik hallgatói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben, ahogy felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel sem, valamint 5 évig terjedően magyarországi munkavégzést vagy vállalkozói tevékenységet vállal. Az MBH Bank termékfejlesztési vezetője megerősítette, hogy

A munkáshitel, ahogy azt már említettük, kamatmentes, a felvetődő kamatköltségeket az állam fizeti meg a bankoknak. A maximális 4 millió forintos hitelösszeg esetén tízéves futamidővel számolva a havi törlesztőrészlet 35 ezer forint. További kedvezmény, hogy gyermekvállalás esetén két évre szüneteltethető a hiteltörlesztés, míg a második babánál elengedik a tartozás felét, a harmadiknál pedig a teljes fennálló adósságot.

Mag Mihály kiemelte, már az előző év végén érzékelték a fokozódó érdeklődést a munkáshitel iránt. Az év első munkanapján indult el az igénylés, és a várakozásainknak megfelelően már az első napon több százan keresték fel az MBH Bankot. A gyors tájékoztatásban a mesterséges intelligencia is segítségünkre van, a bank honlapján elérhető AI-chat teljes körű tájékoztatást tud adni a hitel feltételei és a benyújtandó dokumentumok kapcsán.

Érdemes kiemelni, hogy bankfiókjainkban gyorsított ügyintézéssel lehet igényleni a munkáshitelt, így a jogszabály által szabott 10 napos határidő helyett, pozitív döntés esetén, már néhány napon belül az ügyfél számláján lehet az összeg – jelezte az MBH Bank termékfejlesztési vezetője, aki arra is kitért, hogy az egyes támogatott hitelkonstrukciók – mint a babaváró, a munkáshitel, valamint a csok plusz – kombinálásával a jogosult fiatalok megtöbbszörözhetik a kedvezményeket.

„Ha sikerül mindhárom támogatást igénybe venni, akkor a munkáshitellel 4+4 millió forinthoz, a babaváróval 11 millió forinthoz, a csok plusszal pedig akár 50 millió forinthoz is hozzá lehet jutni. Ráadásul a munkáshitel és a babaváró önerőként is felhasználhatók egy csok pluszos lakáshitelhez, így akár önerő nélkül is megvalósítható egy hitelből történő lakásvásárlás vagy -építés. A támogatott konstrukciókon túl természetesen a piaci alapú lakáshitelek vagy személyikölcsön-konstrukciók is rendelkezésre állnak” – összegezte Mag Mihály.

A Magyar Közlöny szerint a csak egyszer igényelhető munkáshitelre vonatkozó kölcsönszerződés megkötése akkor lehetséges, ha

• az igénylő betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét,
• az igénylő rendelkezik magyarországi lakcímmel,
• az igénylő legalább 3 hónapos folyamatos tb-jogviszonnyal rendelkezik,
• az igénylő büntetlen előéletű,
• az igénylőnek nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, ötezer forintot meghaladó köztartozása,
• az igénylőnek nincs a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR-lista) nyilvántartott tartozása, és az sem megfelelő, ha a KHR-listára kerülés okaként szereplő elmaradását egy éven belül rendezte,
• az igénylő vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik,
• az igénylőnek meg kell felelnie a banki feltételeknek, tehát munkaviszonnyal, valamint rendszeres, a hiteltörlesztését lehetővé tevő jövedelemmel kell rendelkeznie,
• az igénylő nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben, és nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel,

A kormány 500 milliárddal számol

Nehéz egzakt képet kialakítani a munkáshitel gazdasági hatásairól, ugyanis nagyjából 300 ezer munkavállaló vehetné igénybe, ami 4 millió forintos hitelfelvétel mellett 1200 milliárd forintos impulzust jelent, de a Nemzetgazdasági Minisztérium eleve 500 milliárd forintot kivető érdeklődéssel számol. Ez az összeg a 2025-ös költségvetés kiadási oldalának kicsit több mint 1 százalékát jelenti, ami ha ezeket a számokat nézzük, akkor nem jelentős tétel.

Fontos azonban, hogy a megcélzott korosztály esetében »tőkeszegény« állapot áll fenn, hiszen pályájuk elején álló dolgozókról van szó, akik eszközbeszerzésen gondolkodhatnak, vagy éppen fogyasztásorientáltak. Így ezeken a csatornákon keresztül érdemi hatás érkezhet a gazdaságba

– ezt már Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási vezetője összegezte megkeresésünkre, aki szerint érdemes figyelembe venni, hogy a piacgazdaságra való áttérés után 35 évvel is nagyon erős a hitelaverzió. Ez azt jelenti, hogy a hitel szó hallatán sokan azonnal elfordítják a fejüket, és csak az eladósodásra tudnak gondolni, nem pedig arra, hogy egy kamattámogatott, szabad felhasználású hitel befektetési lehetőség, amellyel a vállalkozási hajlandóság is ösztönözhető. „Elképzelhető, hogy az NGM éppen emiatt is számol 500 milliárd forintnyi hitelkihelyezéssel.”

Pásztor Szabolcs szerint fontos körülmény, hogy míg korábban az állampapírok kamata messze a két számjegyű tartományban mozgott, addig ma már kevésbé vonzó az ilyen jellegű befektetés, így azok, akik élnek a munkáshitel lehetőségével, valószínűleg az összeget nem megtakarítják, hanem beruháznak, fogyasztanak belőle.

Nem csak politikailag fontos a lakosság konjunktúraérzetének javítása, ugyanis az embereket kevésbé érdeklik a gazdaságpolitikai viták vagy elméletek, az árak, a nominális és reálbérek kérdése fontosabb számukra, és az, hogyan alakul a fogyasztás színvonala. Abban az esetben, ha a kormányzatok törekednek arra, hogy javítsák a konjunktúraérzetet, akkor lassan elindulhat a fogyasztás, a vállalatok pedig beruházhatnak, de fontos körülmény, hogy a háztartások még emlékeznek a 2020 előtti árakra, és Európai Unió-szerte óhatatlanul összehasonlítják azokat a mostaniakkal.

Sokan kimértebben és kevesebbet fogyasztanak, a vállalatok pedig nagyrészt emiatt elhalasztják, vagy egyébként teljes egészében lemondanak a beruházásokról. Ezenkívül a külső körülmények – háború, infláció, energiaválság, szankciók és beszűkülő exportpiacok, geopolitikai bizonytalanságok – mind abba az irányba mutatnak, hogy vagy ne legyen, vagy minimális legyen a konjunktúraérzet. Ennek a teljes mentális asszociációnak külső és belső elemei egyaránt vannak.

Pásztor Szabolcs hozzátette, a munkáshitel ebbe az utóbbi kategóriába tartozik, és az üzenet az, hogy a kormányzat a piacinál jóval kedvezőbb feltételek mentén kínál szabad felhasználású hitelt. Ezzel a belső konjunktúraérzet befolyásolható, de a külső körülményeket nehéz befolyásolni. A közgazdászok úgy vélik, az európai háború befejeződésével más megvilágításba kerülnének a fogyasztói percepciók és a konjunktúraérzet is.

Eladósodik a lakosság?

A KSH által számolt kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 438 900 forint volt 2024 októberében, így a 4 millió forintos maximálisan felvehető összeg 9-10 havi átlagfizetésnek felel meg. Ennyivel lehet előbbre a tőkét tekintve az a fiatal, aki élni szeretne a konstrukcióval. Lehetne ez nyilván több is, de

• egyrészt ilyen konstrukció fér bele a költségvetés mozgásterébe,
• másrészt az érintetteknél a munkáshitel válhat az új személyi kölcsönné, hiszen sokkal jobb feltételek mentén lehet azt felvenni.

Ahogy arra már kitértünk, a lakosságnál még mindig van egy hitelaverzió, tehát a hitelből való fogyasztástól a döntő többség ódzkodik. A 2024-es év utolsó napjaiban járta be a sajtót a hír, hogy abszolút csúcsra jutott a lakosság hiteltartozása, ugyanis 2024 szeptember végén a fennálló tőketartozás először lépte át a 11 ezer milliárd forintos határt.

Pásztor Szabolcs szerint tekintve, hogy a KSH szerint az előző évben nagyjából 75 ezer milliárd forint volt a GDP, a két mutató közötti ráta nagyjából 15 százalék. Az EU háztartásainak átlagos eladósodottsága a GDP nagyjából 52 százaléka volt 2023-ban, a legmagasabb mutatót Hollandia érte el nagyjából 95 százalékkal, míg a legalacsonyabb mutató Romániában volt 12 százalékkal.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy hitelfelvételből adódó fogyasztásra kell átállnunk, mert ez pénzügyileg nem fenntartható, viszont arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy amíg a posztszocialista országokban a hitelre mint stigmára tekintenek, Nyugat-Európában egy eszköz, amellyel elérhetők az egyének vagy a vállalkozások ambíciói.

(Borítókép:  Tövissi Bence / Index)