Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye: a GVH tiszta vizet öntött a pohárba

A bomba 2024. december 13-án robbant, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közölte, hogy tiltott módon összejátszott több cég egy több tíz milliárd forintos Debrecen környéki vasúti fejlesztés közbeszerzése során. A hatóság feltárta, hogy az összehangolt kartellezés során szinte mindent egyeztettek egymással az érintett vállalkozások. A kartellt koordináló Homlok Csoport két vállalkozására összesen 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH versenytanácsa. A cégek megpróbálták akadályozni a versenyhivatal eljárását, képviselőik a meghirdetett tárgyaláson sem vettek részt, ezért további 25 millió forint eljárási bírságot is meg kell fizetniük.

Az elmúlt hetekben ugyanakkor a magyar sajtóban számos találgatás látott napvilágot, azzal kapcsolatban, hogy a GVH Mészáros Lőrinc volt vejét bírságolta meg, és számos arra való utalás jelent meg, hogy Homlok Zsolt válása közrejátszhatott a hatósági vizsgálatban. Az ügy tisztázása érdekében az Index a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult kérdéseivel.

Magánéleti szempontok nincsenek

Lapunk érdeklődésére Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője emlékeztetett: Rigó Csaba Balázs, a hivatal elnöke ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet 2024. december 28-i számában úgy fogalmazott, „maga a felvetés is nonszensz”. Horváth Bálint nyomatékosította:

A Gazdasági Versenyhivatal minden esetben a hatályos jogszabályok és a bizonyítékok alapján ítéli meg az elé kerülő ügyeket. Ezek során egyéb, például magánéleti szempontokat nem vesz figyelembe.

Hozzátette, az ezzel kapcsolatos, teljességgel alaptalan híresztelések a politikai bulvár kategóriájába tartoznak és súlyosan sértik a versenyhivatal függetlenségét, pártatlanságát, és nem utolsósorban kétségbe vonják, megsértik a GVH munkatársainak szakmai tisztességét is.

A szakember megjegyezte, valóban előfordult, hogy „a média vagy egyes politikusok minden szakmai szempontot mellőzve oknyomozónak, tényfeltárónak nevezett cikkekben vagy a közösségi médiában súlyos képtelenségeket” állítottak az üggyel kapcsolatban. Kifejezetten sajnálatosnak tartja, hogy az alaptalan és képtelen összefüggéseket közlő sajtóorgánumok, illetve újságírók többnyire nem is keresték meg a GVH-t.

Tettek-e feljelentést az ügyben?

Ehhez kapcsolódóan érdemes azonban megjegyezni, egyes sajtóorgánumok azt is kifogásolták, hogy a GVH végül nem tett feljelentést az ügyben, illetve Hadházy Ákos országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban azt írta, hogy a versenyhivatal „stikában tette ki a honlapjára” december 30-án az ügyben hozott határozatot. Horváth Bálint szerint egyik állítás sem igaz.

A Gazdasági Versenyhivatal a vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően valamennyi eljárás alá vont ügyfél általi átvételt követően hozza nyilvánosságra a korlátozottan megismerhető adatokat nem tartalmazó határozatát a honlapján. Erről egyébként a képviselő urat is tájékoztattam, azonban ezt elfelejtette közölni

– magyarázta a kommunikációs vezető. Ismertette, hogy a GVH szóban forgó határozatát az ügy érintett ügyfelei 2024. december 13-án, illetve 2024. december 30-án vették át. Tehát a GVH akkor tette ki a határozatát a honlapjára, amikor ezt a vonatkozó jogszabályi előírás alapján leghamarabb megtehette. Mindez azért is lényeges, mert „az üggyel kapcsolatos további, a személyi felelősségre vonást érvényesítő jogi eljárás kezdeményezése folyamatban van, erről további információ jelenleg nem közölhető”.

Panasz alapján indult a GVH-eljárás

Az Index azzal is szembesítette a hatóság nyilatkozóját, hogy Hadházy Ákos a Facebookon egyenesen hazugsággal vádolta meg a GVH-t azzal a kapcsolatban, hogy mi alapján indult az eljárás. Horváth Bálint lapunknak elmondta, ezen maga is meglepődött.

• A GVH eljárása az ajánlatkérő által tett bejelentés, vagyis panasz alapján indult.
• A panaszeljárás lefolytatása alapján arra a következtetésre jutott a hatóság, hogy fennálltak a Tpvt. 67. § (2) bekezdésében foglalt feltételek (a beszerzett információk alapján a jogsértés valószínűsíthető, a jogsértés elbírálása a GVH hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme indokolja az eljárás lefolytatását).
• A versenyhivatal következtetésével a Fővárosi Törvényszék is egyetértett, mert engedélyezte a helyszíni kutatás lefolytatását az ügyben.
• A GVH az érintett vállalkozásoknál előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatásokat, rajtaütéseket tartott, és ezek során olyan bizonyítékokat szerzett be, melyek egyértelműen igazolták a kezdeti kartellgyanút. Így például a kartellben érintett vállalkozások megállapodtak abban, hogy egymásra tekintettel olyan ajánlatot adnak, hogy közülük kerüljön ki a nyertes ajánlattevő.
• A megállapodás alapján az érintett cégek már ajánlattétel előtt egyeztették egymással az ajánlati árszintjeiket, illetve a pályázati anyagokat mindkét (elvileg versenytársként induló) vállalkozás részére a Homlok Csoport közvetlen irányítása alatt álló közbeszerzési tanácsadó cég készítette el. Továbbá, a beadott költségvetéseket is a Homlok Csoport munkavállalója készítette mindkét pályázó részére.
• A GVH eljárása azt is feltárta, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlattételt követően is fennmaradt a szoros együttműködés az érintett cégek között, a vállalkozások eljárási cselekményeiket koordinálták egymással, a Homlok Csoport munkavállalói pedig közreműködtek az Inter Mobility ajánlatának támogatásában.

Nem csak a nyertes kaphat bírságot

A témában publikált írások azt is firtatták, hogy a GVH versenytanácsa annak ellenére büntette meg 1,2 milliárd forintra a Homlok Csoportba tartozó vállalkozásokat, hogy végül nem is nyertek az érintett közbeszerzésen. Kérdés, ezt a körülményt a versenyhivatal valóban figyelembe vette-e a döntés során.

Természetesen. Ez a bírságszámítás során is lényeges szempont volt

– oszlatta el a kételyeket Horváth Bálint, egyúttal felhívva a figyelmet a GVH honlapján elérhető határozat 275. pontjára, amely szerint a „jelen ügyben az eljáró versenytanács releváns forgalom alapjaként a közbeszerzési tender nyertes ajánlatának nettó értékét vette figyelembe azzal, hogy a Bírságközlemény 10. pontjának megfelelően figyelemmel volt arra, hogy a jogsértés piaci hatása viszonylag alacsony volt, mivel az eljárás alá vontak magatartása nem zárta ki teljes mértékben a közbeszerzésben a versenyt, és így egy, a jogsértéssel nem érintett, harmadik vállalkozás lehetett tendernyertes. (Ennek egyébként további oka az is), hogy az eljárás alá vontak egyike sem nyert a közbeszerzésen.

Erre figyelemmel az eljáró versenytanács releváns forgalomként csak a nyertes ajánlati ár felét vette figyelembe, amely nettó 35.456.485.105 Ft osztva kettővel, vagyis 17.728.242.552,5 Ft.” Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa a bírságszámítás során a 17,7 milliárd forintot vette alapul. Tekintettel többek között arra, hogy az ügyben jogsértést elkövetett és elmarasztalt vállalkozások végül nem nyertek az érintett közbeszerzési tenderen.

A GVH versenytanácsa a bírságszámítás során 2022 márciusában hasonlóan járt el egy kartellügyben, amikor három építőipari vállalkozásra szabott ki büntetést piacfelosztó és árrögzítő magatartás miatt. A színlelt verseny célja akkor egy bajai állami beruházás megszerzése volt.

Mészáros Lőrinc cégeit nem is vizsgálták?

A hatóság tevékenységét kritizáló cikkekben azt is felvetették, hogy az eljárás során a GVH nem vizsgálta a tender többi ajánlattevőjét, közte a Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozásokat. Horváth Bálint szerint ez azonban „jókora fake news”.

• A Gazdasági Versenyhivatal az ügy minden körülményére kiterjedő részletes vizsgálatot folytatott le, és az eljárás során nem vetődött fel olyan bizonyíték, amely a további ajánlattevők jogsértésben történő közreműködésére utalt volna.
• A GVH vizsgálata egyértelműen igazolta, hogy a közbeszerzési eljárás során a Homlok Kft. és Homlok Zrt., illetve a nem a Homlok vállalkozáscsoportba tartozó Inter Mobility Kft. tiltott módon összejátszottak egymással, tehát kartelleztek.
• Fontos körülmény, hogy az utóbbi vállalkozás – tehát az Inter Mobility – az eljárás során együttműködött a nemzeti versenyhatósággal, engedékenységi kérelmet nyújtott be, amelyet a GVH versenytanácsa elfogadott, illetve egyezségi eljárásban vett részt, továbbá megfelelési program bevezetését vállalta.
• Az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás a tiltott versenykorlátozó magatartásra vonatkozó bizonyítékokat adott át a versenyhatóságnak, továbbá a GVH az eljárás megindításakor a Fővárosi Törvényszék által engedélyezett előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatásokat, rajtaütéseket is tartott.
• Az eljárás során a széleskörűen beszerzett bizonyítékok egyértelműen igazolták a Homlok Kft. és a Homlok Zrt., illetve az Inter Mobility Kft. között megvalósult versenykorlátozó jogsértést, ugyanakkor a bizonyítékok és egyéb beszerzett adatok értékelése alapján nem merült fel kartellgyanú a közbeszerzési eljárás további szereplőivel szemben. A GVH kommunikációs vezetője szerint „mindennemű, ezzel kapcsolatos feltételezés teljességgel alaptalan”.

Homlok Zsoltéknál drágábban végezték el a munkát

Végezetül kitettük az asztalra a kapcsolódó kérdést is, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, valamint egyes sajtóorgánumok azt is a GVH szemére hányták, a tendert elnyert vállalkozás magasabb áron jutott hozzá a munkához annál, mint amit a kartellben érintett vállalkozások ajánlottak volna…

E körülményt a GVH vizsgálata is feltárta. Az eljárás ugyanakkor a tiltott együttműködésben részt vett cégek magatartására irányult, a feltárt bizonyítékok pedig egyértelműen alátámasztották a kartellezést az érintett cégek között

– mondta az Indexnek Horváth Bálint, kiemelve, hogy a GVH az ügy minden körülményére kiterjedő részletes vizsgálatot folytatott le, és az eljárás során nem vetődött fel olyan bizonyíték, ami a további ajánlattevők jogsértésben történő közreműködésére utalt volna.

Arra is felhívta a szakember a figyelmet, hogy a hatályos közbeszerzési jogszabályok értelmében, egy közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának és közbeszerzési dokumentációjának tartalmi meghatározása, mindezek alapján a beérkező ajánlatok értékelése és elbírálása, valamint az ajánlatokkal összefüggő valamennyi eljárási cselekmény elvégzése a mindenkori ajánlatkérő felelősségi körébe tartozó tevékenység.

(Borítókép: Gazdasági Versenyhivatal)