Nagy játszmába kezdhet a magyar kormány, miután az oroszok és az ukránok egymásra borították az asztalt

GettyImages-455695842
2025.01.07. 07:00
„Leállt az orosz földgázszállítás Ukrajnán át Európába, ezzel viszont a magyar gázrendszer értéke a háromszorosára emelkedett” – mondta az Indexnek az egyik piaci forrása. A névtelenséget kérő forrásunk aktív gázkereskedő és érintett abban a gazdasági ügyben, mely szerint az ukrán–orosz gázszerződés januártól már nincs érvényben. Úgy látja, szenzációs lehetőség alakult ki a geopolitikában, amit most kíméletlenül ki kell használnia Magyarországnak.

A Gazprom orosz energiaipari vállalat január 1-jén bejelentette, megszűnt a műszaki és jogi lehetősége arra, hogy Ukrajnán keresztül tovább folytassa a földgáz szállítását, melynek következtében reggel hat órakor elzárták a vezetéket. Ukrajna kész újraindítani a vezetéket, ha nem orosz eredetű gázt szállítanak rajta, illetve az európai vevők nem fizetnek a nyersanyagért csak a háború után. Magyarország a Török Áramlaton keresztül továbbra is hozzájut orosz gázhoz, de erre még visszatérünk.

A történetet ott érdemes kezdeni, hogy évekig takargatta mindenki, mennyit keres az orosz gázszállításon, de azzal, hogy leállították a kereskedést, sok korábban ismeretlen részletet kifecsegtek a politikusok. Az ukránok elmondták, 800 millió dollárt buknak éves szinten azzal, hogy a szerződést nem hosszabbítják meg. A hírek szerint az oroszok pedig 6 milliárd dollárt.

Ki lesz ennek az igazi vesztese?

Arról már kevesen beszélnek, hogy mennyit buknak a szlovákok, pedig ők is rosszul járnak, hiszen az ukrán–szlovák határtól a szlovák–osztrák határig tartó tranzitért piaci forrásaink szerint nagyjából 600 millió dollárt számláztak ki évente. A szerződés megszűnése Ausztriában és Szlovákiában lesz igazán érezhető, mivel Magyarország a beszerzéseit átcsoportosította a Török Áramlat felé. Nem véletlen, hogy Szlovákia de facto megfenyegette Ukrajnát, hogy megtorolják ezt a lépést.

Az ukránok most azt kommunikálják: »mi bukunk 800 milliót, az oroszok meg 6,5 milliárdot«, ez az egyik válaszuk a háborúra. Azonban itt nem a nyersszámokat kell összehasonlítani: meg kell nézni, hogy mihez képest buknak mennyit, és GDP-arányosan az ukránok sokkal többet veszítenek

– mondta az Indexnek a piaci forrása, aki az egyik érintett társaság képviselőjeként a neve elhallgatását kérte, ugyanakkor évek óta kereskedik az orosz gázzal. Majd azt is kiemelte, hogy az Európai Unió a korábbi szerződéseknél mindig ott volt a háttérben, de most már egyáltalán nem támogatta a szerződés meghosszabbítását.

Így végül a tranzitdíjból származó bevételekből Ukrajna veszíthet a legtöbbet GDP-arányosan.

A forrásunk szerint a legnagyobb hiba talán az volt, hogy Robert Fico szlovák kormányfő kiment Moszkvába. „Így az ukrán nacionalisták ziccert kaptak, azt kommunikálhatták a kijevi vezetők felé, hogy »ezekkel akartok szerződést kötni a szállításról, akik csendben kimennek Moszkvába lepaktálni«” – tette hozzá.

„Árképzési stratégiájától függően a Gazprom kínálhatja a legversenyképesebb lehetőséget az európai fogyasztók számára” – írja a Brugel. Az elemzések pedig azt mutatják, ahhoz, hogy az EU a legkedvezőbb feltételeket érje el, optimalizálnia kell tárgyalási pozícióját. Az orosz nyersanyagokat sokkal nehezebb mellőzni, mint azt elsőként Európa gondolta. Jelenleg három forgatókönyv körvonalazódik:

  • A Közép-Kelet-Európába irányuló orosz szállítások LNG-vel való helyettesítése.
  • Mivel az előbbi infrastrukturális kérdéseket vet fel, így felvetődött, hogy az oroszt azeri gáz helyettesítené az ukrán vezetékeken keresztül. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Azerbajdzsánt az emberi jogok megsértésének széles skálájával vádolják már évek óta. Emlékezetes, egyszerűen eldugta a látogatók szeme elől az olajszennyezést a COP29 klímacsúcs házigazdája, valamint egyre nagyobb az esély, hogy tagja lesz a BRICS-országok csoportjának.
  • Végezetül felvetődött egy új típusú gázmegállapodás az EU, Ukrajna és Oroszország között.

Idővel megállapodhatnak a felek

Ám forrásunk szerint lesz megoldás: „Csak idő kérdése, hogy az ortodox karácsony után mindenki magához térjen, leüljön a számológépe elé, megnyugodjon. Csendben, amikor már nem lesz reflektorfény, megállapodhatnak.” Ráadásul innentől esetleges orosz célponttá válhat a nagynyomású földgázvezeték, ha nincs már szállítás. Nem mellesleg Ukrajna az oroszországi Kurszk régióba való betörése részeként elfoglalta az orosz gáz Ukrajnába való belépésének egyetlen aktív mérőállomását (Suzda).

Mivel a gázvezetékek a kompresszorállomásoknál a föld felett haladnak, valamint a háború előtt sárga kis táblákkal a nyomvonalat kijelölték, így ezt a vezetéket nem nehéz eltalálni. Az egész gázrendszer térképe ott van Moszkvában, hiszen ők építették ki a Szovjetunió idejében. Ahogy az oroszok eddig szisztematikusan az elektromos rendszert lőtték, most itt a lehetőség ezt kiterjeszteni a gázvezetékekre is. Ez az orosz–ukrán–szlovák tranzit leállításának a legnagyobb kockázata.

Így érdemes visszatérni Magyarország szerepére. November közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szentpéterváron beszélt a Nemzetközi Gázfórumon, amelyen ismét leszögezte, milyen fontos az orosz gáz eljuttatása Európába és azon belül Magyarországra is. Az energiaellátás kérdése szerinte nem ideológiai jellegű, hanem fizikai természetű. Magyarországnak szüksége van az orosz gázra, amelyet ha kell, alternatív útvonalakon is hajlandó beszerezni.

A tárcavezető azt írta, az ellátás biztonságát a 2021-ben 15 évre megkötött hosszú távú szerződés, az árak versenyképességét pedig azok a folyamatosan megkötött kiegészítő kereskedelmi szerződések jelentik, amelyek csökkentik a megvásárolt földgáz átlagárát. Ennek a gyakorlatnak köszönhetően idén versenyképes áron érkezik 6,7 milliárd köbméter orosz eredetű földgáz Magyarországra.

Külön érdekesség, hogy 2018-ban szintén Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy „az energiaellátás biztonságának garantálása az egyik legjelentősebb kihívás, amely Közép-Európa előtt áll, ezért szükség van a gázbeszerzési útvonalak diverzifikálására, ami Magyarország szempontjából is kritikus fontosságú”.

Magyarország lehet a nevető harmadik

Ennek megfelelően az elmúlt években kiépültek az interkonnektorok (összekapcsoló vezetékek), amelyek mindkét irányba tudják szállítani a földgázt. A gyakorlatban pedig ez úgy néz ki, hogy jelenleg már csak Szlovénia Magyarország egyetlen olyan szomszédja, amellyel nincs összekötve az ország gázvezetékrendszere, ezt a hiányt a 2023 októberében Budapesten aláírt magyar–szlovén megállapodás orvosolja.

Mivel az Északi Áramlat 1, 2 és a többi gázvezeték – kivétel a Török Áramlat – 2022 óta szépen lassan kiesett Oroszország és Európa között, Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött. Mára csak a Török Áramlat tud oroszt gázt szállítani, amely történetesen az Európai Unió területére a magyar–szerb határon lép be.

Magyarország továbbra is hoz Európába orosz földgázt, így a piaci forrásunk szerint a magyar gázrendszer értéke háromszorosára emelkedett az orosz–ukrán–szlovák tranzit leállításával. Magyarország lehet most a nevető harmadik, köszönhetően a kiépített interkonnektoroknak.

„Magyarországból egy gázkereskedelmi csomópont lehetne” – összegezte a forrásunk, aki szerint ugyanakkor a szabályzással kapcsolatban vannak komoly problémák. Több potenciális kereskedőt elrémisztett az ún. MEKH felügyeleti díj, ami eredetileg (2008, Gáztörvény) egy jó ötlet volt, de mára már túljutott rajta az idő.

A mostani üggyel kapcsolatban többen is azt fogalmazták meg lapunknak, ha Magyarországon a szabályzás kiszámíthatóbb lesz, és kereskedőbarát környezet alakul ki, akkor minden adott lesz, hogy földgáz-kereskedelmi nagyhatalom legyen. „A szlovák tranzit leállítása egy szenzációs lehetőséget dobot a magyaroknak, így a magyar gázrendszerből most tényleg regionális bajnok lehet, csak ehhez jobb es kiszámíthatóbb szabályzási környezet kellene” – mondta a nemzetközi piaci forrásunk. 

Közben kilőtt a gáz ára

Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy január elején 14 havi maximumra emelkedtek az európai földgáz havi termékárak. Az irányadó TTF havi termék ára 2023. november vége óta nem volt hasonló magasságokban, január 2-án meghaladta a megawattonként 50 eurós szintet is, amiben jelentős szerepet játszott az ukrán tranzitszállítások újévi leállása. (A december közepe óta tartó áremelkedés további oka a tavalyi szintnél alacsonyabb töltöttségű tárolók, rövid távon pedig a napokban várható hidegebb időjárás keresletnövelő hatása.)

Bár a világpiaci áremelkedések a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar családok kiadásait nem érintik, nemzetközi összehasonlításban az európai havi termékár 2 euróval haladja meg az ázsiait, és majdnem ötször magasabb az amerikainál. A forward árakat tekintve az emelkedés dinamikus a december végi árszinttel összehasonlítva (TTF árak), 2025. szeptember végéig a havi árak 3-3,5 euróval nőhetnek, 2026 végéig 2-2,5 eurós lehet a növekedés.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)