Jelentős különbségek, így alakult a bérek helyzete Magyarország-szerte 2023-ban
További Gazdaság cikkek
- Önti a pénzt a lakosságra a kormány, de az autópiac már beindult
- Ismét drágul az üzemanyag, ezúttal a benzinesek foghatják a fejüket
- Orbán Viktor szerint ez tüdőn lőné a gazdaságot, Trump több ezer milliárdos terhet jelenthet Magyarországnak
- Fontos határidőre figyelmeztet a kormány, elzárják a pénzcsapot
- Csillagászati összegű befektetésre készül Donald Trump milliárdos arab barátja
Mint a GKi írta, 2023-ban „a reálkereset csökkent”, de ez nem volt egyenletes a települések szerint.
A nettó kereset a fővárosban volt a legmagasabb (havi 469 ezer forint, +13,7 százalék). Ezt követték a megyei jogú városok és vármegyeszékhelyek (havi 382 ezerrel forint, +13,6 százalék), majd a városok (havi 338 ezer Ft, +14,8 százalék), végül a nagyközségek és községek (296 ezer forint, +16,4 százalék) következtek. Mint írták,
Az országos nettó átlagkereset havi átlaga 372 ezer forint volt (+14,8 százalék).
A GKI szerint a legmagasabb nettó átlagkereset Budapest, Győr és Székesfehérvár körzetében volt mérhető. A legalacsonyabb jövedelmű területek közé tartoztak Baranya és Somogy megye kis lélekszámú települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területei.
A vármegyék szerint legalacsonyabb nettó keresetek Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak (297 ezer forint), ami kevéssel előzte meg Békés és Somogy vármegyét (309 ezer forint). A legmagasabb jövedelmű vármegye idén is Pest volt (411 ezer forint), a második Győr-Moson-Sopron (399 ezer Ft), amely megelőzte Komárom-Esztergomot (398 ezer Ft) – írta a GKI, megjegyezve hogy a budapesti kereseteknél némi torzítás látható, miután a Budapesten dolgozó, albérletben lakó, azonban állandó lakcímmel más településen rendelkezők jövedelme a statisztikában nem Budapesten, hanem más vidéki településeken jelenik meg.
Az intézet szerint reálkereset-növekedésről elsősorban Győrben és környékén, valamint Baranya és Borsod határ menti településein lehetett beszélni. „Utóbbi területeken, ahol feltételezhetően magas a minimálbéresek aránya, a 15 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantáltbérminimum-emelés jelentősen hozzájárulhatott az átlagkereset nagy emelkedéséhez” – írták.
„Azonban nemcsak a százalékban kifejezett, hanem a nominális nettó kereset változását is érdemes megvizsgálni, ami pontosabban tükrözi, hogyan változott a dolgozók anyagi helyzete” – tették hozzá, majd megjegyezték, hogy bár Budapest százalékos keresetnövekedése elmaradt az átlagtól, nominálisan az országos átlag növekedésénél (48 ezer forint) jobban nőtt a kereset a fővárosban (56 ezer forint). A legmagasabb nominális növekedést azonban nem Budapest, hanem Győr és agglomerációja (több mint 60 ezer forint) érte el. A határ menti települések pedig, ahol százalékosan nagy növekedés volt, nominálisan átlag alatt növekedtek.
Az intézet megfogalmazása szerint:
Összefoglalva elmondható, hogy 2023-ban reálkereset-csökkenés volt a települések 68 százalékánál, amivel szemben szinte egyedül Győr és agglomerációja tudott egybefüggő térségként növekedést felmutatni.
„A nominális jövedelem tekintetében a főváros továbbra is messze kiemelkedik a sorból, míg a legnagyobb és a legalacsonyabb keresetű megyék sorrendje alig változott” – írták.