369 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona – ezt reagálta a kormány a cikkünkre

A háztartások anyagi jóléte Luxemburgban 36 százalékkal az uniós átlag feletti volt, Magyarországon és Bulgáriában pedig 30 százalékkal az uniós átlag alatt maradt – olvasható Euronews Business összeállításában. Így az Európai Unió alsó határán Lettország, Észtország, Horvátország és Szlovákia található Bulgária és Magyarország előtt. A hírről külön az Index is beszámolt, azonban kérdéseket is küldtünk a témával kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

Az adatok szerint a háztartások anyagi jóléte Luxemburgban 36 százalékkal az uniós átlag feletti volt, Magyarországon és Bulgáriában pedig 30 százalékkal az uniós átlag alatt maradt. Ám kilenc országban az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlag feletti volt. Luxemburgon kívül ezek közé tartozott Németország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Svédország és Finnország. A területi eloszlás szerint a skandináv és a nyugat-európai országokban az anyagi jólétet tükröző egy főre jutó AIC jelentősen magasabb, a közép- és kelet-európai országok, valamint az EU-tagjelölt országok általában alacsonyabb egy főre jutó AIC-ről számolnak be.

Itt a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza

Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium az Indexnek most azt emelte ki, hogy a statisztika, amely alapján azt állítják, Magyarországon az egyik legrosszabb a háztartások anyagi életszínvonala, az a nemzeti számlákban mért háztartások tényleges fogyasztása egy főre vetítve, vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezve.

Ez nagyon összetett mutató, a fogyasztás alatt például a háztartások által fizetett fogyasztás mellett a kormányzat által nyújtott természetbeni juttatásokat (oktatás, egészségügy, stb.) is beleértjük többek között. Majd az így vett fogyasztást váltjuk át egy képzeletbeli valutára az azonos vásárlóerő-paritás érdekében, és vetítjük rá az adott ország népességére

– Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője aki azt is kiemelte, hogy ennek a fogyasztásnak nem része a háztartások beruházásai (lakásépítés), valamint a pénzügyi megtakarításai sem. Márpedig Magyarországon volt a legmagasabb a háztartások bruttó megtakarítási rátája az EU-ban 2023-ban, amely mutatóban benne vannak a háztartások pénzügyi megtakarítása és beruházásai is a rendelkezésre álló jövedelmük arányában. 

Számos portál külön hangsúlyozta, hogy Romániában is magasabb a háztartások fogyasztása, mint Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint azonban a román adatok és a legfrissebb hírek is rámutatnak már arra a fenntarthatatlan gazdasági folyamatra, amikor az erőltetett, főleg a költségvetési szféra béremelésein keresztül elért fogyasztásbővülés a költségvetési hiány együttes növekedésével jár.

Miközben a növekvő fogyasztás jelentős része az importot is emeli, amely a külkereskedelmi mérleget is kilyukasztotta, így összességében a belső fogyasztás erőltetett növelése súlyos gazdasági károkhoz, ikerdeficithez vezetett.

Magyarország gazdasága alapvetően export- és beruházásorientált, ami jól láthatóan a háztartások számára is jelentős vagyonosodást eredményezett. Tehát a magyar gazdaság struktúrájából ered, hogy nem a belső fogyasztás a meghatározó része a magyar GDP-nek, hanem az export és a beruházások.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az érme másik oldala viszont, hogy a háztartások megtakarításának szintje magas, valamint ennek az egyik legnagyobb ütemű bővülését is Magyarországon láthatjuk az EU-ban: 2010 óta GDP-arányosan 70,3 százalékról 113,5 százalékra bővült a háztartások nettó pénzügyi vagyona. A háztartások pénzügyi vagyona 90 521 milliárd forint volt 2024. III. negyedévének végén, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. GDP-arányosan 43 százalékpont a növekedés 2010-hez képest.

A tárca adatai szerint Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban a háztartások tulajdonában lévő államadósság (21,9 százalék) a legfrissebb, 2023-as adatok alapján, ami azt jelenti, hogy a magyar állampapírok után fizetett kamatok például nem a külföldi befektetők, hanem a magyar háztartások számára lesznek kifizetve, miközben egyfajta stabilitást is ad nemcsak a háztartásoknak, de az ország számára is.

A háztartások pénzügyi vagyona 90 521 milliárd forint volt 2024. III. negyedévének végén, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. GDP-arányosan 42,9 százalékpont a növekedés 2010-hez képest. A legfrissebb, 2024. II. negyedévi adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan az EU-ban a 13., a közép-kelet-európai tagországok között a 2. legmagasabb.

A magyar kormány adatai mást mutatnak

Arra kérdésünkre, hogy mit tervez kezdeni a kormány a háztartások relatíve alacsony fogyasztási rátájával, a szóvivő kiemelte, a fogyasztás növekedéséhez elsősorban reálbér-emelkedésre van szükség: a 2024-es év pedig rámutatott arra, hogy számos kívülről érkező válságot követő óvatossági motívum ellenére Magyarországon 4,1 százalékkal, azaz a 7. legnagyobb ütemben bővült a háztartások fogyasztása 2024 harmadik negyedévében az EU-ban, miközben a reálbérek 10 százalék környékén nőttek.

„A fogyasztás növekedése mellett az is látható, hogy a pénzügyi megtakarításaikat is növelni tudták a háztartások: Magyarországon 15,9 százalékkal emelkedett a háztartások pénzügyi megtakarításának az értéke éves alapon, ami a második legmagasabb növekedési ütem az EU-ban a legfrissebb, 2024. második negyedévi adatok szerint” – összegezte a Nemzetgazdasági Minisztérium szakembere. 

Végezetül érdemes azt kiemelni, hogy a bruttó átlagkereset a 2010-es 202 500 forintról 2024 első tíz hónapjára 213 százalékkal, 633 900 forintra emelkedett. Éves alapon a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal, a bruttó átlagkereset reálértéke 9,7 százalékkal emelkedett 2024 első 10 hónapjában. A tárca adatai szerint a háztartások bruttó rendelkezésre álló jövedelmének reálértéke 21,4 százalékkal emelkedett Magyarországon 2019 vége és 2024 második negyedéve között, ami a legnagyobb mértékű bővülés az OECD tagországai között.

A minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt több mint három és félszeresére nőtt az elmúlt tizennégy évben. A minimálbér a 2010-es 73 500 forintról 2024-re 266 800 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 89 500 forintról 326 000 forintra. Az effektív minimálbér (a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga) 764 euró volt 2024-ben Magyarországon, ami a 17. legmagasabb érték az EU-ban. A magyar effektív minimálbérnél a cseh (755 euró), a szlovák (750 euró), a román (743 euró), a lett (700 euró) és a bolgár (477 euró) is alacsonyabb 2024-ben.

(Borítókép: Németh Kata / Index)