Szijjártó Péter: Beruházásösztönzés szempontjából a második legsikeresebb évünk volt a tavalyi

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető leszögezte, hogy az utóbbi éveket a veszélyek és a válságok jellemezték, amelyek hatásai rendre begyűrűztek a gazdaságba is. „Fegyveres konfliktusok, terrorfenyegetések, egészségügyi válság – mind-mind rendkívüli nehézségeket okoztak a világgazdaság szereplőinek” – mutatott rá Szijjártó Péter.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy mindennek nyomán új világgazdasági korszak kezdődött, s a változások rendkívül éles globális versenyt indítottak be a beruházásokért. Márpedig szavai szerint azt, hogy mely országok kerülhetnek az új éra győztesei közé, főképp az döntheti el, hogy kik tudják magukhoz vonzani a legfejlettebb technológiájú beruházásokat.

„És ebben a versenyben Magyarország a rendkívüli nehézségek ellenére is kiválóan teljesített a tavalyi évben is. 2024 a hazai gazdaságtörténet második legeredményesebb éve lett beruházásösztönzési szempontból” – húzta alá Szijjártó Péter.

Túlnyomórészt ázsiai befektetések érkeztek

Majd arról is beszámolt, hogy a kormány hetvenhét vállalattal kötött megállapodást új beruházásokról, amelyek összesen 4 ezer milliárd forintnyi értéket jelentenek. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy ezeken belül a legtöbb beruházási projektet magyar cégek hajtják végre, huszonhárom vállalattal sikerült megállapodni, ami példátlannak számít.

A gazdasági semlegesség stratégiája is működik, sőt igazából egyedül az működik, hogyha végignézünk a világon

– vélekedett a tárcavezető.

Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a legnagyobb beruházási volument a hét érintett kínai vállalat képviseli, ezek a teljes beruházási érték felét teszik ki, de dél-koreai és japán cégek is hoztak döntést új nagyberuházásokról. „Az összberuházási érték kis híján 80 százalékát a Kína–Dél-Korea–Japán-hármas hozta Magyarországra. Gondoljunk bele, ha engedtünk volna a nyomásnak, ha meghajoltunk volna a támadások súlya alatt, s nem hajtottuk volna végre a keleti nyitás stratégiáját, nem vágtunk volna bele a gazdasági semlegesség stratégiájába, hogyha engedtük volna, hogy elvágjanak minket a keleti beruházásoktól, akkor sok ezer munkahely és sok milliárd eurónyi beruházás más országokba ment volna” – mondta. 

„Működik a gazdasági semlegesség”

„De a gazdasági semlegességet mutatja az is, hogy a negyedik legtöbb beruházást a németek, az ötödik legtöbb beruházást az amerikaiak, míg a hetedik legtöbb beruházást a svájciak hozták Magyarországra a tavalyi esztendőben” – folytatta, hozzátéve: „A szélrózsa minden irányából érkeztek vállalatok, amelyek modern technológiát hoztak, s amelyek új munkahelyeket teremtettek Magyarországon” – tette hozzá. 

és tizenkilenc olyan, magas hozzáadott értékű projektről is megállapodás született, amelyek nyomán üzleti szolgáltatóközpontok, informatikai beruházások vagy kutatás-fejlesztési tevékenységek érkeznek hazánkba – tudatta a miniszter. „Tehát a magyar gazdaság dimenzióváltásában is tudtunk egy jelentőset előrelépni” – értékelte. 

Végül pedig arra is kitért, hogy már a múlté az országon belüli kelet-nyugati egyensúlytalanság, ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom vármegye végzett az első helyen, miközben a kormány nagy erőkkel dolgozik a délnyugat-magyarországi térség fejlesztésén is, amit jól mutat, hogy Baranyába is érkezik három új beruházás a tavalyi megállapodások eredményeként.

„Tehát 2024 minden idők második legsikeresebb esztendeje lett a beruházásösztönzés szempontjából, köszönhetően annak, hogy a gazdasági semlegesség stratégiáját elkezdtük végrehajtani” – összegzett Szijjártó Péter.