Új korszak tanúi vagyunk, teljesen átalakul a munka világa Magyarországon

A népszámlálási adatok szerint 2022-ben már 4,7 millió foglalkoztatott volt az országban, akiknek döntő többsége, 96 százaléka aktív korú volt (15–61 éves) és közel 200 ezer munkavállaló a 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozott.

Az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája 2022-ben megközelítette a 73 százalékot.

A legnagyobb növekedés azokon a településeken történt, ahol korábban jelentősebb munkaerő-tartalék állt rendelkezésre, különösen Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon. Tehát az alacsonyabb foglalkoztatási rátákkal rendelkező térségekben a munkaerőpiaci felzárkózás lendületet vett a két népszámlálás közti időszakban (2011–2022).

Továbbra is kiemelt feladat ezen térségek munkaerőpiaci tartalékainak kiaknázása – főleg hogy az idősödő társadalom következtében a munkaerőhiány egyre inkább korlátot szabhat a termelésnek

– jelezte az adatokat elemezve Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője.

Nagy különbségek a régiók között

A területi különbségek szembetűnőek: a népszámlálási adatok alapján a legmagasabb foglalkoztatási arányt a főváros és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és Közép-, valamint Nyugat-Dunántúl térségében mérték:

• a Komáromi járásban 78,3 százalék,
• a Mosonmagyaróvári járásban 77,9 százalék,
• és a Győri járásban 77,7 százalék a foglalkoztatási arány.

Ezzel szemben az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területein jellemzőek a legalacsonyabb foglalkoztatottsági mutatók, különösen az Ózdi (58,9 százalék), a Kunhegyesi (58,2 százalék) és az Encsi (57,4 százalék) járásban. Az adatokat az Oeconomus interaktív ábrán be is mutatta.

Munkanélküliség a magyar járásokban

A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan 2011 és 2022 között a munkanélküliek száma 334 ezer fővel, 59 százalékkal csökkent, számuk a 2022-es népszámlálás idején 237 ezer fő volt, az aktív korú népesség 3,7 százaléka.

Magas volt a munkanélküliek aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúl főként határ menti településein, továbbá néhány, belső perifériának tekinthető térségben, például a Tisza-tó környékén

– világított rá Erdélyi Dóra. Ugyanakkor a települések 45 százalékában az országos átlagnál alacsonyabb volt a munkanélküliség, 55 településen pedig nem volt munkanélküli a népszámlálás időpontjában.

A kedvező helyzetben lévő települések a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon alkottak összefüggő térségeket. Ugyanakkor a munkanélküliség visszaszorulása területileg nem volt egyenletes, ugyanis több mint 200 településen stagnált vagy nőtt a munkanélküliek aránya.

Milyen szektorokban dolgoznak a magyarok?

A munkaerőpiaci szerkezetet vizsgálva kiderül, hogy a foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási ágazatokban dolgozott 2022-ben. Az ipari és építőipari foglalkoztatottak száma 1,3 millió fő volt, amely az összes foglalkoztatott 28 százalékát tette ki.

Az iparban dolgozók főként a nagyobb ipari központokban és vonzáskörzetükben – például Győrben, Kecskeméten és Hatvan–Jászberény térségében – koncentrálódtak. 

„A 3,2 millió fős szolgáltatási szektor a foglalkoztatottak legnagyobb csoportját alkotta, az összes foglalkoztatott 68 százalékát foglalta magában 2022-ben” – mutatott rá Erdélyi. A szektor jelentősége kiemelkedő Budapesten és vonzáskörzetében, a megyei jogú városokban, továbbá az üdülőhelyeken – például Balaton környéke, Gyula, Hajdúszoboszló –, ahol a turizmus és a szolgáltató ágazatok meghatározó szerepet játszanak a helyi gazdaságban.

Ezzel szemben a mezőgazdasági foglalkoztatás 175 ezer főt érintett, ami az összes foglalkoztatott 3,7 százaléka volt, különösen az alföldi térségekben maradt meghatározó szerepe.

Nőtt a szakértelmet igénylő munkahelyek súlya

A modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet átrendeződött Magyarországon is:

Előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, továbbá az alacsony munkaerőköltségű, egyszerűbb tevékenységek, míg az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kisebb igény mutatkozik

– magyarázta Erdélyi. Ezáltal 2011 és 2022 között nőtt a magas szintű szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozók, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, ezzel szemben a rutinszerű ipari, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúaké mérséklődött.

Az ország keleti és déli térségeiben új ipari beruházások is segíthetik a foglalkoztatottság növelését:

• A CATL egy újabb akkumulátorcella-gyártó üzemet épít Debrecen mellett, amely 2025 második felében kezdheti meg működését.
• A BMW szintén Debrecenben épít gyárat, 2025 végén indulna el az új (tisztán elektromos) modellek gyártása.
• 2025 végén indul a termelés a BYD Szegeden épülő gyárában.
• A török Sisecam üveggyár Kaposvárt választotta, a város történetének legnagyobb ipari beruházását várhatóan 2025 tavaszán adják át.

Erdélyi rávilágított a regionális különbségek hátterére is. Ezek közé tartozik, hogy a munkaerő-kínálat sok esetben nem felel meg a munkáltatói igényeknek.

Az országon belüli munkaerő-mobilitás korlátozott, amit anyagi nehézségek, lakhatási problémák és családi kötöttségek is akadályozhatnak. Emellett egyes térségekben, például Nógrád és Baranya vármegyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet, azaz a munkavállalók nem tudtak magyar cégeknél, szervezeteknél elhelyezkedni.

Ahogy arra a szakértő több elemzésében is rámutatott az Index hasábjain, a munkaerőpiaci átalakulás folyamata még nem zárult le. A technológiai fejlődés és az automatizáció további változásokat hozhat a foglalkoztatási szerkezetben.

A modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet is átrendeződött Magyarországon is: előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, továbbá az alacsony munkaerőköltségű, egyszerűbb tevékenységek, míg az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kisebb igény mutatkozik.

A regionális különbségek csökkentése és a munkaerő-tartalék hatékonyabb kihasználása továbbra is kiemelt feladat marad, különösen az idősödő társadalom jelentette kihívások fényében. A KSH legfrissebb, 2024 novemberi foglalkoztatási adatairól ide kattintva tudhat meg többet.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)