Németország most földbe döngölheti Orbán Viktor ígéretét

„A német gazdaság tavaly kismértékű recessziót szenvedett el. Érdemes azonban a teljesítményt nem csak egy év adatai alapján vizsgálni, azaz kicsit hosszabban is visszatekinteni a múltba” – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azzal kapcsolatban, hogy Németország gazdasága több mint két évtized óta először zsugorodott a második egymást követő évben, ami rávilágít arra, hogy a februári előrehozott választások után milyen kihívásokkal kell szembenéznie a következő kormánynak.

A német gazdaság már a koronavírus megjelenését megelőzően döcögni kezdett: egy kedvező konjunkturális környezetben az éves növekedése 2018-ban és 2019-ben csupán 1 százalék körül alakult. Azóta a környezet kedvezőtlenebbé vált, válságok sora jelent meg. Az elemző szerint a tavalyi GDP azt jelenti, hogy a német gazdaság teljesítménye 2024-ben a 2019-es szinten van. Összehasonlításképp: az elmúlt években válságok sorától szenvedő gazdaság teljesítménye 2024-ben a 2019-es szintet nagyjából 6,5 százalékkal haladhatta meg.

A politikai instabilitás csak tetézi a problémákat

Érdemes külön is kiemelni, hogy a választók gyakorlatilag már konstans politikai instabilitás mellett készülnek ismét az urnákhoz járulni Európa legnagyobb gazdaságában. A hivatalos adatok szerint a bruttó hazai termék tavaly 0,2 százalékkal csökkent, miután 2023-ban 0,3-del esett vissza. Ilyen két évre az 1950-es évek óta mindössze csak 2002-ben és 2003-ban volt példa. A német gazdaságra nagy nyomás nehezedik, vállalatai a visszafogott belföldi kereslettel, az emelkedő energiaárakkal és a kínai import által okozott kíméletlen versennyel néznek szembe.

Regős Gábor szerint a német gazdaságnak több problémája is van – ezek pedig legjobban az ipari teljesítményben képeződnek le. Az egyik rész a túlzottan szigorú költségvetési politikából ered. Már 2018 környékén többlettel rendelkezett a német költségvetés – miközben növekedés alig volt. Most alacsony a költségvetési hiány, azaz ebből az irányból nem érkezik pozitív impulzus a német gazdaságba, sőt az infrastruktúra fejlesztése elmaradozott, ami rontja a versenyképességet. „A versenyképesség terén a német vállalatok is lemaradtak – az innovatívabb vállalatokat jellemzően nem Németországban kell keresnünk, az új technológiák fejlesztésében nem Németország (és nem Európa) jár az élen” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

– szintén rontva a versenyképességet. Regős Gábor szerint problémát okoz az orosz gázról való leválás: a drágább energiahordozó – összehasonlítva például a konkurens amerikai árakkal – szintén rontja a versenyképességet, ami különösen az energiaintenzív iparágakat sújtja, nekik éri meg leginkább más országokban termelni. Ráadásul rövid távon az elmúlt időszak autóipari és beszállítói gyárbezárási és elbocsátási hulláma sem kecsegtet pozitív jövőképpel. A legfrissebb német adatok szerint a feldolgozóipari termelés tavaly jelentősen visszaesett, a bruttó hozzáadott érték 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A visszaesésben, az autógyártás mellett, a vegyipar és az energiaigényes iparágak is jelentős szerepet játszottak.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint már jól látszik a visszaesés a járműgyártásban, ahol a fenti okok mellett szerepet játszik a kínai gyártók előretörése, illetve az Európai Unió zöldpolitikájának büntetőintézkedése is, melynek értelmében a gyártóknak büntetést kell fizetniük, ha a gyártott járművek átlagos károsanyag-kibocsátása túl magas – tehát ha túl kevés elektromos autót adnak el. A német autógyárak egyrészt azzal szembesülnek, hogy Európában alacsony a kereslet, de kiszorulnak például Kínából is, ahol már jobban keresik a helyi járműveket.

Érdemes arra külön is kitérni, hogy korábban kialakult egy munkamegosztás Kína és Németország között:

Németország autókat, vegyszereket és gépeket adott el Kínának, és fogyasztási cikkeket, félkész termékeket (akkumulátorokat, elektronikai alkatrészeket) vásárolt Kínából. Ez a munkamegosztás mostanra felborult, ezeket a termékeket már Kína is elő tudja állítani – sokszor jobb minőségben, olcsóbban

– mondta az Indexnek Regős Gábor, aki szerint ez rontja a német termékek iránti keresletet – Németországnak versenyeznie kell olyan piacokon, ahol korábban nem kellett, és nem is feltétlenül gondolta, hogy kellhet. Így a korábbi dominanciája megszűnt. „Ennek ellenére még nem temetném a német termékeket, remélhetőleg ezt a mostani időszakot sikerül átvészelni, és józan, nem ideológiai megközelítésű döntéseket hozva újra növekedési és innovációs pályára állítani a német gazdaságot” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Ez nagyon rossz hír Magyarországnak

Az építőipar 3,8 százalékkal zsugorodott, a magasabb nyersanyagárak és a magas kamatlábak megnehezítették az építési projekteket, különösen a lakóépületeknél. Bár a szolgáltatási tevékenység – a kiskereskedelmi szektor vezetésével – 0,8 százalékkal bővült, az autóértékesítés, a nagykereskedelem, valamint az élelmiszer- és italgyártás visszaesett. A technikai recessziót épphogy elkerülte Németország, ugyanakkor az elmúlt két év során minden negyedévben a növekedés és a zsugorodás között ingadozott.

A német választók február 23-án járulnak az urnákhoz, és az Alternative für Deutschland (AfD) a közvélemény-kutatások szerint egyre nagyobb lendületet vesz, a The Guardian szerint a szélsőjobboldali pártot csak a konzervatív szövetség tudja megállítani (CDU/CSU).

Az Európai Központi Bank várhatóan idén is folytatja a kamatcsökkentést, mivel a növekedés az euróövezet hagyományosan erőteljes országaiban lassul. Azonban további aggodalomra ad okot az elhúzódó infláció, amelyet Donald Trump második elnöksége újraéleszthet. Regős Gábor szerint a német gazdaság problémái két csatornán hatnak a magyarra:

• Egyrészt a német gazdaság messze a legfontosabb export célpiacunk, így ha ott alacsonyabb a kereslet, akkor azt az oda exportáló magyar cégek is megérzik.
• Másrészt a német tulajdonú cégek a magyar gazdaság szerves részét képezik. Nálunk is akkor tudnak nagyobb mértékben hozzájárulni a gazdasághoz, ha ők maguk is versenyképesek, termékeik keresettek.

Korábban már írtuk, hogy a hazai ipar teljesítményét külső tényezők húzzák vissza: a magyar gazdaság nem tudja magát függetleníteni Németország politikai és gazdasági válságának – elsősorban az autóiparon keresztül érkező – negatív hatásásaitól. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy egyre többen szorgalmazzák az elektromos autózás uniós szintű támogatását, köztük Olaf Scholz német kancellár és Markus Söder bajor miniszterelnök – hívta fel erre a napokban a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Ha a magyar gazdaságtól kifele tekintünk, akkor elmondható, gyenge európai konjunktúrát látunk, innovációs lemaradást – amelynek természetesen hazai vetületei is vannak –, nagyon magas energiaárakat és túlburjánzó bürokráciát. Mindemellett jelentős kérdőjeleket a globális folyamatok tekintetében. Ez gyengíti a magyar exportpotenciált.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a magyar gazdaság növekedésének meghatározó tényezője az export alakulása – láttuk a tavalyi évben, hogy a gyenge exportteljesítmény visszafogja a növekedést. Ezt ideig-óráig tudja a belső kereslet kompenzálni, de az is csak akkor tud tartósan növekedni, ha ehhez az exportból megérkezik a szükséges bevétel. Azt tehát, hogy az export működjön, és bővüljön az alap is, lehet fokozni azzal a plusszal, amit mi tudunk hozzátenni.

Donald Trump sem jó Európának?

Az OTP csütörtökön arról tájékoztatta az Indexet, hogy a globális gazdasági kilátásokat 2025-ben elsősorban a régi-új amerikai elnök, Donald Trump január 20-án esedékes hivatalba lépése határozhatja meg. Az amerikai gazdaság növekedése még mindig erős, egyelőre nem látszanak a lassulás jelei, ezen azonban változtathat az új adminisztráció, ha beváltja a vámokra és az illegális bevándorlás visszaszorítására vonatkozó ígéreteit. Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője szerint az idei esztendőnek jó évnek kell lennie, de Donald Trump megválasztása számos kockázatot rejt is magában. 

Az eurózónában amúgy is hosszabb ideje a lefelé mutató kockázatok erősebbek, amit csak tetézne, ha Trump valóban vámot vetne ki az európai termékekre. A piac most arra számít, hogy 2025-ben az Európai Központi Bank további 75 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot, de az OTP Global Markets elemzői ennél akár nagyobb lazításra is látnak teret a gyengébb gazdasági növekedés és az enyhülő inflációs nyomás miatt.

„Így abban érdemes reménykedni, illetve erőnk függvényében azt elősegíteni, hogy az európai gazdaság megoldja az előtte tornyosuló problémákat, hogy újra növekedési pályára álljon” – ezt pedig korábban már Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense mondta az Indexnek. Ráadásul Donald Trump megválasztott amerikai elnök érkezésével a protekcionizmus dominálhatja a világot, kezdetét veheti a vámháborúk kora. Már több elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb fordulata a világgazdaságban az lett, hogy

Ez pedig számos kockázatot és kihívást hordoz magában. Az 1980 utáni évtizedek gazdasági növekedése és alacsony inflációja jelentős részben a globalizáció mellékterméke volt. A világ kinyílt, több helyről lehetett vásárolni, így egyre jobb és jobb árakat kapott a vásárló. Ez alacsony inflációhoz vezetett, és mivel egyre több országba lehetett értékesíteni, nőtt a GDP.

„Ha azonban ezek a folyamatok megfordulnak, akkor magasabb inflációra és csökkenő gazdasági teljesítményre számíthatunk” – nyilatkozta az Indexnek Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint előbbire jó példa az orosz energiahordozókról való leválás miatti energiaár-robbanás, míg az utóbbit is megtapasztaltuk az öreg kontinensen.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022 februárjában. Fotó: SOPA Images / Getty Images)