Nagy Márton az Indexnek: Együttérzünk a magyar lakossággal

„A tavaly év elején a 2,5 százalékos növekedést még elérhetőnek gondoltuk, de ezt keresztülhúzták: ipari teljesítmény nem volt, a fogyasztás pedig az év második felében talált erőteljesebben magára” – többek között így értékelte az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtökön publikált GDP-adatokat. Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024. IV. negyedévében a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderült, hogy tavaly a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

Nagy Márton szerint az alacsony növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy az ipari szektor egyetlen negyedévben sem talált magára, a fogyasztás pedig csak az utolsóban:

A lakosság a fogyasztását visszafogta, az ipari szektorban pedig alacsony volt a termelés. Ami azonban számomra igazán meglepetés, hogy a német gazdaság gyengélkedése tartós. 2023 után ismét recesszióba csúsztak, és 2025-re is hasonlóak a várakozások. Ilyen a világháború óta nem történt. Ennek oka a politikai és a gazdasági instabilitás, a járműipar mély válságban van, a probléma elsősorban az energiaárak. A német autóipar már nem versenyképes a kínaival.

A fogyasztással kapcsolatban a miniszter szerint azt érdemes látni, hogy 2023-ban az infláció „megette” a családok jövedelmét. Ugyanakkor „együttérzünk a családokkal, nagyon nehéz időszakon mentek keresztül. Azonban 2024-ben az infláció stabilizálódott, a bérek jelentősen emelkedtek. A reálbérek pozitív tartományba ugrottak, és az emberek 82 százalékánál reálbér-emelkedés volt megfigyelhető” – összegezte a gazdasági miniszter.

Ez már a fordulat?

Arra a felvetésünkre, hogy ebből az alacsony keresetűek kevesebbet éreznek, hiszen az infláció a szegények adója, Nagy Márton kifejtette, a kis jövedelműeknél és a középosztálynál is reálbér-emelkedés volt, és a legkisebb növekedés pont a leggazdagabbakat érintette. „Az inflációs sokkon túlvagyunk, az emberek vissza is kapták a pénzt, amit elvett az infláció, de itt nem szabad megállni, nekünk azon kell dolgozni – személy szerint elsősorban nekem –, hogy a családok jövedelmi helyzete tovább javuljon.”

A kormány egyértelműen azt kommunikálja, hogy tavaly az utolsó negyedévben már látható volt a bizalom jelentős emelkedése a lakosságban. Nagy Márton szerint lehet azon vitatkozni, hogy a gazdaságban a fordulat jelenleg mennyire erős.

De maradjunk abban, hogy fordulat van, és a huszonegy intézkedésből álló kormányzati Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakosságot érintő programjai csak most kezdik kifejteni hatásukat.

A nemzetgazdasági miniszter így annak adott hangot, hogy most pozitív a prognózisa, és „idén az ipari termelés és a beruházások is stabilizálódnak, képesek vagyunk 3 százalékos növekedést elérni. Annak ellenére, hogy a német gazdaság még mindig nem áll helyre”. Arra a kérdésünkre, hogy a német gazdaság hány százalékponttal húzhatja le a magyar GDP-t, a tárcavezető kifejtette, a kormány akkor elégedett, ha a német gazdasághoz képest a magyar 2 százalékponttal jobban növekszik.

Ha a német gazdaság 2025-ben is recesszióban vagy nulla közeli állapotban lesz, akkor a magyar gazdaság teljesítménye 2-3 százalékos sávban képes mozogni, remélhetőleg a tetején. „Ahhoz, hogy átkerüljünk egy következő, a 3-4 százalékos sávba, kell a német gazdaság stabilizálódása.” A kormányzati várakozás a 2025-ös évre jelenleg 3,4 százalék, ugyanakkor ehhez a külső tényezőkre is szükség van.

Az Indexnél korábban már többször foglalkoztunk azzal, hogy az alacsony jövedelműek fogyasztás helyett inkább tartalékaikat töltik vissza, és ebben a társadalmi csoportban nincs jelentős költekezés, Nagy Márton ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez nem igaz.

A fogyasztási ráta az alacsonyabb keresetűeknél és a középosztálynál sokkal magasabb, mint a magasabbaknál. Pontosan jól látjuk, hogy a legerősebb bérnövekedés a kispénzűeknél és a középosztálynál van. Azt is lehet látni, hogy számos alacsony jövedelmű munkavállalónál is van megtakarítás. Az alsó decilisben is elmondható, hogy a pénzügyi helyzet javul.

Majd amikor ismét felvetettük, hogy a konjunktúraérzékelés nem feltétlenül mutatja ezt, Nagy Márton újból elmondta: „higgye el, együttérzünk a magyar lakossággal. Persze tovább kell javítani a jövedelmi helyzeteket, de már egyre nagyobb tér van a fogyasztásra.”

Lesz különalku Donald Trumppal?

A nemzetgazdasági miniszter szerint a másik, hogy a fogyasztáson belül tolódunk vissza a hazai és a magas minőségű termékek felé, ami szerinte kifejezetten pozitív. „És a középosztály képes elutazni karácsonykor: 2024 decemberében, és főleg 23-a után, lényegében az emberek elhagyták az országot, és nem vásárolni mentek, hanem pihenni. Ebből látszik, van pénzügyi erő a középosztálynál.”

Nagy Márton azzal kapcsolatban, hogy külföldre utaztak el a magyarok, így nem Magyarországon költekeztek, kifejtette, a turizmusban versenyezni kell, hasonlóan az e-kereskedelemhez. „Nem szabályzással, hanem a jobb szolgáltatásokkal kell élénkíteni a hazai fogyasztást, legyen az e-kereskedelem vagy turizmus.”

Az Indexen több részletes elemzésben kifejtettük, hogy Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikája a magyar gazdasági döntéshozókra is nyomást helyezhet. Nagy Márton szerint az új amerikai elnök „felfordította a világot”.

Ebből a szempontból Trump és a német választás a következő másfél hónapban nagyon érdekes lesz, mert a világon az origó megváltozik. Nemzetközi szinten a gazdaságpolitikában most ez a két jelentős folyamat látható. A magyar gazdaságpolitikusoknak nagyon fontos figyelni, hogy mi történik, de arra számítok, hogy ez két hónap múlva már beáll

– mondta a tárcavezető, aki szerint Trump döntéseiből az egyik legmeghatározóbb a globális minimumadó felszámolása az Egyesült Államokban. Az amerikai cégek alacsonyabb adókulccsal adóznak majd, mint a külföldiek. Európa jelenleg alkalmazza a globális minimumadót, Amerikában ezzel szemben a társasági adó 9-10 százalékon áll.

Pont ez az, amit nem akarunk, hiszen el akarjuk kerülni a versenyképesség további romlását. Ezért levelet írtam Brüsszelbe a pénzügyi biztosnak, valamint a lengyeleknek, akik az elnökséget betöltik, hogy a globális minimumadó kérdéskörét a következő pénzügyminiszteri ülésen vegyék napirendre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Uniónak muszáj álláspontot kialakítani ebben. Nagy Márton szerint Trump döntéseiből még a mesterséges intelligencián túl harmadikként a vámháborút kell kiemelni, ugyanakkor a tárcavezető szerint Donald Trump ebben Európával szemben egyelőre óvatosabb.

„A vámháború tekintetében a háttérben egyeztetések folynak, hogy mit tud az Európai Unió tenni azért, hogy ezt elkerülje. Ezt lehet olvasni a sorok között, az egyik legfontosabb kérdés az amerikai LNG, hogy ezt Európa megveszi-e, vagy sem. Ez nagyon fontos üzlet lesz.”

(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)