Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Emlékezetes, hogy januárban Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be, hogy a Demján Sándor Program megindulásával repülőrajt kezdődik a magyar gazdaság számára. A kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedést jelez előre. Az Oeconomus szerint számos tényező mutat abba az irányba, hogy egy jelentősebb bővülés megvalósulhasson.

A magyar munkaerőpiac kifejezetten erős pozícióban van. A munkavégzésre alkalmas lakosság hozzávetőleg 65 százaléka dolgozik, ami kiemelkedően magas arány. 

A növekvő bérek támogatják a lakosság fogyasztását és megtakarítási képességét

– világított rá Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Bár a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedett az elmúlt évben, ennek fő oka szerinte az volt, hogy az inaktívak közül többen kezdtek el aktívan munkát keresni.

Ugyanakkor a munkaerőpiacon közép- és hosszú távon láthatunk egy nagy korlátozó tényezőt is, ez pedig a munkaerőhiány. A szakértő szerint a probléma kezelésére több lehetőség is kínálkozik: 

• Ilyen a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálása, beleértve a diákokat, nyugdíjasokat és a kisgyermeket nevelő szülőket. 
• Emellett a fogyatékossággal élők és kisebbségi csoportok foglalkoztatásának növelése is előtérbe kerülhet mind vállalati, mind kormányzati oldalról. 
• A digitalizáció és automatizáció is segíthet, amely szerinte nem helyettesíti, hanem kiegészíti a munkaerőt a következő időszakban.

Trendforduló a gazdaságban, véget ért a recesszió

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szerint 2025-ben növekedési pályára állt a magyar gazdaság, miután tavaly év végén sikerült kikerülni a technikai recesszióból. Idén a kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, míg a legpesszimistább forgatókönyv is 1,8 százalékos bővülést jelez előre.

– jelezte. Lapunknak adott interjújában Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke rávilágított, hogy a tavalyi egy rekordév volt a turizmusban, és idén januárban sem fékezett az ágazat lendülete. Ráadásul a vendégéjszakák átlagos európai növekedését Magyarország másfélszeres növekedéssel előzte.

Pásztor elmondta, hogy az utolsó negyedév trendfordítónak bizonyult a magyar gazdaságban, amikor is kikerült a technikai recesszióból. A különböző nemzetközi szervezetek előrejelzései alapján 2025-re 2-3 százalék körüli növekedési várakozások átlaga rajzolódik ki a magyar gazdaságra nézve, és az MNB is 3 százalék körüli bővülést vár. Erről ábrát is mutatott az Oeconomus:

A kutatási igazgató rámutatott, hogy európai viszonylatban már a 2-3 százalékos növekedés is jelentősnek számít, különösen úgy, hogy Németország mint gazdasági húzóerő továbbra is recesszióban van.

Pásztor Szabolcs szerint 4-5 százalékos reálbérnövekedés jöhet

A gazdaságkutató alapítvány szerint a kormányzat erős ösztönző elemekre építi a 2025-ös gazdaságpolitikát, miközben igyekszik megtartani a fiskális fegyelmet. 

A fogyasztás már sokadik hónapja emelkedik Magyarországon, és a lakossági percepciók egyre jobbak 

– hangsúlyozta Pásztor. Kiemelte, hogy a kkv-k területén volt még teendő, mivel 2023-ban és 2024-ben is visszaestek a beruházások. Ezt kívánja minimum megfordítani a kormányzat az 1410 milliárd forintos Demján Sándor Programmal, amely a digitalizációra, a termelékenység javítására és a kifektetésre helyezi a hangsúlyt. A kormányzati lépéseket is összegyűjtötték egy ábrán:

Korábban írtunk róla, hogy január 20-tól jelentős, állampapírokból származó összegek érkeznek a magyarok számláira. Idén 1700 milliárd forintot fizetnek ki a lakosságnak kamatok formájában, ebből 1300 milliárd forint a Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik.

Pásztor beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2024 nyarán készített felmérése szerint a kamatkifizetések 35-40 százaléka fogyasztásra kerül. A szakértő kiemelte a családi adókedvezmény mértékének változását és a munkáshitelprogram elindítását, amelynél az NGM 500 milliárd forintos kihelyezéssel számol.

„A minimálbér, illetve a garantált bérminimum növelése egyre inkább érezteti majd a hatását” – mondta, hozzátéve, hogy mérsékeltebb infláció mellett 4-5 százalékos reálbér-növekedés várható 2025-ben.

Januárban jócskán megugrott az infláció

Mint a héten megírtuk, erőteljesebben megugrott januárban a hazai infláció. Ehhez az Oeconomus szakértői szerint több egyedi – szezonális – tényező járult hozzá, melyek egyszeri inflációs hatást váltanak ki. A fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Egy hónap alatt, vagyis tavaly decemberhez képest:

• a járműüzemanyagokért 2,7 százalékkal,
• az élelmiszerekért 1,9 százalékkal,
• a szolgáltatásokért 2,2 százalékkal,
• a háztartási energiáért 1,7 százalékkal kellett többet fizetni,
• míg a ruházkodási cikkek ára 2,9 százalékkal mérséklődött.

„Az EU-szintjén több ország esetében is jelentősen gyorsult az infláció januárra – köztük Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában, Litvániában és Luxemburgban” – jelezték a szakértők. Az éves infláció a legnagyobb megugrást decemberről januárra Litvániában (+1,5 százalékpont), Ausztriában (+1,4 százalékpont) és Szlovákiában (+0,9 százalékpont) mutatta.

„Előretekintve, február–márciustól bázishatásokból eredően enyhülhet az árnyomás hazánkban, tavaszra 4 százalékhoz lassulhat az infláció. Az év második felében azonban 4-5 százalék között ingadozhat a mutató, év vége felé tovább gyorsulva” – mutattak rá.

Beindulnak a GDP-pörgető nagy gyárak

A kutatási igazgató rámutatott, hogy a HIPA adatai szerint 2023-ban és 2024-ben is rekordot döntött a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések nagysága, bőven meghaladva a 10 milliárd eurót. 

Ez nagyon jól bizonyítja, hogy európai háború ide, geopolitikai kockázatok oda, a magyar gazdaság képes tőkét vonzani 

– fogalmazott. Kiemelte, hogy 2025 második felében nagy gyárak indulnak el, amelyek hatása a GDP tekintetében a Magyar Nemzeti Bank szerint is szemmel látható lehet, előzetes becslések szerint 0,6 százalékos növekedést eredményezhet. Azzal számolnak, hogy az idei év közepére legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország ipari termelése is növekedhet, ami keresleti oldalról a hazai ipari folyamatokat is ösztönzi.

A szakértő szerint lassan, de folyamatosan változik a percepció a gazdaságban. 

Visszatér a hit például a kkv-k esetében a beruházásra vonatkozóan, a fogyasztóknál pedig a fogyasztásra vonatkozóan 

– hangsúlyozta. Pásztor szerint ennek eredménye egy szemmel látható gazdasági növekedés lehet, bár sok külső körülmény befolyásolhatja ezt. „A beruházások elindulásával pedig kap még egy lökést a vállalati szektor, és ez egyre inkább hozzájárul majd a pozitív gazdasági összképhez” – zárta az Oeconomus szakértője.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. december 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)