Karikó Katalin az Indexnek: Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat

Vastaps fogadta Karikó Katalint alma materében, Kisújszálláson, ahol csordultig telt a Vigadó a város díszpolgára, Magyarország első és egyetlen női Nobel-díjasa tiszteletére tartott közönségtalálkozón. Bár Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én, ám ezer szállal kötődik Kisújszálláshoz, ugyanis az alföldi városban nőtt fel, és járt iskolába.

Az Arany János Általános Iskola nyolcadikos tanulójaként országos biológiaversenyt nyert, majd a Móricz Zsigmond Gimnáziumban tovább mélyítette az élővilággal és a biológiatudománnyal kapcsolatos ismereteit. Ebben nagy szerepe volt Tóth Albert tanár úrnak, akire későbbi kutatói pályája során többször is hivatkozott. Nagy hatást gyakorolt rá, hogy a Jermy Gusztáv szakkör tagjaként már ekkor olyan tudósokkal levelezett, mint Selye János vagy Szentgyörgyi Albert.

Nem volt kérdés számára, hogy továbbtanulása során a biológiát és a kutatásokat részesíti majd előnyben. Maximális pontszámmal nyert felvételt a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia szakára, ahol még inkább megerősödött benne a kutatás iránti vágy.

1978-ban MTA-ösztöndíjasként kezdett dolgozni a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan létszámcsökkentés miatt 1985-ben elbocsátották. Férjével, Francia Bélával együtt akkor döntöttek úgy, hogy az Egyesült Államokban próbálnak szerencsét. A család kislányukkal, Zsuzsival együtt (aki később az amerikai evezősválogatott tagjaként kétszer is olimpiát nyert) a tengerentúlra költözött.

Először Philadelphiában, majd Washingtonban kutatott, aztán ismét visszatértek Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen először foglalkozott mRNS-kutatással. Ez kulcsfontosságúnak bizonyult további pályafutását illetően, hiszen ezen technológia volt az alapja és kulcsa a 2020-ban kitört világjárvány elleni, forradalmi jelentőségű oltóanyag kifejlesztésének, melynek köszönhetően több millió ember életét sikerült megmenteni.

„Elhoztam, hogy ilyet is lássatok” – mutatta fel a kisújszállási közönségnek nagy mosoly keretében Nobel-díját az ünnepelt. Ahogy a Corvin-láncot is közszemlére tette. (A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához.)

A királytól a mosdóig

„Nagy öröm, hogy itt lehetek” – mondta, majd mindjárt jelezte, hogy tudományos értekezés helyett a Nobel-díj átvételéről készült élménybeszámolót tárja a közönség elé. „Interjúkat adtam, könyveket írtam alá, sőt még egy széket is” – kommentálta a saját maga által végzett diavetítést stockholmi élményeiről, ahová többek között családja, kutatótársai, szegedi professzorai is elkísérték. „Feszes volt a tempó, sokat nem pihentünk, de mindez édes teher volt. A díjátadó előtt a váróteremben, bár helyeztek ki bőven vizet, jelezték, hogy túl sokat nem érdemes inni belőle, mert utána a díszvacsoráról nem tudunk mosdóba menni, ugyanis amíg a király ül, addig nem szabad felállni” – osztott meg egy anekdotát Karikó Katalin, aki azért természetesen eljutott a stockholmi Koncertterem illemhelyiségébe, és jó humorát mutatja, hogy ha már ott volt, egy fotót is készített – és be is mutatott – a kerti végi „pottyantósra” hasonlító WC-ről.

A Nobel Intézetben a díj hivatalos átvételét követően egy Alfred Nobelt ábrázoló hatalmas festmény előtt kellett bevésnie nevét a Nobel-díjasok nagykönyvébe. Amikor megkérdezték tőle, kinek az aláírását nézné meg szívesen, Szentgyörgyi Albertét említette, amit a levéltárban kellett előkeresni.

Óriási gondot jelentenek a vakcinatagadók

Karikó Katalin felhívta a figyelmet, milyen károkat okoznak a vakcinatagadók, akik elutasítják a gyógyszereket, akik alapjaiban kérdőjelezik meg a tudomány egészségügyi vívmányait. Még nagyobb gond, hogy hangot is adnak ennek a véleményüknek, ami a közösségimédia-, illetve egyéb platformokon keresztül ma már mindenkihez eljut.

A szkeptikusok gyakori vélekedése, hogy mivel egy vakcina kifejlesztése több mint tíz évig is eltarthat, a koronavírus elleni védőoltás pedig gyorsan megjelent a járvány kitörése után, a Covid-vakcinák nem nyújtanak kellő védelmet, sőt akár ártalmasak is lehetnek. Karikó Katalin szerint aggasztóak az ilyen vélemények, nézetek.

A kutatóknak, tudósoknak felelősségük és feladatuk van a tekintetben, hogy az ilyen, az egészségre is negatív következményekkel járó álhírek ne terjednek el

– mondta.

Felidézte, hogy az általa kifejlesztett mRNS-technológiát alkalmazó Pfizer-vakcina minden tesztelési fázison átment. Negyvenezer embert teszteltek vele, akik közül egy hét elteltével valamennyi védett volt a betegséggel szemben. Egy vakcina kifejlesztése átlagosan 8-10 évbe és 2 milliárd dollárba került, ám a Covid olyan haváriahelyzetet teremtett, hogy egyből cselekedni kellett. Már több mint egymilliárd ember kapott mRNS-vakcinát. Nyilván minden oltásnak, gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, de összességében meglehetősen biztonságosak az mRNS-vakcinák – mondta Karikó Katalin, aki példaként felhozta, hogy az egész családjával együtt az akkor néhány hónapos unokája is megkapta a vakcinát.

A kutató a dezinformáció további veszélyeire is felhívta a figyelmet, például a nagyon élethű deep fake videókra.

Láttam már magam vissza egy mesterséges intelligenciával készített hamis videóban, ahogy körömgomba elleni szert is reklámoztak a nevemmel. Megnyugtatok mindenkit, nem árulok semmit, és ezúton is arra biztatok mindenkit, hogy ne dőljön be a különböző internetes felületeken terjesztett hazugságoknak

– hívta fel a figyelmet.

Kutatók vs. rendszer

A kutatók azonban nemcsak az eredményeiket kétségbe vonó álhírterjesztőkkel, de a politikai döntéshozókkal is küzdenek, ami szerintük csorbítja a kutatási szabadságot és függetlenséget.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) helyébe lépett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, amelyet leválasztottak az MTA-ról (Magyar Tudományos Akadémia). A tudósok és intézmények attól tartanak, hogy a HUN-REN túlzott politikai befolyás alá került, ami a kutatási irányok meghatározását is befolyásolja – ennek hangot is adtak, amiről az Index beszámolt.

A kutatói társadalom, illetve a politikai irányítás közötti ellentét nem magyar sajátosság – mutatott rá az Index vonatkozó kérdésére Karikó Katalin. Az Egyesült Államokban éppúgy küzdenek a kutatók.

Ilyenkor egy kutató azt mérlegeli, mit tehet, hol kamatoztathatja tudását. Ahogy a könyvemben is írtam, ha egy tudós valamit meg akar csinálni, talál rá módot. A rendszer adott, ahogy például anno a vasfüggöny mögött is az volt. Ilyenkor azt kell megnézni, mit tehet az adott kereteken belül

– mondta.

Többek között ennek is köszönhető, hogy a legtöbb magyar vagy magyar származású Nobel-díjas Magyarországon kívül végzett munkájáért nyerte el a jeles kitüntetést. Karikó Katalin ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy külföldön sem feltétlenül egyenes az út a Nobel-díjig. „Engem gyakorlatilag 2013-ban nyugdíjaztak, ám kesergés helyett azon törtem a fejem, mi tehetek annak érdekében, hogy folytassam azt a munkát, ami a célomhoz vezet. Nem hagytam, hogy más döntése befolyásolja pályafutásomat, 58 évesen is úgy éreztem, hogy bőven van még mit tennem. A családot Amerikában hagyva Németországban folytattam a kutatást, kilenc éven át éjt nappallá téve, hiszen az a cél vezérelt, hogy valami olyat hozzak létre, ami az egész társadalom számára hasznos” – fogalmazott.

A munkát pedig nem hagyta abba. Arra kérdésre, hogy mi lehet a következő nagy dobás, amin dolgozik, úgy felelt: mindig vannak további területek, újabb gyógyszerek, melyek felfedezésre várnak, bővebb információt azonban nem osztott meg.

Karikó Katalin arról is beszélt, a fiatalok tudomány iránti kíváncsiságának felkeltéséhez fontos, hogy a lexikális tudás átadása helyett a gondolkodásra késztetésen legyen a hangsúly.

(Borítókép: Karikó Katalin 2023. október 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)