Ez már rémálom: újabb banki díjemelések jönnek

Tavaly év végén végigsöpört a vállalkozói számlákon a tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait. Azonban a BiztosDöntés kiemelte:

Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget. Ráadásul azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik.

A szakportál szerint eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

• CIB Bank: 2025. április 1.
• KDB Bank: 2025. április 1.
• K&H Bank: 2025. április 7.
• MBH Bank: 2025. április 12.
• Oberbank: 2025. április 1.
• OTP Bank: 2025. február 15.
• Polgári Bank: 2025. április 1.
• Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
• UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Arra is érdemes kitérni, hogy részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára. Ugyanakkor nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője kiemelte, hogy nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A banki áremelést is végül a lakosság fizeti meg

Korábban külön felhívtuk arra a figyelmet, hogy újból felkorbácsolódtak az infláció által gerjesztett hullámok. A 2022 második felétől látott áremelkedés-cunamit a kormányzati kommunikáció szerint „földbe döngölték”, az árak azonban igencsak ragadósak maradtak. Bár a drágulás számos területet érint, a lakosság leginkább az élelmiszerárak elszállásán keresztül érzi, hogy vékonyabb lett a pénztárcája. Táblázaton és grafikonon mutattuk be, miként alakultak az alapvető élelmiszerek árai az elmúlt 4 év turbulens gazdasági környezetében.

Bár az infláció számos területet érint, a lakosság leginkább az élelmiszerárak elszállásán keresztül érzi, hogy vékonyabb lett a pénztárcája. Az alábbi táblázatban – a teljesség igény nélkül – összeszedtük, hogy az elmúlt években miként alakult az alapvető élelmiszereknek tekintett termékek ára.

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forint):

	2021	2022	2023	2024	2025
Fehér kenyér (kg)	374	458	966	871	904
Zsemle (1 db)	30	36	69	66	68
Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül, kg)	1360	1730	1760	1900	2310
Csirkeszárny, kg	639	763	1180	1170	1120
Csirkecomb, kg	653	807	1340	1230	1200
Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül, kg)	1440	1440	1610	1890	2010
Rövid karaj, kg	1660	1780	2510	2630	2630
Kristálycukor, kg	254	277	260	388	386
Só, étkezési, finomított, 1 kg (kivéve tengeri só)	146	158	291	272	264
Tojás (10 db)	442	498	904	750	930
Kései burgonya, kg	200	270	400	398	402
UHT, 2,8% zsírtartalmú tehéntej, liter	258	315	298	318	524
Pasztőrözött ESL tej, 2,8% (liter)	258	303	557	457	534
Finomliszt, kg	181	242	219	179	272
Rétesliszt, kg	217	287	482	336	339
Napraforgó-étolaj, liter	590	802	749	650	793
Trappista sajt, tömb, kg	1940	2400	4650	2950	3440
Vaj, legalább 80% zsírtartalom, 100 g-os csomagolásban, db	332	391	791	621	708
Margarin 200–250 g, db	292	362	629	601	580
Őrölt kávé 200–250 g, csomag	722	812	1250	1320	1670
Sertészsír, 400–500 g (kivéve mangalica)	456	497	1070	812	791
Spagetti tészta, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g-os, db	402	479	846	615	603
Rizs, hántolt, fényezetlen, kg	419	467	777	736	753
Kakaós csiga, db	147	175	262	247	252

Forrás: KSH

A táblázatból jól kiolvasható, hogy a legtöbb termék ára 2023-ban futott csúcsra. Emlékezetes, hogy a 2022 második felétől berobbant infláció 2023-ra csúcsosodott ki. Ennek eredményeként a 2022-es 14,5 százalék után 2023-ban 17,6 százalék volt az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés. A kormány inflációt letörő kommunikációs kampányába illeszkedően 2024-ben valóban csökkent az áremelkedési ütem, ennek megfelelően a tavalyi éves átlagos infláció 3,7 százalék volt, ami már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2–4 százalékos toleranciasávján belül van.

(A jegybank előrejelzése szerint 2025-ben legjobb esetben 3,3 százalék lehet az éves infláció, míg a kormány 3,2 százalékkal számol. Az elemzői várakozások azonban ettől eltérnek: az ING Bank 5 százalék feletti adatot vár, míg az Erste Bank, valamint az MBH Bank felfelé revideálja várakozásait, előbbi 4,5, utóbbi 4,6 százalékra. Az is egyöntetű elemzői vélemény, hogy az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövid távon aligha enged teret a jegybank számára a kamatkondíciók lazítására.)

(Borítókép:  Getty Images Hungary)