Az ingatlanárak repülőrajtot vettek, ám a lakásépítések padlót fogtak

2024-ben 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

• Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.
• A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
• A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 44 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.

A nagyobb városokban építkeznek kevésbé

Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.

Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.

Az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).

A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.

A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.

Enyhülhet-e a válság?

Kapcsolódó

Index - Gazdaság - A kormány rájött, hogy válság van, és kezelnie kellene a helyzetet

Valós megoldás azonban egyelőre nincs.

A lakhatási válság enyhítése a kormány új gazdaságpolitikai akciótervének egyik sarokpontja. Az Index az elmúlt közel két évben számos alkalommal felhívta a figyelmet a jelenségre. Nemrég pedig a kormány is felismerte, és rászánta magát, hogy különböző intézkedéseket hoz annak enyhítésére. A 21 pontból álló új gazdaságpolitikai akcióterv számos lakhatási körülményt, otthonhoz jutást segítő intézkedést is tartalmaz.

• Vidéki otthonfelújítási program: ötezer főnél kisebb településeken élő, gyermekes családok számára elérhető. A munkadíj és az anyagköltségek 50 százalékára, de maximum 3 millió forint összegben igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Emellett még 3 millió forintig igénybe vehető államilag támogatott jelzáloghitel. Ezzel lényegében a 2022. december 31-gyel kifutott otthonfelújítási támogatást hozták vissza.
• A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya)-juttatások 50 százalékig lakásfelújításra fordíthatók: az idei első nyolc hónapban a SZÉP-kártya-feltöltések összértéke meghaladta a 294 milliárd forintot, ez 12,6 százalékos növekedést jelent éves bázison. 2024 augusztus végén 96,5 milliárd forint volt a kártyákon.
• Önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célú felhasználása. Illetve a már felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek törlesztésére is fel lehet használni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat jövőre, 1 éves időszakra.
• Munkaadói lakhatási támogatás: a munkáltatók kedvezőbb adózással vagy adómentesen támogathatják munkavállalóik lakhatását.
• Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa fenntartása 2026. december 31-ig
• Bevezették az 5 százalékos önkéntes THM-plafont, amit a bankok elfogadtak.
• Ezeken felül jönnek a 200 milliárd forintos kerettel bíró lakásalapok, amiről az Index írt először.

Kapcsolódó

Piaci szereplők óva intik a kormányt: könnyen elillanhat a támogatás haszna

A tervezett intézkedéseket üdvözlik, ám ezúttal is jelen van az ingatlanárak elszállásának veszélye.

Kérdés, hogy az alábbi pontok miként érintik majd az ingatlanárakat, amelyek már tavaly év végén repülőrajtot vettek.

Kapcsolódó

Megfizethető lakhatást szeretne a kormány, mégsem áll meg az ingatlanárak emelkedése

Ez történt idén, és ez jöhet jövőre az ingatlanpiacon – az Index évértékelője.

Az építőanyag-forgalomban már pozitív jelek érzékelhetők

A 2024-ben kiadott építési engedélyek és bejelentések alapján építhető lakások száma 20 494 volt, ez 4,7 százalékos csökkenés 2023-hoz képest (21 501 darab). „Ennek ellenére az építőanyag-forgalomban jól érzékelhető, hogy a konszolidálódott építőanyagárak, a csökkenő kamatok, a növekvő reálbérek, valamint a most induló új kormányzati támogatások miatt felpörgött az induló építkezések száma” – mondta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) Építőanyag-Kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Az Újház építőanyag-kereskedelmi vállalat adatai szerint az építőanyagok forgalma 31 százalékkal emelkedett idén januárban az előző év azonos időszakához képest. Pozitív hír, hogy ezen belül a falazóanyagok (téglák) értékesített mennyisége januárban 58 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. „Ezek azok a termékek, amiket jellemzően az építkezések megkezdésekor használnak, vagyis ez azt jelenti, hogy országszerte a korábbinál sokkal több önerős, lakossági vagy társasházépítési projekt indult el” – mondta Juhász Attila.

Mindez valószínűleg a régebben kiadott engedélyek alapján történik, ezért a hosszabb távú kilátásokat illetően az lenne megnyugtató, ha 2025-ben ismét az engedélyezés felpörgéséről érkeznének friss adatok

– mutatott rá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!