Öveket becsatolni, Orbán Viktor elmondta, mi következik

„Bevezetjük a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét. A háromgyerekesekét egy lépésben, 2025 októberétől, a kétgyermekesekét lépcsőzetesen, 2026 januárjától. Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – talán ez volt Orbán Viktor miniszterelnök legfontosabb bejelentése a 26. évértékelő beszédében, ahol a háromnegyed órás előadásában összesen tíz percen keresztül sorolta az elkövetkezendő időszak legfontosabb gazdasági intézkedéseit.

Mindenekelőtt fontos azzal kezdeni, hogy a gazdaság nagyon nehéz időszakát éli. Egyszerre tombol a lakhatási válság, amit a kormány részben magának köszönhet, amikor évekig a keresleti oldalt élénkítette. Újból felkorbácsolódtak az infláció által gerjesztett hullámok. A lakossági fogyasztásról képet adó kiskereskedelmi forgalom éves szinten nőtt, viszont havi bázison legutóbb megint mérséklődött.

És nincsenek jobb hírek az ipari termelés oldaláról sem. Már komoly problémát mutat a német gazdasági visszaesés, stagnálás. A legnagyobb kihívások a járműgyártásban és az akkumulátoriparban láthatók. És ami a legbrutálisabb, azt az Index gazdasági szerkesztője egyetlen táblázatban foglalta össze. 

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):

	2021	2022	2023	2024	2025
Kenyér (fehér, kg)	374	458	966	871	904
Zsemle (1 db)	30	36	69	66	68
Csirkemellfilé (csont és bőr nélküli, kg)	1360	1730	1760	1900	2310
Csirkeszárny (kg)	639	763	1180	1170	1120
Csirkecomb (kg)	653	807	1340	1230	1200
Sertéshús (comb, csont és csülök nélkül, kg)	1440	1440	1610	1890	2010
Rövidkaraj (kg)	1660	1780	2510	2630	2630
Kristálycukor (kg)	254	277	260	388	386
Só (étkezési, finomított, nem tengeri só, 1 kg)	146	158	291	272	264
Tojás (10 db)	442	498	904	750	930
Burgonya (kg)	200	270	400	398	402
Tehéntej (UHT, 2,8% zsírtartalom, liter)	258	315	298	318	524
Tehéntej (pasztőrözött, ESL, 2,8% zsírtartalom, liter)	258	303	557	457	534
Finomliszt (búza, kg)	181	242	219	179	272
Rétesliszt (kg)	217	287	482	336	339
Étolaj (napraforgó, liter)	590	802	749	650	793
Sajt (trappista, tömb, kg)	1940	2400	4650	2950	3440
Vaj (legalább 80% zsírtartalom, 100 g)	332	391	791	621	708
Margarin (200–250 g)	292	362	629	601	580
Kávé (őrölt, 200-250 g)	722	812	1250	1320	1670
Sertészsír (nem mangalica, 400-500 g)	456	497	1070	812	791
Tészta (spagetti, 4 tojásos, gyári készítésű, 400-500 g)	402	479	846	615	603
Rizs (hántolt, fényezetlen, kg)	419	467	777	736	753
Kakaós csiga (db)	147	175	262	247	252

Forrás: KSH

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kormány 2024-re ezt ígérte: „Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz.” Aztán megérkezett a valóság, tavaly a gazdaság teljesítménye pusztán 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Ebből az alapállásból érkeztek szombaton Orbán Viktor bejelentései.

A választási siker múlhat a gazdaságon

A miniszterelnök a magyar gazdaság kérdéseit a nemzetközi összefüggésekkel közelítette meg. Rögtön kitért az egyre inkább éleződő vámháborúra Amerika és Kína között. Bár Orbán Viktor szerint „ez a nagyfiúk súlycsoportja”, ki kell számolni, hova csapnak le a villámok. Úgy véli, vannak európai országok, ahol esélyük sincs elkerülni a bajt. Magyarországnak viszont szerinte egész jók a kilátásai. Majd kiemelte, munkaalapú gazdaság nélkül egyetlen ország sem képes megélni, ezért fontosak a gyáraink, és meghirdette a 100 Új Gyár Programot.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az Indexnek ezt úgy összegezte, hogy a 100 Új Gyár Program azért lehet aktuális, mert a vámháború miatt a világgazdaság új szakaszba léphet. A vámokat kivédendő, a multinacionális vállalatok közelebb szeretnének kerülni a fogyasztókhoz, és egy EU-n kívüli cég mindenképpen a közösségen belüli telephelyet keres.

A régión belül is verseny indul el abban a tekintetben, hogy melyik ország üzleti környezete a csábítóbb. Továbbra is fontos marad Magyarország tőkevonzó képességének megőrzése és a gyárak építése. Az pedig kimondottan örvendetes lenne, ha a gyártás mellett az üzleti és ipari szolgáltatások is felfutnának, ugyanis a legnagyobb versenyképességi potenciál az üzleti szolgáltatások területén lehet

– összegezte Pásztor Szabolcs. Az viszont biztos, hogy a 100 Új Gyár Program Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nagy István agrárminiszter asztalán landolt, a kormányfő nekik delegálta ezt a feladatot.

Majd Orbán Viktor az adópolitikát érintő bejelentéseit úgy összegezte, hogy ez „Európa legnagyobb adócsökkentési programja”. Azt már lehetett tudni, hogy két lépésben megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt. Egy gyermek után 20 ezer, kettő után 80 ezer, három és több gyermek után 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából, ez több mint egymillió családot érint.

Feleslegesen ígér az ellenzék áfacsökkentést

A miniszterelnök azt is bejelentette, ahogy arra cikkünk elején is felhívtuk a figyelmet, hogy a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességet kapnak. Háromgyermekesekét egy lépésben, 2025 októberétől, a kétgyermekesekét lépcsőzetesen, 2026-tól. Bevezetik a csed és gyed szja-mentességét is, később pedig Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy

a nyugdíjasoknak külön figyelem jár, mert az élelmiszerárak tőlük nagyobb arányban viszik el a nyugdíjat, mint a dolgozóktól a fizetést. Ezért a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig vissza fogjuk téríteni az áfát.

Utóbbival kapcsolatban a miniszterelnök részleteket még nem árult el. Pásztor Szabolcs számítása szerint a bejelentett vállalások egészen nagyok és látványosak. Orbán Viktor szerint is tetemes az intézkedések költségvetési vonzata. Éves szinten több százmilliárd forintra rúghat, ugyanakkor a kormányzat adót enged el az egyik oldalon, viszont a fogyasztás miatt az adóbevételek hamar visszatérnek a költségvetésbe.

Érdemes azonban visszatérni a nyugdíjasokat érintő áfa-visszatérítésekhez. Az ellenzék évek óta követeli a kormánytól – az európai szinten egyébként kimagasló – általános forgalmi adó csökkentését. De ezt közel sem olyan egyszerű kivitelezni. Egy esetleges áfacsökkentést feltehetően lenyelnének a kereskedők. Mert az árakat a keresleti és a kínálati ár találkozása határozza meg.

Ha valamit eladtak szombaton bruttó 120 forintért, 20 forint áfatartalommal, akkor hiába csökkentik vasárnapra 10 forinttal az adót. A kereslet és a kínálat már találkozott 120 forintnál. Miért csökkentené a kereskedő a bruttó árait? Maximum időszakosan, a kereskedelmi verseny miatt esnének az árak, de azok visszakúsznának. Feltehetően ezért mondta Orbán Viktor, hogy „az áfacsökkentés leginkább a kereskedelmi láncok profitját növelné, ezért nem ezt választjuk. Az áfa-visszatérítés viszont biztosan azokhoz jut, akiknek szánjuk, ezért ezt fogjuk bevezetni”.

Pásztor Szabolcs szerint abban az esetben, ha célzottan szeretnének áfát csökkenteni, akkor további adminisztratív beavatkozásra van szükség. Tehát ahhoz, hogy egy bizonyos fogyasztói kör visszakapja az áfát, egzakt szabályozásra van szükség. A leginkább látható formája az áfa visszatérítésének az, amikor a külföldi turisták a nemzetközi repülőtereken visszakapják a vásárlásuk áfatartamának értékét.

Valószínűleg egy ilyen jellegű szabályozásról lehet majd szó: az érintettek a vásárlást igazoló dokumentumok ellenében egy bizonyos összeghatárig visszakaphatják az áfát. Ennek azon kívül, hogy jövedelmet hagy a fogyasztóknál, még az is a hozadéka, hogy a szerényebb jövedelműeknél emelheti meg a zöldség- és gyümölcsfogyasztást.

Új érkező lesz a kormányban?

2022. november 9-én lemondott Palkovics László akkori technológiai és ipari miniszter. Orbán Viktor szerint viszont a volt tárcavezetőt ideje ismét munkába állítani. A kormányfő nem részletezte, milyen pozíciót kap Palkovics László, azt sem tudni, hogy újra miniszter lesz-e.

Azonban a jövőben az ipari és üzleti szolgáltatások versenyképességének emelése mindenképpen napirenden lévő feladat. Pásztor Szabolcs szerint az egyetemek és a kutatóközpontok összekapcsolásával a versenyszférával, valamint a kutatás és piaci alapú fejlesztéssel el kell érni, hogy a gyártáson kívül az itt lévő multinacionális vállalatok fejlesszenek, kutassanak, és hozzanak létre innovációkat. Feltehetően ehhez hasonló feladat vár Palkovics Lászlóra.

Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban többször is belengette az árstopokat. Majd a gazdasági tárca azt is bejelentette, hogy a megfizethető élelmiszerárak biztosítása érdekében száz termékkörre bővülhet az online árfigyelő.

Orbán Viktor az árstop bevezetéséről is beszélt

Januárban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az élelmiszerek ára az előző évhez viszonyítva 6 százalékkal, míg decemberhez képest 1,9 százalékkal drágultak. Így nem csoda, hogy a kormány nyíltan jelezte a piacnak: kész beavatkozni.

„Utasítottam Nagy Márton miniszter urat, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncokkal, állítsák meg az árak emelkedését. Szép szóval. De ha szép szóval nem megy, majd megy hatósági árakkal. Az árszabályozást senki sem szereti, de ilyenkor nincs más választás. Ha nincs megállapodás, jön a hatósági ár. És ha ez sem lenne elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogjuk” – mondta a miniszterelnök.

Pásztor Szabolcs szerint a vállalati üzletpolitika és az árazási koncepció általában nem nyilvános. Így az árazás és a profitráta kérdéseiről komolyabb következtetéseket nehéz levonni. Az utóbbi hónapokban a FAO globális élelmiszerár-indexe növekedést mutatott, ráadásul a forint nevezhető erősnek, többek között ezen tényezők miatt is emelkedett az infláció januárban – összegezte Pásztor Szabolcs.

Orbán Viktor a 26. évértékelő beszédében, ahogy azt részletesen bemutattuk, több gazdasági intézkedést is bejelentett. A 2026-os választás tekintetében jól látszik, hogy a kormánynak komoly lépéseket kell tennie a gazdasági oldalról. És kevésbé lesz fontos a növekedés, mint a lakosság konjunktúraérzete.

A világjárványt követően a demokraták által elkezdődött a gazdasági helyreállás az Egyesült Államokban, de a választási eredmény ezt nem tükrözte. Jól látható, hogy a világon mindenhol a lakosság konjunktúraérzetének javítása hosszú folyamat. Pedig a kormánynak a valós konjunktúraérzet megteremtése most a választás miatt fontosabb, mint a KSH-számokban kimutatható növekedés. Ennek megfelelően Orbán Viktor bejelentései sokkal inkább a lakossági konjunktúraérzetet célozták, mint a GDP-növekedést.

Orbán Viktor miniszterelnök 26. évértékelőjével kapcsolatos politikai elemzésünket az alábbi linken olvashatják. Az összefoglaló cikkünket itt találják, de az ellenzéki reakciókról sem feledkezdtünk meg. Az eseményről pedig percről percre tudósítottunk.

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2025. február 22-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)