Pogátsa Zoltán az Orbán-évértékelőről: Tüneti kezelés helyett valódi megoldások kellenek

Orbán Viktor 26. évértékelőjéről és a gazdasági bejelentéseiről ebben és ebben a cikkünkben számoltunk be.

Pogátsa Zoltán szerint Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde nem foglalkozott a magyar gazdaság valódi kérdéseivel, illetve problémáival. Az Index kérdéseire válaszolva azt mondta, széles körű egyetértés van abban, hogy Magyarország legfőbb gazdasági kihívása a termelékenység és a versenyképesség elmaradása az uniós versenytársakhoz képest. Ennek következményeként az ország az uniós rangsor végére került a bérek és jövedelmek tekintetében, mivel a magyar gazdaság alacsony termelékenysége csak ilyen szintű béreket tesz lehetővé.

A közgazdász úgy gondolja, a kormányfő beszédének arra kellett volna választ adnia, hogy mi ennek az oka, és milyen intézkedéseket tervez a helyzet javítására. Ezzel szemben az évértékelő inkább a meglévő költségvetési források újraelosztásáról szólt, nem pedig arról, hogyan lehetne növelni a gazdaság teljesítményét.

Ez az évértékelő beszéd a létező torta újraelosztásáról szólt, hogy a költségvetésen belül különböző átcsoportosításokkal kiket akarnak kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetbe hozni, nem pedig arról, hogyan tudna nagyobb lenni a torta

– fogalmazott Pogátsa Zoltán.

A közgazdász szerint a beszéd politikai megközelítést tükrözött, amelyben a hangsúly választói csoportok megnevezésén volt, nem pedig a gazdaság egészének elemzésén. Hangsúlyozta, hogy egy évértékelőnek alapvetően a magyar gazdaság helyzetét kellene értékelnie, ehelyett azonban a beszéd egyes társadalmi csoportok előnyben részesítéséről szólt mások kárára.

Arra a kérdésre, hogy van-e a miniszterelnöknek olyan konkrét bejelentése, amit támogatandónak tart, Pogátsa Zoltán azt válaszolta, sajnos ilyet nem tud mondani.

Nagyon fontos lenne a gazdaság egészét érintő nagy kérdésekről beszélni, azonban a beszédben elhangzott intézkedések inkább a költségvetési egyensúlyt rontják egy már eleve jelentős hiánnyal küzdő helyzetben. Emellett nem látom, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen bevételi forrásokkal kívánnák ellensúlyozni a hatásait, miközben az igazságosságuk is megkérdőjelezhető

– hangsúlyozta a közgazdász.

Hiányzik a valódi elemzői munka

Arról is kérdeztük, milyen gazdasági következményekkel járhat, ha a kormány árkorlátozásokat vezet be az élelmiszerárak emelkedésének megfékezésére, amennyiben a kereskedőkkel folytatott tárgyalások nem hoznak eredményt.

Pogátsa Zoltán szerint évek óta probléma, hogy infláció idején a különböző árak eltérő mértékben emelkednek, azonban a kormányzat nem fordít kellő figyelmet ennek okainak feltárására és folyamatos monitorozására. Arra hívta fel a figyelmet, hogy

Példaként említette, hogy ha néhány évvel ezelőtt az élelmiszerek inflációja 45 százalékos volt, és azon belül például a tej és a sajt ára különösen megugrott, akkor fontos lett volna megérteni ennek a hátterét. Ugyanígy, ha jelenleg a szolgáltatások ára emelkedik jelentős mértékben, a kormánynak elemeznie kellene ennek okait és megfelelő beavatkozásokat kidolgoznia.

A közgazdász hangsúlyozta, a problémát nem a végállapotban, vagyis a tünetek szintjén kellene kezelni, hanem a kiváltó okokat kellene feltárni. Ha egyes termékek drágulása külső tényezőkre vezethető vissza – például a kakaó, kávé vagy narancs világpiaci árának emelkedésére –, akkor erre más típusú válaszokat kell adni. Ugyanakkor, ha a szolgáltatószektor folyamatos áremelkedése belső okokra vezethető vissza, akkor annak gyökereit kellene kezelni.

Pogátsa Zoltán kiemelte, ehhez elengedhetetlen lenne, hogy a minisztériumok rendelkezzenek megfelelő elemző kapacitással, amely képes feltárni, értékelni és kezelni ezeket a belső tényezőket. Ez a fajta elemzői munka azonban jelenleg hiányzik, és a kormányzat rendszeresen csak a tünetek kezelésére koncentrál ahelyett, hogy a problémák valódi okait orvosolná.

Ígéret, amelynek a betartására nincs garancia

Évértékelő beszédében Orbán Viktor bejelentette, kormánya bevezeti a két- és háromgyermekes édesanyák teljes, életük végéig tartó jövedelemadó-mentességét. „A háromgyermekesekét egy lépésben, 2025 októberétől. A kétgyermekesekét lépcsőzetesen, 2026 januárjától” – közölte a kormányfő.

Pogátsa Zoltán szerint a személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztése elsősorban az állami adóbevételek csökkenéséhez vezet, mivel jelenleg sok kétgyermekes anya adózik, így egy ilyen intézkedés jelentős bevételkieséshez vezethet. Azt is kifejtette, hogy ez kedvezőtlen irány, mivel rövid távon is komoly bevételkieséssel jár, hosszú távon pedig olyan politikai versenyhelyzetet teremt, amelyben egyre több társadalmi csoport kaphat adókedvezményeket.

A közgazdász arra figyelmeztetett, ha ez a tendencia folytatódik, a politikai szereplők kényszerpályára kerülhetnek: ha egy kormányzat ilyen kedvezményeket vezet be, az ellenzék lehetetlen helyzetbe kerül, ha ezt ellenzi, bármennyire is felelősnek tartaná ezt. Ugyanez a helyzet fordítva is előállhat, ha a jelenlegi kormánypárt kerülne ellenzékbe.

Emellett társadalmi szempontból is igazságtalannak tartja Pogátsa Zoltán ezt a miniszterelnöki ígéretet. Szerinte ugyanis felveti a kérdést, hogy valóban indokolt-e a szemlélet, amely szerint két gyermek többet ér, mint egy. Hozzátette, azok, akik csak egy gyermeket vállalnak – akár azért, mert nem tudnak többet –, hátrányos helyzetbe kerülnek az intézkedés miatt, ami szerinte nem méltányos.

A gazdasági realitásával kapcsolatban a költségvetés szempontjából a közgazdász azt mondta, Magyarországon elméletileg demokrácia van, és ez politikai váltógazdaságot feltételez, tehát egyetlen kormány sem marad hatalmon örökké. Ennek fényében megkérdőjelezhető, hogy a miniszterelnök hogyan tehet olyan hosszú távú ígéreteket, amelyeket a későbbi kormányoknak kellene betartaniuk.

Pogátsa Zoltán szerint

• vagy az a helyzet, hogy a miniszterelnök olyan ígéretet tesz, amelynek betartására nincs garancia,
• vagy pedig azt feltételezi, hogy mindig kormányon marad, ami viszont megkérdőjelezi a politikai váltógazdaság elvét.

A közgazdász hangsúlyozta, a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé az ilyen mértékű adóbevétel-kiesést. Az államháztartás évek óta súlyos költségvetési hiánnyal küzd, így az államnak nincs mozgástere arra, hogy lemondjon ezekről a bevételekről.

Arra is rámutatott, hogy az intézkedés célja elvileg a születésszám növelése lenne, azonban szerinte ennél fontosabb kérdés, hogy a megszülető gyermekek milyen termelékenységgel dolgozhatnak a jövőben. A közgazdász úgy véli, először azt kellene biztosítani, hogy a jelenlegi munkavállalók jövedelemtermelő képessége növekedjen, mert ha ez nem valósul meg, akkor megkérdőjelezhető, mennyire felelősségteljes az a célkitűzés, hogy több gyermek szülessen.

Pogátsa Zoltán kiemelte,

Hozzátette, a prioritásnak a termelékenység és a jövedelemtermelő képesség javításának kellene lennie.

Trükközésekre ad lehetőséget

Orbán Viktor kijelentette, a nyugdíjasoknak külön figyelem jár, mert az élelmiszerárak tőlük nagyobb arányban viszik el a nyugdíjat, mint a dolgozóktól a fizetést. „Ezért a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát. Az áfacsökkentés leginkább a kereskedelmi láncok profitját növelné, ezért nem ezt választjuk; az áfa-visszatérítés viszont biztosan azokhoz jut, akiknek szánjuk, ezért ezt fogjuk bevezetni” – fejtette ki a miniszterelnök.

Pogátsa Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjasok helyzete jelentősen romlott Magyarországon az elmúlt években. Kiemelte, hogy az átlagbérhez viszonyítva az átlagnyugdíj mértéke a háromnegyedéről a felére csökkent, valamint a nyugdíjkiadások GDP-arányos mértéke nagyságrendileg a felére esett vissza. Nálunk kevesebbet csak Málta és Írország költ nyugdíjakra. Szerinte a nyugdíjasok jövedelme az elmúlt évtizedben komoly csorbát szenvedett, ezért a helyzet rendezésére nem az áfa-visszatérítés a megfelelő eszköz, hanem a nyugdíjak közvetlen emelése.

Hangsúlyozta, ha az élelmiszerek árát túl magasnak tartja a kormány, akkor nem célzott visszatérítésre lenne szükség, hanem általánosan csökkenteni kellene az élelmiszerek áfáját, amely Magyarországon kiemelkedően magas a régió többi országához képest. Rámutatott, hogy egy ilyen áfacsökkentés felvetné a kérdést, hogy azt hogyan lehetne ellentételezni a költségvetésben. Szerinte ez egyben rávilágít az egykulcsos jövedelemadó fenntarthatatlanságára és a vagyonadók hiányára. A közgazdász úgy véli,

Pogátsa Zoltán azt is kijelentette, hogy az áfa-visszatérítés adópolitikailag értelmetlen intézkedés, mivel azzal a családok egyszerűen úgy trükköznének, hogy a nagyszülők vásárolnák meg az egész háztartás élelmiszerét. Emellett az intézkedés jelentős bürokratikus és adminisztratív terhet róna az államra és a fogyasztókra egyaránt, ezért ezt rendkívül rossz ötletnek tartja.

Az elektronikus fizetés segít a korrupció ellen

Évértékelő beszédében a miniszterelnök belengette a készpénzhasználat alkotmányos védelmét is. „Milyen hatással lehet a pénzügyi szektorra és a digitális fizetési megoldások terjedésére a készpénzhasználat alkotmányos védelme?” – tettük fel a kérdést a közgazdásznak.

Pogátsa Zoltán azt mondta, sokan a készpénzhasználatot az emberi szabadság utolsó mentsvárának tekintik, azonban szerinte ez téves elképzelés. Hangsúlyozta, hogy a digitális világban, ahol az internetes tevékenységek és a mobilcellás mozgások már amúgy is nyomon követhetők, a készpénzhasználat nem jelent valós védelmet a megfigyeléssel szemben.

Rámutatott, hogy ezzel szemben a készpénzhasználat csökkentése és az elektronikus fizetések elterjedése jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez. Kiemelte, hogy

A közgazdász szerint az sem megoldás, ha a kisemberek azért ragaszkodnak a készpénzhez, hogy bizonyos adófizetési kötelezettségeket elkerüljenek. Ehelyett a valódi megoldás a jövedelmek emelése lenne, hogy senkinek ne kelljen trükköznie az adózással vagy a díjfizetéssel.

Az otthonteremtéssel kapcsolatban Orbán Viktor megemlítette, hogy április 1-jétől 5 százalékos lesz a lakáshitel-kamatplafon.

Pogátsa Zoltán rámutatott, hogy a lakáshitelek magas kamatszintje összefügg az általánosan magas kamatkörnyezettel Magyarországon. Szerinte a probléma gyökere nem önmagában a lakáshitelek kamata, hanem az, hogy az általános kamatszint megmaradt magas szinten. A közgazdász azt mondta, a megoldás nem az átmeneti, tüneti kezelést jelentő kamatbefagyasztás, hanem olyan gazdaságpolitika, amely lehetővé teszi a jegybank számára az irányadó kamat csökkentését. Arra is kitért, ha az irányadó kamat visszatérne a Covid előtti alacsony szintre, az automatikusan maga után vonná az összes többi kamat csökkenését is.

A közgazdász úgy látja, a valódi kérdés az, milyen intézkedéseket tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy fenntartható módon csökkenhessen a kamatszintet anélkül, hogy közben az euró-forint árfolyam elszállna. Pogátsa Zoltán szerint egy évértékelő beszédnek erre is választ kellene adnia, hiszen a kamatszint alakulása nemcsak a lakáshitelekre, hanem a vállalati hitelekre és a gazdaság egészére is jelentős hatással van.

Egy másik cikkünkben összeszedtük a tíz legfontosabb, gazdaságot érintő idézetet a miniszterelnöktől, illetve részletesen elemeztük a bejelentett intézkedéseket, lapunknak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója nyilatkozott. Orbán Viktor beszédéről Nagy Attila Tibor politikai elemzőt és Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét is kérdeztük.

Szerkesztőségünk a beszélgetés leiratának elkészítéséhez a Régens Informatikai Zrt. által forgalmazott, mesterségesintelligencia-alapú Alrite beszédfelismerő programot használta.

(Borítókép: Pogátsa Zoltán 2024. október 17-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)